Információk, érdekességek
Mennyire legyen önálló a gyermek?
2006. október 16.
Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.
Anyatej és kolosztrum az immunrendszerért
2006. október 11.
A kutatók egyre korszerûbb gyógyszereket kísérleteznek ki és a gyógyszergyárak hatalmas versenyben vannak egymással a piacok megszerzéséért, mindazonáltal a legkorszerûbb gyógyszerek is számos mellékhatással bírnak.
Párhuzamosan a gyógyszeripar dinamikus fejlõdésével megfigyelhetõ, hogy az orvosszakma és a betegek is fokozottan fordulnak a természetes gyógymódok felé. Elmondhatjuk, hogy korunkban természetes alapanyagú, az emberi szervezet részére nélkülözhetetlen alkotóelemeket tartalmazó anyagok és ezekbõl készült termékek újrafelfedezése folyik.
Fentiekre is tekintettel különös figyelmet érdemel a kolosztrum, ami a szülést/ellést követõ 24-36 órában keletkezõ elõtej.
Várandósan is fitten
2006. október 07.
Napjainkban egyre inkább megdõlni látszik a nagyszüleink által még oly bõszen hangoztatott „kettõ helyett kell ennünk” elmélet, s helyét a terhesség alatti egészséges táplálkozás fontossága veszi át.
A várandósság idõszakában felszedett túlsúly mázsás terheket jelent szervezetünk számára. Gondoljuk csak meg, keringésünknek el kell látnia a magzatot, elegendõ tápanyagot kell biztosítania fejlõdéséhez. Mindez már önmagában megterhelõ feladat, különösen, ha még hozzáteszünk 10-15kg plusz súlyt, melyet magunkkal cipelünk. Keringésünk, hátunk, lábaink, ereink, szívünk és nem utolsó sorban maga a magzat látja ennek kárát.
Drámai felmérés: a szülés utáni súlyfelesleg veszélyei
2006. október 02.
Kockázatosabb a második, és minden további terhesség azok számára, akik az elsõ gyermekük születése után nem képesek megszabadulni felesleges kilóiktól. A túlsúly növeli a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a halvaszületés kockázatát. A kockázat pedig annál nagyobb, minél túlsúlyosabb az anya.
Svéd kutatók vélekedése szerint 2010-re a nõk kétharmada túlsúlyos lesz. Az orvosok arra is rájöttek, hogy ezek a nõk nehezebben esnek teherbe. A 150 ezer nõ részvételével készült svéd felmérés során a testtömegindexet vizsgálták. Megállapították, hogy az ideális valahol 18,5 és 25 között van. Egy 165 centiméter magas, 63 kilogrammos nõ testtömegindexe 23.
Becsengetés
2006. szeptember 27.
A gyerekes családok életében az igazi évforduló a szeptemberi iskolakezdés. Különösen, akiknek a legelsõ tanév kezdõdik. Az új élethelyzet pedig a legtöbb esetben felborítja a család eddigi életét, fõleg akkor, ha az iskolába kerüléssel együtt áll vissza a munkába az anyuka. Mindenki próbál alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és ez a legtöbb esetben nem megy könnyedén. Hogy az iskolakezdés ne legyen rémálom sem az elsõsöknek, sem a rutinosabb (de azért sebezhetõ) nagyobbaknak, no meg persze a szülõknek sem, érdemes átgondolni a család napi idõbeosztását. És azt is, hogyan tehetnék a szülõk zökkenõmentessé a gyerekek számára az átállást. Perhát Emese pszichológus, Varga Andrea és Lelovics Zsolt alsó tagozatos tanítók ebben segítenek. További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...276277278...280