sub

Információk, érdekességek

Az óvodák szerepe az iskolára való felkészítésben

2018. február 21.

Mostanában többször elgondolkodtam azon, hogy jó döntés volt-e az óvodában a kötelező foglalkozásokat kezdeményezésre cserélni, ahol a pedagógus felkínálja a lehetőséget egy-egy tevékenységre, s a gyermek bekapcsolódik, ha szeretne.  

A csoport nagy többségével nincsen gond, ők szívesen részt vesznek minden újdonságban, hiszen a gyermekeket a kíváncsiság, felfedezni vágyás hajtja.

Vannak viszont gyermekek, akik a legügyesebb motiválás ellenére sem kapcsolódnak be ezekbe a foglalkozásokba.
Sokszor pont azért, mert érzik magukról, hogy ezekben a dolgokban nem elég ügyesek. Rájuk kellene legjobban figyelni, hiszen általában pont nekik lenne legnagyobb szükségük arra, hogy részt vegyenek ezeken a foglalkozásokon.

Manapság a gyermekeknek otthon is nagy a szabadságuk, sok családban nincsenek saját feladataik, amelyek kialakítanák az iskolakezdésre a feladattudatot, feladattartást.

A kezdeményezéseket tartó óvodapedagógusoknak nagyon alaposan kell megfigyelnie a gyermekeket.


Szorongó kicsik – 2. rész

2018. február 18.

Mikor „normális” még a szorongás és mikor kóros: És mit tehet az ijedt szülő, ha szorongani látja a gyerekét?

Még normális, már kóros

Felnőttkorban, a diagnózis felállításakor nagyon fontos komponens az, hogy az adott személy mennyire képes a saját normális életvitelét folytatni, igazgatni a tünet megjelenése mellett (önállóan élni, dolgozni stb.), illetve mennyire érzi a tünetet problémának, mennyire szenved, mennyire jelenik meg a „szenvedésnyomás”.

A kisgyerekeknél ez nehéz, még akár az iskoláskor elején is, mert nem igazán beszélhetünk arról, hogy mennyire zavarja ez őt, hiszen sok esetben teljesen jól megvannak egy tünettel. Persze magával a szorongás érzésével nem, de a tünet a szorongás szubjektív élményének a csökkentésére van, így az akár megnyugtató is lehet (elkerülni valamit, vagy egy bizonyos ruhát hordani, mert az szupererőt rejt). Így sokkal fontosabb mérce a normalitás eldöntésére, hogy a felnőttek számára ez mennyire elviselhető, mennyire szenvednek tőle. Ebbe beletartoznak a szülők, a család vagy a nevelők, pedagógusok.

Itt fontosnak tartom elmondani, hogy összességében is fontos nézni a gyermek környezetét, és hogy a tünet milyen hatással van rá, mert lehet, hogy egy tünet pl. nem zavarja a szülőket (túlzott félénkség kortárs közösségben), de az iskolában hátrány, akkor azért érdemes foglalkozni vele. Azonban észre lehet venni, hogy ez a komponens elég szubjektív, emiatt nagy egyéni különbségek alakulhatnak ki: egy elfogadóbb szülő/pedagógus lehet, hogy tovább próbálkozik, nyitottabb a gyerekre, a különcségeire, és több ötlettel próbálkozik, esetleg több ideje van kivárni egy adott reakciót, vagy elfogadóbb a mássággal, míg egy fáradt és leterhelt, stresszes szülő sokkal hamarabb problémának él meg egy kevésbé problematikus tünetet.


Szorongó kicsik – 1. rész

2018. február 17.

PixabayA kisgyermekkor végén, óvodáskorban indulnak el leginkább a tipikus szorongásos tünetek, amelyek egy része teljesen normális és spontán, majd az idő előrehaladásával, az éréssel gyengül, elmúlik. Aztán jön a többi… Nézzük, mely életkorban, milyen szorongás gyötörheti gyermekeinket!

Legelőször, ha a szorongást mint témát felvetem, felmerülnek a diagnózisok, amelyeket a gyerekek és felnőttek kapnak, ha bizonyos mértékű, típusú szorongás figyelhető meg náluk. Ezeket szakemberek (klinikai szakpszichológus, pszichiáter) adhatja, és komoly diagnosztikai szakasz előzi meg őket, vagyis megnézik, hogy tényleg arról a diagnózisról van-e szó, tényleg olyan súlyos-e. Ezért nem érdemes olyan könnyen dobálózni ezekkel a címkékkel, hiszen pár tünet alapján egyáltalán nem biztos, hogy valaki az elsőre felmerülő diagnózist valóban ki is meríti, „meg is kapja”.

Hivatalos diagnózisok

  • Szeparációs szorongás (kisgyerekkortól)
  • Generalizált szorongás (óvodáskortól)
  • Specifikus fóbia (akár óvodáskortól)
  • Szociális fóbia (főképp serdülőkortól)
  • Szelektív mutizmus (főleg óvodában)
  • Teljesítményszorongás (főleg iskoláskorban)
  • Kényszerzavar (iskoláskortól)
  • Pánikbetegség (serdülőkortól)

Idén mindenki állat lesz? – Íme, a legnépszerűbb jelmezek!

2018. február 15.

Idén a legtöbben valamilyen állat jelmezt öltenek, vagy hercegnőnek, tündérnek öltöznek. Népszerűek még a foglalkozásokat megjelenítő jelmezek és a szuperhősök is, de a Jégvarázs Elzája sem ment még ki a divatból…

  • A Játéksziget közel ezer fő bevonásával készült online felmérése szerint a családok kevesebb, mint 20 százaléka készít saját kezűleg farsangi jelmezt, a megkérdezettek több mint fele hol vásárolja, hol készíti a maskarákat, 30% pedig egyértelműen a vásárlásra voksol.
     
  • 2 és 5 ezer forint közötti összeget költ gyerekenként a farsangi jelmezekre és kiegészítőkre, arcfestékre a családok fele, 15% 1-2000 forintot szán rá és ugyanennyien áldoznak 5-7000 forintot is, tízezer forint fölé csak 3,5 százalék merészkedik.
     
  • Idén a legtöbben valamilyen állat jelmezt öltenek, vagy hercegnőnek, tündérnek öltöznek. Népszerűek még a foglalkozásokat megjelenítő jelmezek és a szuperhősök is, de a Jégvarázs Elzája sem ment még ki a divatból. A Star Wars karakterek és a különféle boszorkányos, vagy horror karakterek 6-6 % körüli népszerűségnek örvendenek, a pókembert pedig a gyerekek 5 százaléka választja.

Várandósság alatti vitaminhiány – Káros lehet a babára!

2018. február 13.

A legfrissebb hazai adatok szerint csak tízből négy kismama változtat az étrendjén a terhesség ideje alatt, pedig a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükséglete jelentősen megváltozik. Másfélszeresére emelkedik a többi között a kalcium- és duplájára a vasszükséglet, amelyet csak kevesebb mint a kismamák harmada pótol megfelelően. Komoly problémát okoz az is…

Komoly problémát okoz az is, hogy minden ötödik várandós anyuka olyan vitamint szed, amely nem kifejezetten kismamák számára készült, pedig bizonyos nyomelemek hiánya fejlődési rendellenességeket, szellemi visszamaradottságot és koraszülést is eredményezhet. A magzati fejlődés mellett a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai (például a kismama táplálkozása) számos felnőttkori népbetegség kialakulásában is nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.

Vagy nem szedünk vitamint, vagy nem olyat, ami ajánlott

Mindössze az anyukák 40%-a változtat az étrendjén a várandósság idején, derül ki a legfrissebb hazai kutatás eredményeiből. Többségük több gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, és jobban odafigyel a folyadékpótlásra is, de a szénhidrát-bevitel csökkentésére csak százból nyolc, a koffeinfogyasztás mérséklésére pedig százból három kismama ügyel. A vitaminpótlás fontossága még kevésbé ismert: bár az várandós anyukák 70%-a szed valamilyen vitamint, minden ötödik kismama olyat választ, amelyik nem kifejezetten a terhesség időszakában ajánlott – így nem fedezi megfelelően a drasztikusan megnövekedett szükségletet, vagy nem tartalmaz minden olyan vitamint és nyomelemet, ami segíti a beépülést.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...145146147...295