sub

Információk, érdekességek

Ki a felelős? – Ha a gyerek kárt okoz?

2018. január 18.

Az életből számtalan példa meríthető, amikor a gyerek valamilyen kárt okoz. De vajon ki a felelős ilyenkor?

pixabay.comA gyerekek az udvaron fociznak, azonban egy szerencsétlen mozdulat következtében az egyik épület ablaka betörik. Kavicsokat dobálnak, és megsérül egy másik gyerek vagy egy közelben parkoló autó. Játék közben véletlenül gyúlékony anyag kerül a gyerekek keze ügyébe, és tűz keletkezik, komoly anyagi kárt okozva az épületben. Az iskolában az egyik gyerek leveri a társa szemüvegét, ami eltörik.

Ki a felelős?

A polgári jogi felelősségre vonás feltétele a vétőképtelenség. A vétőképtelenség azt jelenti, hogy az adott személy nem rendelkezik olyan mértékű belátási képességgel, hogy fel tudja mérni a cselekedeteinek következményét. Fontos tisztázni, hogy a vétőképtelenség nem életkorhoz van kötve.

A bíróság minden ügyben esetileg vizsgálja, hogy vétőképtelennek minősül-e a károkozó, adott esetben a gyerek. Életkora, tájékozottsága és egyéb körülmények alapján felmérhette-e, hogy az adott magatartásnak milyen következményei lesznek, elvárható volt-e tőle, hogy számoljon azokkal? A fenti példák egyikénél maradva, például felismerhette-e, hogy mi lehet a következménye annak, ha füstölgő botokkal játszik? Kellett-e tudnia, hogy milyen gyorsan tud terjedni a tűz, és hogy egy apró parázsdarab miatt leéghet egy egész épület is?


Növényekkel az anyatejért

2018. január 13.

Az anyatejjel történő táplálás a legősibb módja a csecsemők egészséges ellátásának, azonban a folyamat olykor nehézségekbe ütközik, amelynek egyik leggyakoribb oka az, hogy nem képződik elégséges mennyiségű anyatej. A tejelválasztás fokozására számos anya használ növényi eredetű készítményeket és teakeverékeket, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben a növények ilyen célra történő felhasználása tudományosan kevéssé bizonyított.

Az újszülöttek és csecsemők tápanyagokkal történő ellátásának egyik legegyszerűbb módja az anyatejes táplálás, amelyhez számos kedvező hatás köthető.

  • Az egészséges, kiegyensúlyozott étrendű anya anyateje a csecsemő életének első fél évében biztosítja számára a megfelelő gyarapodáshoz szükséges összes tápanyagot és folyadékot.
  • Bár a szoptatás hiánya mesterséges táplálással ellensúlyozható, a nem megfelelően kialakított mesterséges étrend jelentősen fokozza az akut és krónikus betegségek kockázatát.
  • Az anyatejes táplálás elősegíti a szoros anya–gyermek-kapcsolat kialakulását, és azon túl, hogy a csecsemő egészségéhez hozzájárul, az anyára nézve is számos jótékony, betegségmegelőző hatással rendelkezik.

A megfelelő mennyiségű anyatej

Magyarországon az újszülöttek több mint fele kizárólag anyatejes táplálásban részesül élete első 4 hónapjában. Ahhoz, hogy az eleinte akár naponta 8-10-szer is ismétlődő szoptatások nyugalomban teljenek, és kellemes élményt nyújtsanak az anya és gyermeke számára egyaránt, nemcsak az anyát kell megtanítani a helyes szoptatási technikára, de elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő mennyiségű anyatej választódjon ki, ezzel elősegítve a stresszmentes táplálást.

A csecsemők igen különbözők lehetnek, születési súlyuk, fejlődési ütemük is változó, valamint figyelembe véve, hogy az anyatej összetétele sem állandó, nagyon nehéz általánosan meghatározni, hogy mennyi anyatej elválasztására van szükség a megfelelő fejlődésükhöz. A házi gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve könnyen megállapítható, hogy a csecsemő táplálása megfelelő-e annak egészséges fejlődéséhez.


Így halljuk a kicsiket és így hallanak ők

2018. január 12.

Hányadik héttől kezdenek el hallani a babák? És vajon károsítja-e a magzatot, ha az anya hangzavarban tartózkodik? Nézzük!

pixabay1. tény: a nyolchetes baba szívverése már hallható az ultrahangon

A bébik szíve 6 hetes korukban kezd el verni. A pici ”motor” egyenletesen, percenként 160-as tempóban dolgozik, amit a szülők meghallgathatnak az ultrahangos vizsgálaton.

2. tény: 16. hétre fejlődnek ki a halláshoz szükséges szervek

A fülben a 16. hétre kifejlődik a halláshoz szükséges szerveink legnagyobb része. Innentől a baba tisztán hallja édesanyja szívverését, evését, légzését, járását, beszédét.

3. tény: károsíthatja a magzat hallását a túl nagy zaj

Szakemberek azt javasolják, hogy a várandós nők, ne tegyék ki magzatukat 115 decibelt meghaladó zajhatásnak. Kerülni kellene például a láncfűrész közelségét, a lövészetet, a repülőgép-hajtóművek zaját, valamint a nagyon hangos koncerteket, hiszen a bébi hallása is ugyannak van kitéve, mint az anyáé, csak ő nem tud védekezni még ellene. S bizony a méhen belül is sérülhet a hallása a babának, amennyiben tartósan ki van téve ilyen hatásoknak.


Az első három év fontossága

2018. január 08.

Kismamák életében bizonyára a legszebb, de legviszontagságosabb az első három év. A szépsége mellett nagyon fárasztó is tud lenni az egész napos szolgálat.  

 

Ha tudatában vagyunk annak, mi zajlik ilyenkor a gyermekben, milyen óriási fejlődésen megy keresztül, akkor tudjuk teljes mértékben támogatni fejlődését, hiszen gyermekünk abból “táplálkozik”, amit tőlünk kap.

Ebben az időszakban nincs a kisgyereknek védelmi rendszere. Ami az anyukában zajlik, az szűrés nélkül átmegy a gyermekbe is. Amit eszik, érez, gondol, cselekszik, minden közvetlenül hat a gyermekre.

Gyermekünk fejlesztését nem lehet elég korán kezdeni. Fejlődése már az anyaméhben megkezdődik. Már ott képes a hangok, fények, mozgás érzékelésére, melyek már a születése előtt segítik az idegrendszerének érését.

Az idegsejtek közötti kapcsolatok az első három évben fejlődnek legaktívabban, 3 éves korra az agysejtek idegpályái 70-80%-ban kialakulnak.


Egy kisbaba mindent rendbe hoz?

2018. január 08.

Az együttélés, házasság kezdeti szakaszában igen gyakoriak a nézeteltérések, hiszen a párnak - akik néha igen csak különböző családból származnak - meg kell tanulniuk együtt élni, ki kell alakítani a mindkettejük számára legkielégítőbb, legharmonikusabb együttélési formát. Gyereket leginkább akkor érdemes vállalni, ha ezen már túl vagyunk.  

 

Ha gyermek születik, a párból család lesz. A bővülő családban új szerepek, új feladatok ellátására van szükség, az egész eddigi élet, munkamegosztás átrendeződik. Új - immár családi - szabályok kialakítására van szükség.

A pár családdá alakulását megelőzi a döntés: akarnak-e és mikor akarnak gyereket. Ha ezt a döntést nem együtt, közösen hozzák meg, az aláaknázhatja és tönkreteheti a kapcsolatot. Általában a férfi az, aki ilyenkor úgy érzi: csapdába csalták. 

Egy harmonikus kapcsolatot – nagy valószínűséggel – valóban megerősít és gazdagít a gyerek. Ha azonban a pár nem él harmóniában, sokat veszekszenek, akkor a baba érkezése inkább kiélesíti, mint elsimítja a konfliktusokat. Azt pedig egyenesen hatalmas felelőtlenségnek tartjuk, ha egy asszony kimondottan azért szül gyereket, hogy férjét megtartsa. (Mellesleg ez szinte soha nem sikerül – aminek a pici látja legnagyobb kárát.)


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...154155156...301