Információk, érdekességek
Kiselsős a családban
2016. december 15.
Az iskolakezdést minden kisgyermek izgatottan várja, ám egyben kihívást is jelent számukra. Az óvoda, majd pedig a nyári szünet lazasága után az egész napot egy iskolapadban kell tölteniük, nem játszhatnak bármikor, a sok-sok újdonság befogadása is kimeríti őket. Ahogy mi, felnőttek is különbözően reagálunk bizonyos élethelyzetekre, a kiselsősök sem egyformán élik meg az első hónapok nehézségeit. Megértéssel, türelemmel és pozitív megerősítéssel azonban csodákat tehetünk!
„Az óvodások többsége élvezettel készül az iskolakezdésre, nagy élmény számukra iskolatáskát, tolltartót, írószereket választani. Ám a kezdeti lelkesedés hamar elmúlhat. Intő jel lehet, ha fejfájóssá, hasfájóssá válik gyermekünk, meglehet ugyanis, hogy a tünetek pusztán lelki eredetűek. Ebben az időszakban a gyermek számára mindennél fontosabb a pozitív megerősítés. Ez segít neki abban, hogy az iskolát ne szorongással kezdje, hanem kíváncsisággal tudja megélni. Beszélgessünk vele sokat, ítélkezés nélkül hallgassuk meg, és hagyjuk, hogy a gyermek szabadon elmesélhesse az élményeit. Így felfedhetjük a problémákat, és közösen megtalálhatjuk a megoldást, hogy ne nyűg legyen az iskolába járás, hanem egy izgalmas és kihívásokkal teli felfedezőút. Ha pár hónapon belül sem történik változás, ne féljünk szakember segítségét kérni” – mondta Bagdi Petra szakpszichológus, a Budai Egészségközpont munkatársa.
Fontos a szülői példa
Hiába mondjuk neki, hogy tanulni és olvasni jó, olvasson ő is, ha minket nem lát olvasni, akkor számára az annyit jelent, hogy: anyu a szavaival elvárja tőlem, hogy olvassak, de látom rajta, hogy valójában azt érzi, hogy az olvasás felesleges dolog, hisz ő se teszi.
Nem akarok iskolába menni!
Miért fordulhat elő, hogy az egyébként mindig vidám, jókedvű gyermekünk egyszer csak azt mondja, nem akar iskolába menni? A pszichológus szerint legtöbbször az alábbi okok állnak a háttérben:
Gondolatok a császármetszésről
2016. december 13.
Lassan 10 éve kísérek szüléseket. Az első tapasztalásom 2 császár utáni hüvelyi szülés próbálkozás volt. Ezt egy ikres császármetszés követte. A mai napig kísért szüléseim 18%-a lett műtét. Soha nem válogattam a hozzám érkezett esetek között, mindenkit kísértem, aki ezt kérte tőlem.
Az elmúlt években megduplázódott a nagy hasi műtéttel világra jött babák száma. Ez nagyjából azt jelenti, hogy országosan minden harmadik baba születik hasfalon át, de vannak olyan kórházak, ahol 60% fölötti a műtéti arány. A WHO ajánlása a magas rizikójú szüléseket is ellátó kórházak esetén 15%. E szám fölött nő mind az anyai, mind a magzati műtéti komplikációk száma.
A császármetszésről kevesen informálódnak a várandósság alatt. Akik spontán szülést terveznek, azért, akik pedig eleve műtétre készülnek, meg amazért. Nagyon fontos lenne a precíz, alapos informálódás a megfelelő időben. Az anya, kizárólag megfelelő, és elegendő információ birtokában eldöntheti, hogy mitől fél jobban... És véletlenül sem azokra az esetekre gondolok, ahol vitathatatlan a műtét szükségessége, hanem azokra, ahol nem az.
Szabad-e a kismamáknak szaunázni?
2016. december 13.
Sokan úgy vélik, hogy a várandósság alatti fittség ma már elvárás, és ennek a kategóriájába belefér a kismamák szaunázása is.
A szauna hazájában, Finnországban a kismamák jelentős része a várandóssága alatt is szaunázik, igaz, előtte is rendszeresen látogatta az izzasztófürdőt.
Mások úgy tartják, hogy nem véletlen a másállapot elnevezés, és a terhesség alatt elővigyázatosabbnak kell lenni, mint korábban, és szaunázni sem ajánlott.
Mi a helyes?
A szakemberek javaslata a következő:
- Azoknak a kismamáknak, akiknek a terhessége problémamentes, és akik a várandósságuk előtt is rendszeresen szaunáztak, nem kell lemondani erről a fajta wellnessről. Ugyanakkor a kezelőorvosukkal meg kell beszélni, hogy szaunázni szeretnének. Mivel a terhesség első trimeszterében a legérzékenyebb az embrió a külső behatásokra, ekkor sok orvos lebeszéli a kismamákat a szaunázásról.
- Azoknak a kismamáknak, akik korábban nem hódoltak az izzasztófürdőnek, nem ajánlott ezt várandósan elkezdeni, még akkor sem, ha egyébként komplikációmentes a terhességük.
Ha engedélyezett a szaunázás
Amennyiben kezelőorvossal egyeztetve engedélyezett a szaunázás, akkor is különös óvatossággal lehet csak a meleget és az izzadást élvezni.
- Heti két szaunázásnál több nem javasolt.
- A szokásosnál alacsonyabb hőmérsékleten (kb. 50-60 ºC) és rövidebb időtartamokra (kb. 10 perc) ajánlott a szaunázás.
- Célszerű az alacsonyabban fekvő padokat választani a szaunázáshoz, mint a magasabbakat, ahol túl meleg lehet.
- A meleg kabinba való belépés előtt jót tesz a kismamáknak a meleg lábfürdő, mivel ezzel felkészül a vérkeringésük a hőhatásra.
- A szaunában tartózkodás során jelentkező rosszullét vagy rossz közérzet esetén azonnal el kell hagyni a kabint!
- Biztonsági megfontolások alapján a kismamák sose szaunázzanak egyedül!
Mire kell felkészítenünk a gyermekünket?
2016. december 10.
Ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, nem tudunk pontos választ adni arra, hogy mire kell felkészítenünk a gyermekeinket felnőtt korukra. Csak elképzeléseink vannak arról, milyen mértékben változik a világ, amire meg kell állniuk a saját lábukon.
Éppen ez a gyors változás az, ami biztossá teszi számunkra, hogy a talpraesettségnek, rugalmasságnak, alkalmazkodóképességnek, problémamegoldásnak biztosan szerepelniük kell a listán. Ezeknek a dolgoknak az elsajátítására rendkívül jó lehetőséget nyújt a társasjáték, hiszen a játékot nem fejlesztésként, hanem örömként, s kihívásként élik meg. Nagyon nagy tudás az, ha valaki az új, ismeretlen helyzeteket, problémahelyzeteket is kihívásnak éli meg, s nem riad vissza tőlük.
Minél több társassal találkozik gyermekünk, annál több játékhelyzetet old meg, s ezáltal annál több tapasztalatra tesz szert. Ráadásul nincs két egyforma lefolyású játék sem, s attól függően, hogy kik a játszópartnerek, nem mindig ugyanaz a stratégia fogja őt eredményhez juttatni.
Így én mindenképpen javaslom, hogy a karácsonyfa alá valami társasjáték is kerüljön.
Természetesen vegyük figyelembe gyermekünk életkorát, képességeit, de az is fontos, hogy olyan játékot válasszunk, amit mi is szívesen játszunk, s hitelesek tudunk lenni abban, hogy játszani jó!
A kuckó rejtelmei
2016. december 05.
Megkérdeztem az unokaöcsémet, hogy miért jó kuckót építeni. Gondolkodott egy darabig, majd rávágta: „mert jó”. És innentől fogva nem érdekelte a téma.
Meg is értem az unokaöcsémet, hiszen a kuckóról nem beszélni és gondolkodni szoktunk, hanem benne lenni, csinálni, enyhe szorongással próbálgatni a bátorságunkat a sötétségében, már ha sötét. Mert lehet kuckót csinálni a szoba mélyén, az asztal alatt, a szekrény aljában, a szennyestartóban (ezt biztos forrásból tudom), kint a szabadban: kertben, parkban, erdőben, fa tetején.
A kicsi ösztönös törekvése arra, hogy magának „házat” készítsen, egyértelműen összefüggésbe hozható az énje erősítésével. Egyrészről az alkotás folyamata a „hatóképesség” megélését jelenti, másrészről a kész kuckó saját testhatárainak fizikai megjelenése lehet. Ha többen készítik, a csoporthoz tartozás érzése lelkesíti a gyerekeket, és a felnőttvilágtól való elkülönülés. Az én fejlődése mindig egy differenciációs folyamat. A gyermek elkezdi megkülönböztetni magát először az anyjától, majd saját magát különbözőnek, másnak éli meg a környezetében lévőknél.
Ez érzelmileg kettős folyamat, egyrészt örömmel és büszkeséggel tölti el, hogy ő hat, ő alkot, ő egyedül csinál valamit – másrészt az elkülönülés mindig hordoz magában valami szorongatót is. Ennek eredménye az, hogy a nagy bátorsága közben a kisgyerek gyakran visszaszalad az anyjához töltekezni, biztonságot keresni. És lehet, hogy ez a kuckó titka. Hogy kettő az egyben: alkotás, és ugyanakkor jelképezi azt a biztonságos védelmet, amit az anyaöl jelent a gyermeknek. Mert egy igazi kuckó fontos jellemzője az is, hogy biztonságos, meleg félhomályban lehet meghúzódni benne.
Erich Neumann a Nagy Anya című könyvében részletesen tárgyalva a nőiség központi szimbolikáját az anyai „tartalmazás” jellegzetes megnyilvánulásának tekinti a védelem funkcióját. Ennek a védelemnek egyik szimbolikus megnyilvánulása lehet a barlang és a hegy. „A védelem funkciója, amely még mindig az edény elemi jellegéhez tartozik, különösen nyilvánvaló a hegyben, amelynek német neve (Berg) szimbolikusan kapcsolatban van a menedéket keresni/találni (sich bergen), az elrejtőzni (sich verbergen), a biztonság (Geborgenheit) és a vár (Burg) kifejezésekkel.”
A menedéket nyújtó barlang a hegy részeként olyan kulturális szimbólumok természetes formáját képviseli, mint templom, kunyhó, ház, falu, város, rács, kerítés, fal – azt jelképezve, hogy valami véd és elzár.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...161162163...280