Információk, érdekességek

Nagyon ciki, ha tetves a gyermekem?

2017. szeptember 18.

– Nagyon kellemetlen helyzetben vagyok. A hétéves kislányom tetves lett… Nem akarom, hogy az iskolába is magával vigye a hívatlan „lakókat.” Már csak az hiányzik, hogy kiderüljön az iskolában, hogy tetves. Mit gondolnának rólunk? Nagyon ciki lenne…

– Tetvesnek lenni nem kellemes, de nem feltétlenül ciki. A fejtetvesség általában az óvodások és kisiskolások körében fordul elő. Terjedésének kedvez az, hogy a gyerekek játék közben gyakran összedugják a fejüket, és hajról hajra kerülnek a tetvek. Bár a higiéniai szabályok be nem tartása elősegíti a fejtetűvel való megfertőződést, azok is lehetnek, sőt szoktak is tetvesek lenni, akik betartják a tisztálkodási szabályokat.

– Hogy irthatom ki a tetveket minél hamarabb?
– Többféle megoldás létezik, és ne aggódjon, mire kezdődik az iskola, nyoma sem lesz a tetveknek és a serkéknek a lánya hajában!

Vannak speciális, sűrű fogazatú tetűfésűk, amelyekkel ki lehet a hajból fésülni a tetveket. Hogy a kifésülhetőség könnyebb legyen, célszerű a fésülés előtt hajat mosni. Bár a tetűfésű önmagában – rendszeresen alkalmazva – eredményre vezető lehet, a tetveket valamilyen módon elpusztító hatóanyagot tartalmazó szerekkel szemben alul marad a versenyben. Tehát mellette szükség van tetűirtó szerekre is.

A klasszikus tetűirtó szerek úgy élnek az emberek gondolatában, hogy erős, penetráns vegyszerszagúak. Ilyenek például a tetvekre idegméregként ható szintetikus d-fenotrint vagy permetrint tartalmazó alkoholos hajszeszek. Ezek nemcsak tetű- és serkeirtásra, de megelőzésre is alkalmasak, előírásszerű használatukat követően a következő hajmosásig (akár 2-3 hétig is) megakadályozzák, hogy újabb tetvek telepedjenek meg a hajon. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szerekkel szembeni rezisztencia Európa-szerte terjedőben van, azaz a tetvek „megtanultak védekezni” az irtószerrel szemben. Emiatt az említett szerek sajnos nem minden esetben pusztítják el 100%-os biztonsággal a tetveket.

Hogy ne betegséggel kezdjük a bölcsit és az ovit…

2017. szeptember 15.

A bölcsőde- és óvodakezdés időszaka kifejezetten igénybe veszi a gyerekek immunrendszerét: szeptember első heteiben jellemzően megduplázódik a beteg kisgyermekek száma az orvosi rendelőkben. Pedig megfelelő vitamin- és tápanyagbevitellel sokat tehetünk az ún. közösségi betegségek megelőzéséért, sőt, a kisgyermekkori táplálkozás minősége a felnőttkori egészségre is hatással van. Mégis a magyar szülők többsége egyéves kor felett már kevésbé ügyel a vitaminpótlásra, és tízből hét baba bölcsődés korára túl kevés D-vitamint és vasat kap.

A vitaminpótlásra már a fogantatás pillanatától fontos figyelmet fordítani: a megfelelő magzati fejlődést, a kisgyermekkori növekedést, sőt, a felnőttkori egészségi állapotot is befolyásolja, hogy mit fogyaszt a kismama és a kisbaba, illetve milyen környezet veszi körül a gyermeket. A legfrissebb kutatások szerint a dohányzás, az elhízás, a stressz, valamint a táplálkozás kulcsszerepet játszik az egészségfejlődésében, így a szülők felelőssége egyre hangsúlyosabbá válik – különösen az első 1000 nap során.

A szülő életmódja a gyermek egészségét is befolyásolja

Az epigenetika egy új tudományág, amely azt vizsgálja, hogy milyen egészségtani hatása lehet a szülőt és a gyermeket körülvevő környezeti tényezőknek. A friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy amennyiben a szülő dohányzik, helytelenül táplálkozik, elhízott, vagy túlzott stressz éri, az egyértelműen hat az utód egészségfejlődésére is. A várandósság alatti megfelelő táplálkozás pedig olyan felnőttkori betegségek kialakulását előzheti meg a babánál, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

A lányok verset mondanak, a fiúk matekoznak

2017. szeptember 14.

Az oktatásban is rengeteg sztereotípiára épít a társadalom. Még egyes tankönyvek is erősítik ezeket - pedig a matekos lányok és a versmondó fiúk tehetsége ugyanolyan értékes. Nem az a kérdés, hogy fiús, vagy lányos, hanem hogy kihozható-e a maximum egy tehetséges gyerekből - Redland, Hír Tibor 2017.  

Matek tanár vagyok. Voltam iskolaigazgató, voltam egyéni korrepetitor, és most a Redland magánsuli oktatási igazgatója vagyok – elég sok gyereket láttam, hogy teljes meggyőződéssel valljam: - Minden gyerek tehetséges. Mindegyiknek van egy célja, amiért megszületett, amiért él és amit ha megtalál a tanár, akkor bármit el tud érni nála, mert az emberek megtesznek mindent az igazi céljaikért, ha támogatást kapnak hozzá. 

Kisded, első osztályos és tinédzser korban dőlhet el, hogy elhízunk-e

2017. szeptember 14.

Már a kismama táplálkozási szokásai is befolyásolhatják, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A csecsemőkorban anyatejjel vagy alacsony fehérjetartalmú tápszerrel táplált babák fiatal és felnőtt korban kisebb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak. A legújabb felmérések arra is rámutattak, hogy a kisgyermekkori elhízás, a gyermekkori alvászavarok, a korai kamaszodás további rizikófaktorok a felnőttkori túlsúly kialakulásában.  

Az OECD 2016-os felmérése szerint a magyar Európa legkövérebb nemzete: a lakosság 30 százaléka túlsúlyos. Az adatok szerint már gyermekkorban sem állunk túl jól ezen a téren, hiszen a életkortól függően a gyermekeink 20-25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok nem állnak egyedül a problémával. Világviszonylatban manapság 110 millióra becsülik a túlsúlyos gyermekek (2-19 évesek) számát, ráadásul ma már kétszer annyian vannak, mint 1980-ban voltak. Az orvosok, dietetikusok figyelme ezért irányult az elhízás okainak kutatása felé.

Hogyan NE neveljünk teljesítményszorongó gyermeket?

2017. szeptember 09.

„Remélem, sikerül jól megírnod a holnapi dolgozatot, KÜLÖNBEN nem fognak felvenni a gimnáziumba.”„Tanulj, KÜLÖNBEN nem viszed semmire!”

Az ilyen és ehhez hasonló szülői intelmek az egyébként is szorongásra hajlamos gyermekeknél hozzájárulhatnak a teljesítményszorongás kialakulásához. Egyik 17 éves kliensem félelmei okaként pont ezt fogalmazta meg: „Szüleim gyakran úgy kommunikáltak velem, hogy »csináld meg, különben…«” – és számára ez azt az üzenetet közvetítette, hogy fenyegetett helyzetben van.

Veszélyhelyzetben

A teljesítményszorongó a megmérettetési helyzeteket veszélyként éli meg, ami aktivizálja a szimpatikus idegrendszer „harcolj vagy menekülj!” üzemmódját – azaz szerencsés esetben szembenéz a „veszéllyel”, és megpróbálja leküzdeni a szorongását, rosszabb esetben az elkerülést választja, például a dolgozatírás napján inkább hiányzik a suliból, vagy feleléskor az egyest kéri, holott felkészült, de nem meri megmutatni tudását.

„Egy kis fellépés előtti lámpaláz még segíteni is szokott” – vallja sok színész, és valóban, az egészséges mértékű szorongás serkentően is hathat, hiszen mindenkiben ott rejlik az elismerés, a siker utáni vágy, az elért eredmény öröme és a kudarctól való félelem triásza. Gondot az arányok eltolódása jelenthet, amikor a kudarctól való félelem túlságosan felerősödik, és a gyermek számára a feladat már nem kihívást, a siker lehetőségét, hanem egy esetleges kudarc bekövetkeztét jelenti, amit el szeretne kerülni. Ilyen esetekben a szorongás olyan szintet érhet el, ami már negatívan hat a teljesítményre.