Információk, érdekességek
Temető, halál, gyász és a gyermekeink – 2. rész
2015. november 19.
Cikkünk előző részében azt vizsgáltuk meg, hogy a gyermekek mely életkorban, hogyan tudják feldolgozni a halál tényét. Most pedig Makai Gábor pszichológus szakértőnk arról beszél, hogyan nyújthat segítő kezet egy szülő gyermekének a gyászfeldolgozás folyamatában.
Beszélni kell a halálról az első pillanattól kezdve
Tudatosítani kell a gyermekben, hogy a szeretett személyt soha többet nem fogja látni. Ez kegyetlennek tűnhet, mégis azt szolgálja, hogy a gyermek érzelmileg el tudjon szakadni a hirtelen eltűnt személytől. Ezzel ellentétben, ha a szülő ködösít, akkor a gyermek újabb csalódást fog megélni, nem indul el a gyászfolyamat. Ahogyan a felnőttnél, úgy a gyereknél is megrekedhet a gyász feldolgozásának a folyamata. A gyermek rákérdezhet saját magára is, ha arról beszél a szülő, hogy egyszer véget ér mindenkinek az élete. Ilyenkor nyugodtan legyünk őszinték: „neked is véget fog érni, de ez olyan messze, messze van, hogy bele se tudunk gondolni”. Ha a gyerek a halálról való beszélgetés alatt vagy után megrendül, ne ijedjen meg a szülő.
Hagyja beszélni gyermekét a halálról, engedje kifejteni, hogy ő maga mit gondol a gyászról.
Temető, halál, gyász és a gyermekeink – 1. rész
2015. november 18.
A felnőttek halálkultusza, valamint a trauma feldolgozása a mai napig kényes téma. Noha mindenki vesztett már el rokont, barátot, mégis maga a halál gondolata félelmet tud generálni az emberben. A gyermeknek ugyanúgy gyászolnia kell, mint egy felnőttnek. A gyerek gyászfolyamatának elfojtása később pszichés problémához vezethet.
Az esetek többségében a szülő azt az elvet vallja, hogy a családban bekövetkezett halálesetet titkolni kell a gyermek elől. Az indok leginkább az, hogy a gyermeket védeni kell a traumától, vagyis sokan azt gondolják: ha nem beszélnek a halálról, akkor olyan mintha nem is történt volna meg. Pszichológusként nem elítélem az ehhez hasonló szülői gondolatot, hanem szeretném megvilágítani, mi lenne a jobb, helyesebb út.
A szülő motivációja nem más, mint a gyermek lelkének védelme, mégis ennek hátterében a szülő félelme és tehetetlenség érzése áll. A gyermeket érző és gondolkodó lénynek tekintjük már születésekor, vagyis ne becsüljük alá képességeit. Természetesen személyiségük és kognitív fejlődésük meghatározzák gondolkodásuk módját, formáit, azonban az anya minden egyes rezdülését érzi és monitorozza. A csecsemő is tud „depresszív” lenni, ha az anya szomorú, így a gyermek hangulata, reakciója is módosul. Ebből az következik, hogy – a halál okozta – megváltozott szülői magatartás a gyermek érzelmi világára is kihat. Ha titkolni akarja a szülő a halál tényét, semmi mást nem tesz, mint becsapja gyermekét. A hazugság összezavar mindenkit, a gyermeki gyászfeldolgozás megakad, ami ugyanúgy veszélyes lehet, mint a felnőttek esetében.
Újszülöttek pólyázása: pró és kontra
2015. november 12.
Az újszülöttek és csecsemők kendőkbe tekerése régi időkre tekint vissza. Kultúrkörtől, éghajlattól függően más-más módon pólyázták és pólyázzák a kicsiket. Napjainkban már a „divatnak”, az interneten a pólyázásról terjedő híreknek és a pólyás babás fényképeknek is formáló ereje van, sokakat ez is befolyásol a döntésben.
Moro-reflex
A Moro-reflex részeként a baba hirtelen szétlöki, kitárja a karjait, kezét és ujjait kimerevíti, mintha hirtelen megrémült volna valamitől. Ezután közelebb húzza testéhez a végtagjait, mintha próbálna belekapaszkodni valamibe. Ez általában akkor figyelhető meg, amikor az újszülött feje hirtelen helyzetet változtat vagy egy erős zaj megijeszti a picit. A Moro-reflex a baba 3-4 hónapos kora körül, az idegrendszer fejlődésével párhuzamosan kezd megszűnni.
Létezik egy feszes pólyázási technika, ami olyan szorosan rögzíti a baba kezeit és lábait, hogy a csöppség nem tudja azokat mozgatni. A karok effajta leszorítása azoknál az újszülötteknél és csecsemőknél lehet célravezető, akiknél a veleszületett Moro-reflex túlságosan intenzíven jelentkezik; bár a lábak leszorítása ebben az esetben sem indokolt. Azoknál az újszülötteknél és csecsemőknél, akiknél nagyon gyakori a Moro-reflex, nehezen megy az elalvás, a pihenés. Mivel a szoros pólya a karok mozgását gátolja, a gyermek könnyebben álomba tud merülni. Ebben az esetben is ügyelni kell azonban arra, hogy – a karok leszorítása ellenére – a lábak mozgási szabadsága megmaradjon.
Segítség: a fiunk machót játszik!
2015. november 11.
Eljött az idő, hogy a korai kamaszkorban lévő fiúgyermekünk már csak a haveri körbe jár, és a lányokkal fölényeskedik, lekezeli őket. De honnan ered ez a magatartása, és miként lehet rávenni, hogy stratégiát változtasson? Pszichológiai szempontból vizsgálva, és néhány példával élve, könnyebben megválaszolhatjuk a kérdést.
A serdülőkor kezdetén a kamasz fiúkat zavarba ejtik a lányok, akik kezdik őket szexuálisan vonzani. Sokan közülük úgy reagálnak erre, hogy túlzottan kifejezésre juttatnak egy fölényeskedő, „tiszteletet parancsoló” magatartást a lányokkal szemben. Ugyanakkor tudatában vannak, hogy a lányok érettebbek, jóval előttük járnak, különösen a kapcsolatok létesítése és a gyengéd érzelmek kezelése terén. Emiatt a kamasz fiúk gyakran „hiperférfias” szerepet játszanak, sőt, még a „machóét” is utánozzák! Összefognak a barátaikkal, a szó jó értelmében vett bandát alkotva – önmaguk bátorítására és megnyugtatására, miszerint helyesen, „férfihoz méltóan” viselkednek. Bár messze még a igazi férfikor, nyiladozik bennük a férfi öntudat, fölényt mutatva a női nemmel szemben. Ez a magatartás megerősíti őket nemi identitásukban, egy olyan időszakban, amikor a fizikai változások meglehetősen nagy zavart okoznak lelki téren is.
Minden 10. gyermek laktózérzékeny
2015. november 10.
Szakértők szerint minden 10., azaz kb. 200 000 gyermeket érint Magyarországon a laktózérzékenység, vagyis ennyien nem tudják a fejlődésükhöz fontos tejet és tejtermékeket hagyományos formában fogyasztani. Sok szülő a problémával találkozva kiiktatja a tejet a gyermek étrendjéből, ezzel azonban az egészséges növekedéshez szükséges kalcium- és vitaminforrás is elvész.
Szakértők szerint a magyar lakosság 20–30%-a, ezen belül a gyerekek kb. 10%-a, vagyis mintegy 200 000 fiatal laktózérzékeny. Diagnózisa mégis keveseknek van, mert sokan nem ismerik fel, hogy mi okozza a kellemetlenségeket a tejfogyasztást követően. A gyerekek még kevésbé tudják összekötni a jeleket a lehetséges okokkal, ezért a szülőknek fokozottan kell figyelniük a tünetekre és azok fennállása esetén szakorvoshoz fordulni.
Tünet és diagnózis
A laktózérzékenyek szervezetéből hiányzik a laktóz lebontásáért felelős laktázenzim, ezért tejtermék fogyasztása után kb. 1 órával hangos bélkorgás, puffadás, szélgörcs, hányinger, hasi görcsök és hasmenés okozhat diszkomfortérzetet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...189190191...279