TesztekImmun-SpecialistaPatikaMitől egyedi?Figyelmébe ajánljuk
sub

Információk, érdekességek

A lányok verset mondanak, a fiúk matekoznak

2017. szeptember 14.

Az oktatásban is rengeteg sztereotípiára épít a társadalom. Még egyes tankönyvek is erősítik ezeket - pedig a matekos lányok és a versmondó fiúk tehetsége ugyanolyan értékes. Nem az a kérdés, hogy fiús, vagy lányos, hanem hogy kihozható-e a maximum egy tehetséges gyerekből - Redland, Hír Tibor 2017.  

 

Matek tanár vagyok. Voltam iskolaigazgató, voltam egyéni korrepetitor, és most a Redland magánsuli oktatási igazgatója vagyok – elég sok gyereket láttam, hogy teljes meggyőződéssel valljam: - Minden gyerek tehetséges. Mindegyiknek van egy célja, amiért megszületett, amiért él és amit ha megtalál a tanár, akkor bármit el tud érni nála, mert az emberek megtesznek mindent az igazi céljaikért, ha támogatást kapnak hozzá. 

Jelenleg az oktatási rendszerben senki nem a céljaiért dolgozik, mindenki az érdemjegyekért küzd. Soha nem láttam még egyetlen embert sem, akit szívből motivált volna egy ötös. Sem olyat, akit motivált egy ötezres. Olyat igen, akit motivált valami, ami ötezerbe kerül … de az ötös nem váltható be semmire – egy díszes papírt ér év végén. Az ötös nem a gyerek, ahogy az egyes sem az. Nem mutat meg semmit. Az osztályzás nem hogy nem motivál, de egyenesen elveszi az emberek életkedvét. 
 
Gondoljon bele, beküldjük az embert egy küzdelmes feladatba, megteszi ami ott és akkor telik tőle, - vagy kap hozzá segítséget, vagy nem – és utána azt mondják neki, hogy az erőfeszítései értéke egy szám. Vajon ha munkásokat terelnénk be egy feladatsorba és a végén számos értékelést adnánk nekik, mint az iskolában, mennyire akarnának teljesíteni? Ha valaki sorra egyest kapna, mert ellenszenves a munkavezetőnek, vagy sorra ötöst, mert kellemes személyisége van? 
 
Hol vannak az osztályzatokban az objektív mérőszámok? Miért lehetséges, hogy tanárok még mindig pofára osztályozzák a gyerekeket? 

Kisded, első osztályos és tinédzser korban dőlhet el, hogy elhízunk-e

2017. szeptember 14.

Már a kismama táplálkozási szokásai is befolyásolhatják, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A csecsemőkorban anyatejjel vagy alacsony fehérjetartalmú tápszerrel táplált babák fiatal és felnőtt korban kisebb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak. A legújabb felmérések arra is rámutattak, hogy a kisgyermekkori elhízás, a gyermekkori alvászavarok, a korai kamaszodás további rizikófaktorok a felnőttkori túlsúly kialakulásában.  

 

Az OECD 2016-os felmérése szerint a magyar Európa legkövérebb nemzete: a lakosság 30 százaléka túlsúlyos. Az adatok szerint már gyermekkorban sem állunk túl jól ezen a téren, hiszen a életkortól függően a gyermekeink 20-25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok nem állnak egyedül a problémával. Világviszonylatban manapság 110 millióra becsülik a túlsúlyos gyermekek (2-19 évesek) számát, ráadásul ma már kétszer annyian vannak, mint 1980-ban voltak. Az orvosok, dietetikusok figyelme ezért irányult az elhízás okainak kutatása felé.

A hagyományos álláspont szerint az elhízást elsősorban a bevitt és a felhasznált energia közötti egyensúly megbomlása okozza. A legújabb kutatások azonban arra mutattak rá, hogy a jelenség jóval komplexebb megközelítést igényel. Nemcsak a felnőttkori életmód és diéta, de már a szülők életmódja, a kismama táplálkozása is döntő szerepet játszanak a későbbi túlsúly kialakulásában. A magzati kor, a csecsemőkor, a kisiskolás (5-7 év) és a kamaszkor azok az életszakaszok, amelyek eldöntik a felnőttkori túlsúlyra való hajlamot. Ezekben az életkorokban zajlik le az úgynevezett metabolikus imprinting, vagyis ekkor vésődnek be azok a minták, amelyek meghatározzák a felnőttkori anyagcserefolyamatainkat. A gyermek fogantatásától számított első 1000 nap, vagyis az első két életév – a kutatások szerint – alapvetően határozza meg a hajlamot a fiatal és felnőttkori elhízásra. A fogantatáskori túlsúly, illetve terhesség alatti túlzott súlygyarapodás 5-6-szorosára növeli a gyermek elhízásának esélyét. A túlsúllyal születő csecsemők nagyobb eséllyel lesznek felnőttként is kövérek. A felmérések azt is megmutatták, hogy a túlsúly kockázata annál kisebb, minél tovább táplálták a gyermeket kizárólag anyatejjel. A legújabb kutatások szerint sajnos az elhízott anyukák anyatejének összetétele is előnytelenül alakul. Anyatej hiányában ugyanakkor az alacsony fehérjetartalmú tápszer csökkentheti a későbbi elhízás kockázatát.

Hogyan NE neveljünk teljesítményszorongó gyermeket?

2017. szeptember 09.

„Remélem, sikerül jól megírnod a holnapi dolgozatot, KÜLÖNBEN nem fognak felvenni a gimnáziumba.”„Tanulj, KÜLÖNBEN nem viszed semmire!”

Az ilyen és ehhez hasonló szülői intelmek az egyébként is szorongásra hajlamos gyermekeknél hozzájárulhatnak a teljesítményszorongás kialakulásához. Egyik 17 éves kliensem félelmei okaként pont ezt fogalmazta meg: „Szüleim gyakran úgy kommunikáltak velem, hogy »csináld meg, különben…«” – és számára ez azt az üzenetet közvetítette, hogy fenyegetett helyzetben van.

Veszélyhelyzetben

A teljesítményszorongó a megmérettetési helyzeteket veszélyként éli meg, ami aktivizálja a szimpatikus idegrendszer „harcolj vagy menekülj!” üzemmódját – azaz szerencsés esetben szembenéz a „veszéllyel”, és megpróbálja leküzdeni a szorongását, rosszabb esetben az elkerülést választja, például a dolgozatírás napján inkább hiányzik a suliból, vagy feleléskor az egyest kéri, holott felkészült, de nem meri megmutatni tudását.

„Egy kis fellépés előtti lámpaláz még segíteni is szokott” – vallja sok színész, és valóban, az egészséges mértékű szorongás serkentően is hathat, hiszen mindenkiben ott rejlik az elismerés, a siker utáni vágy, az elért eredmény öröme és a kudarctól való félelem triásza. Gondot az arányok eltolódása jelenthet, amikor a kudarctól való félelem túlságosan felerősödik, és a gyermek számára a feladat már nem kihívást, a siker lehetőségét, hanem egy esetleges kudarc bekövetkeztét jelenti, amit el szeretne kerülni. Ilyen esetekben a szorongás olyan szintet érhet el, ami már negatívan hat a teljesítményre.

Mennyi mozgás és milyen étrend kell egy iskolásnak?

2017. szeptember 07.

Az iskolakezdés hajrájában a tanulás előkészítésére koncentrálunk, ám roppant fontos, hogy gyermekünk étkezésére és mozgására is figyeljünk. Milyen ételekkel és mennyi mozgással lesz egészséges a gyermek?

Szeptember elején minden a tanévkezdésről szól, és arról, hogy miként legyen eredményes, de nem túlterhelt a gyermek. Az egészségükről kevesebb szó esik, pedig ez is legalább annyira jelentős.

Minden 4. gyerek túlsúlyos

„Ez döbbenetes adat, és nagyon borús jövőképet fest elénk. Éppen ezért kell, hogy iskolás korban sokat mozogjon és minőségi ételeket egyen a gyerek. Nagyon jó, hogy minden nap van testnevelés óra az iskolákban, de nem szabad csak erre építeni a mozgást, mert ez nem elegendő. Teljesen másként éli meg azt a gyermek, amikor egy matek és egy magyar óra között kell tornáznia, mint amikor tanítás után elmegy egy olyan edzésre, amit ő választott ki, talán tehetsége is van hozzá és örömét leli benne.

A mindennapos tesi órák mellett is ajánlott hetente 2-3 alkalommal edzésre járni, és sok olyan tevékenységet végezni, amihez mozogni kell. Sokat segíthetnek a szülők, ha már pici kortól olyan családi programokon vesznek részt, ami mozgáshoz kötött. Közös kirándulással, bringázással, focizással meg lehet alapozni a gyerekek sportszeretetét, és talán ez a legfontosabb, mert akkor a későbbiekben is igénye lesz rá. Ha pedig sokat mozog, attól egészséges lesz és az iskolai teljesítménye is jobbá válik” – mondja Czanik Balázs fittnes edző, a Capoeira Aerobik megalkotója.

Beszoktatás az oviba – próbatétel gyereknek és szülőnek

2017. szeptember 07.

Az óvodába lépés ideje sajátos próbatétel mind a család, mind a kisgyerek életében. A 3-4 éves kisgyerek, ha szobatiszta, ha tud egyedül enni, és képes szavakkal is megértetni magát, akkor óvodaérettnek tekinthető.

3 éves korra a szeparációs (elszakadási) félelem csúcsidőszaka is lefut, és ez megkönnyíti az anyai jelenlét nélkülözését, és lerövidíti a beilleszkedés idejét. Biztató jel, ha gyermekünk csak rövid időre is, de szívesen elmarad ismerősökkel, ha örömmel megy el a nagyszülőkhöz, ha jól érzi magát a játszóházban, a szomszéd gyerekek társaságában. De az hogy képes-e a nap jelentős részét a szülőktől távol tölteni, képes-e arra, hogy beilleszkedjen egy gyerekközösségbe, és ott ismeretlen gondozók „idegen nénik és bácsik” irányításával felszabadultan boldoguljon, csak az óvodába járás során, derül ki.

A szülőknek is nehéz

Az elválás, az új körülményekhez való alkalmazkodás nem csak a gyereknek, hanem a szülőnek is nehéz. A „beszokás” időtartama változik attól függően, hogy mennyire stabil, illetve mennyire bizonytalan az anya és gyereke közti érzelmi kötődés. Ez tette szükségessé, az un. „beszoktatási idő” bevezetését, ami azt jelenti, hogy az első napokban anya is bent van az óvodában, majd a gyerek oldódása függvényében egyre kevesebb ideig marad ott vele.

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...156157158...294