Információk, érdekességek
Akkor és most – Mégsem árt a cumizás?
2017. november 21.
„Én úgy tekintettem annak idején a cumira, mint az ördögre. Sosem adtam a gyerekeimnek cumit a szájukba, amikor kicsik voltak. Most viszont azt látom, hogy az unokám nyolc hónapos, és elég sokat cumizik. Az anyja pedig még csak meg sem próbálja leszoktatni róla! Sőt, azzal altatja el. Nem árt ez neki? ”
A gyermekük születése előtt sokan kijelentik, hogy ők bizony nem adnak a gyermeküknek cumit. Aztán hamarosan eljön a nagy sírások ideje, és ők is cumival csitítgatják a csecsemőjüket.
Kétségtelen előnye a cuminak, hogy
- megnyugtatja a babákat,
- két szoptatás között kielégíti a szopásigényüket,
- segítheti az elalvásukat. Egyébként elalvást követően sok csecsemő kiejti a szájából a cumit, és nélküle alszik.
A cumit ellenzők táborát meggyőzhetik azok a legújabb eredmények is, amelyek alapján a cumizás csökkenti a hirtelen csecsemőhalál (más néven bölcsőhalál) kockázatát.
Sokak félelme az, hogy a cumizás árt a fogak fejlődésének, mivel az előnytelenül befolyásolhatja a metszőfogak növekedési irányát, azok összeharapó képességét, illetve az állkapocs fejlődését. Ennek kapcsán elmondható, hogy a kisgyermekek három vagy négy éves koráig a cumizást nem helytelenítik a szakemberek. Úgy tartják, hogy az addig bekövetkezett esetleges állkapocs- és fogelváltozások később még helyreállnak.
Mit tegyünk, ha sokszor betegszik meg a gyerekünk?
2017. november 18.
Az elsőként közösségbe kerülő kisgyerekek immunrendszere még igencsak ki van téve a fertőzéseknek. A bölcsődei, óvodai közösségbe járó gyerekeknél nem ritka, hogy néhány nap játékkal teli gondtalanság után akár két hét betegség következik, majd ismét pár nap óvoda és ismét két hét betegség, és ez így megy egy darabig De meddig? A szülők a gyerekük gyakori megbetegedései miatt aggódnak, ezért igen fontos lenne, hogy minimalizáljuk a további megbetegedések számát, eshetőségét. Dr. Kovács Tibor csecsemő –és gyerekgyógyász, a Svábhegyi Gyerekgyógyintézet orvos-igazgatójának tanácsai arról, hogyan érdemes kezelnünk, ha beteg a gyerekünk.
Hosszútávon mindig sokkal rosszabb, ha egy gyereket betegen, például masszív orrfolyással, köhögéssel közösségbe visznek, pusztán azért, mert még láztalan. Betegsége megfelelő kezelés és ápolás nélkül jóval hosszabban fog zajlani, könnyebben alakulnak ki szövődmények, és nem utolsó sorban szétszórja a kórokozókat csoporttársai között.
Természetesen az előfordul és kivédhetetlen, hogy egy betegség tünetei a közösségben tartózkodás ideje alatt jelennek meg (belázasodik, elkezd köhögni a gyerek). Fontos tudnunk azonban, hogy a gondos ápolás után, a betegségből felépülő gyereket nyugodt szívvel minimálisan 24 órás tünetmentesség után lehet visszaengedni a közösségbe.
Érzékeny immunrendszer
Az immunrendszer éretlenségén túl vannak további tényezők, amelyek a gyereket betegségekre hajlamosíthatják. Ezek között lehetnek anatómiai hajlamosító tényezők, mint például a megnagyobbodott orrmandula, a szűkebb légutak, rövid fülkürt, amelyek elhúzódóbbá, szövődményessé tehetik még a legbanálisabb náthát is. Vannak gyerekek, akik a kórokozó behatolására másképpen reagálnak, például kruppos rohammal, asztmatikus hörghuruttal. Más gyerekek esetében környezeti allergének hatására egy állandó légúti allergiás nyálkahártya-gyulladás áll fenn, amely a kórokozók megtelepedését elősegítheti. Betegesebbek a vashiányos vérszegénységben szenvedők is. Természetesen ismert alapbetegségek fokozhatják a fertőzésekre való hajlamot.
Irány a jó levegő, hogy ne legyen rövidlátó a gyerek
2017. november 09.
A szabadban, a friss levegőn lenni jó még ilyenkor, ősszel is! De nemcsak jó, de egészséges is. A mozgás jelentette kedvező hatásokon túl számos egyéb pozitívuma is van a kinn töltött óráknak. Azok a gyerekek, akik több időt töltenek a szabadban, kisebb valószínűséggel lesznek rövidlátók – igazolja egy nemrégiben végzett vizsgálat.
Mit kell tudni a rövidlátásról?
A rövidlátás, idegen szóval miópia (vagy myopia) egy látászavar, amiben a távoli tárgyak képe elmosódottan látszik. Ebben az esetben a szem fénytörő képessége a normálisnál nagyobb, mert a szemgolyó túl hosszú, vagy a szemlencse és a szaruhártya túlságosan domború. A rövidlátás negatív törőerejű, ún. konkáv lencsékkel, szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálható.
A tudomány jelenlegi állása szerint a rövidlátásnak genetikai okai is vannak, amire ráerősíthet a környezet, az úgynevezett vizuális stressz révén. Ez akkor alakul ki, ha a gyerekek túl sok időt töltenek közeli tárgyak nézésével, azaz például sokat olvasnak vagy számítógépeznek.
A rövidlátás előfordulásának a gyakorisága Európában egyre nő, derül ki a JAMA nemzetközi szakmai folyóiratban közöltekből. Kelet- és Délkelet-Ázsia nagyvárosaiban a gyermekek körében szintén hasonló trend figyelhető meg, aminek következtében középiskolás korban a rövidlátás az ottani fiatalok 80-90 %-át érinti. Nem véletlenül kezdték a rövidlátás megelőzési lehetőségeit Ázsiában vizsgálni. Majdnem 2000, még nem rövidlátó kisiskolás gyermeket vontak be a kutatók a három éven keresztül tartó vizsgálatukba.
Azt próbálták kideríteni, hogy 40 perc plusz szabadtéri tevékenységnek a mindennapi rutinba való beiktatása hatással van-e a rövidlátás kialakulásának gyakoriságára. A három év elteltével szemészeti vizsgálat történt, amiből kiderült, hogy a szabadtéri tevékenységekben résztvevő gyermekek körében ritkábban alakult ki rövidlátás. Számszerűen: a kinti programokban résztvevő gyermekek 30,4 %-ánál, míg a szabadtéri tevékenységeket mellőzők 39,5 %-ánál diagnosztizáltak rövidlátást.
Ezekre figyelj ősszel, ha kisbabád van
2017. november 08.
Az évszakváltást sokszor a felnőttek is megszenvedik, de a babák még érzékenyebben reagálhatnak az időjárás változására vagy éppen a levegő minőségének romlására. Mit tehetünk szülőként, hogy megkönnyítsük ezt az időszakot? Dr. Makleit László belgyógyász segít néhány hasznos tippel.
Figyelj a levegő minőségére!
Nem zárkózhatunk be a négy fal közé, sőt levegőzni az őszi időszakban is kell. Csak kicsit nagyobb körültekintést igényel, ugyanis a hideg mellett számolni kell a levegő szennyezettségével is. A fűtési szezon indulásával a füst és a szmog a kicsiknél könnyen légúti irritációt okozhat. Ráadásul a fűtés miatt a lakásban szárazabb a levegő, ez pedig szárítja a bőrt és a légúti nyálkahártyát, ezért a megfelelő páratartalom biztosítása, és a párásító folyamatos tisztán tartása is nagyon fontos.
Készülj fel a szabadtéri játékra!
„Az igazán hűvös, szeles idő beköszöntével a hidegnek, szélnek kitett bőrfelületen, az arcon, kezeken kialakulhat pirosodás, sebesedés. Ezért, ha hűvösebb napokon szabadtéri játékra készülünk, adjunk a kicsire sapkát, kesztyűt. Mivel a babák bőrének víztartalma magasabb, mint a felnőtteké és a hámréteg felső része még nem vastagodott meg, a szél hatására bőrük könnyebben kiszárad. A kicserepesedett száj védelmére beszerezhetünk baba ajakápolót, azonban ha a tünetek néhány napon belül nem múlnak el, mindenképpen mutassuk meg a gyermeket orvosnak” – javasolja Makleit László belgyógyász.
Mikor érdemes gyermekneurológus szakorvoshoz fordulni?
2017. november 07.
Akárcsak a felnőttek esetében, a gyermekeknél is számos olyan tünet létezik, amely mögött komoly neurológiai betegség is húzódhat. Ma már egyre több, korábban gyógyíthatatlannak vélt betegség gyógyítható, vagy az állapot romlása a korán elkezdett kezeléssel mérsékelhető. Csecsemő- és kisgyermekkorban kiemelten fontos az idegrendszeri problémák mielőbbi felismerése, hiszen a korai észlelés lehetőséget ad a beavatkozásra és a kóros állapot helyes útra terelésére.
A leggyakoribb tünetek a kicsik fejlődésbeli elmaradása, a mozgás és beszédfejlődés késése, viselkedészavarok és magatartászavarok. Kisiskolás korban viszont intő jel lehet a hangulatingadozás, a fejfájás és a szédülés is.
Az idegrendszeri betegségek közül gyermekkorban gyakran előfordul lázgörcs, eszméletvesztés, szédülés vagy fejfájás. Ezen tünetek részletes kivizsgálása rendkívül fontos, hiszen az időben elkezdett kezeléssel a kicsik állapota jelentősen javítható. A neurológiai rendellenességek lehetnek öröklöttek, de kialakulhatnak az agy veleszületett kóros elváltozásai során, szülési komplikációk miatt, vagy születés utáni betegségek szövődményeiként is.
Amit észre kell vennünk a csecsemőn
„Csecsemőkorban fontos a idegrendszeri problémák korai felismerése, különösen, ha a várandósság vagy a szülés alatt olyan problémák merültek fel, mint az idegi sérülés, törés, amely vákuumos vagy fogós szülésnél fordul elő. Koraszületés esetén is érdemes neurológiai vizsgálatot kérni, az esetleges rendellenességek kiszűrése érdekében, továbbá fontos a koraszülöttek mentális- és mozgásfejlődésének nyomon követése legalább 3 éves korig – mondta el Dr. Herczegfalvi Ágnes, a Czeizel Intézet gyermekneurológus szakorvosa, aki hozzátette, a leggyakoribb panaszok csecsemőkorban a fejlődésbeli elmaradásban, alvászavarban, táplálási nehézségekben, fokozott nyugtalanságban, a fejtartás, illetve a szem- és végtagmozgások rendellenességeiben érhetők tetten.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...153154155...295