Információk, érdekességek

A koraszülés okairól

2018. május 02.

10-ből 8 gyerek tölt kórházban legalább egy éjszakát

2018. április 28.

Megfázással, fül-orr gégészeti problémákkal és egyéb gyermekbetegségekkel bajlódnak a legtöbbet a gyerekek 18 éves korukig, és nem ritka az sem, ha kórházban kell tölteniük az éjszakát…

A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány 750 fős felmérése szerint az ellátás minősége, és a diagnózis felállításának a gyorsasága mellett, az MR készülékek elérhetősége a legfontosabb a szülők számára.

Bár az orvostudomány folyamatosan fejlődik, minden szülő rémálma, amikor gyermeke megbetegszik.

A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány 750 fős felmérése szerint megfázással, fül-orr-gégészeti problémákkal és gyermekbetegségekkel bajlódnak a legtöbbet a gyerekek 18 éves korukig (48%, 37% és 27%).

Emellett gyakori az allergia (21%) és a sérülések (13%), de nem ritkák a szemproblémák (8%), az emésztési problémák (7%) és a pszichológiai/pszichiátriai problémák (5%) sem.

A legnagyobb egészségügyi gond a megkérdezettek 43%-ának tapasztalatai alapján már a gyermek 0 és 3 éves kora között jelentkezett, de a válaszok alapján „kritikus” a 4-7 éves korosztály is. A kor előrehaladtával láthatóan csökkennek az egészségügyi problémák. A kitöltők leggyakoribb válaszai (40%) alapján gyermeküknek 18 éves koráig legalább 21 alkalommal kellett orvoshoz vagy rendelésre mennie.

Nem ritka, hogy a gyermeknek kórházban kell töltenie az éjszakát (83%), a megkérdezettek közel 41%-a nyilatkozott úgy, hogy ilyen esetben nem volt lehetőségük a gyermekükkel aludni a kórházban. A kitöltők 64%-a arról számolt be, hogy 1-5 napot töltöttek kórházban, közel 24%-nyi válaszadó 6-15 napot, 8% 27 nap fölötti számot jelölt meg.

Szeptemberi iskolakezdők: figyelem!

2018. április 25.

Ha eldöntöttük, hogy gyermekünk szeptembertől elkezdi az iskolát, már biztosan utána jártunk, melyik lenne a számára legmegfelelőbb intézmény, osztály, tanító néni és talán már a beiratkozáson is túl vagyunk. Nézzük, hogy a most következő időszakban milyen tevékenységeket érdemes gyakorolnunk, hogy gyermekünk számára megkönnyítsük az iskolakezdést!

Önbizalom-fejlesztés

Az önbizalom egyfajta tudás, mikor tisztában vagyunk saját értékeinkkel és képességeinkkel. Az önbizalomhoz önismeret és érzelmi biztonság szükséges, gyermekkorban tehát óriási a szülők felelőssége, hiszen ők alakítják a gyermek énképét. Az önbizalom fejlesztéséért sokat tehetünk, ha elfogadjuk gyermekünket olyannak, amilyen, éreztessük, hogy fontos nekünk. Mutassuk ki, hogy mennyire szeretjük, ne hasonlítgassuk más gyerekekhez! Ne kritizáljuk, inkább a jó tulajdonságait emeljük ki, ha hibázna, ne róla, hanem a cselekedetéről, a hibáról beszéljünk. Bátorítsuk, ha önállóan kitalál valamit, ne akarjuk egyből megoldani helyette, ha mégsem sikerül, hagyjuk dönteni! Annyit várjunk el tőle, amennyit meg is tud tenni!

• Ötletek gyakorláshoz:
  A nyári szünetben sok lehetőség adódhat arra, hogy gyermekünk önbizalmát fejlesszük. A felsoroltakon túl érdemes konkrét tapasztalatokhoz, sikerélményekhez juttatni a gyermeket. Igyekezzünk gyakran olyan feladatok elé állítani, amiben biztosak vagyunk, hogy az életkorának megfelelő, és meg tudja oldani. Ez lehet akár kisebb konyhai feladatok elvégzése – terítés, főzésben kisebb segítség, vagy játék, például egy rajz vagy gyurma figura elkészítése – a lényeg, hogy gyermekünket könnyen teljesíthető kihívás elé állítsuk. Az így szerzett önbizalom a későbbiekben, az iskolában is megfelelő alap lesz majd a nehezebb feladatok teljesítéséhez.

Finommotorika fejlesztése

Az olvasás és írás elsajátításához nélkülözhetetlen a finommotorika fejlesztése. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője szerint már 4-5 éves korban észrevehető, ha ebben lemaradása van a gyermeknek: nem szívesen rajzol, vág, gyurmáz vagy szerel össze apróbb játékokat, görcsösen használja az eszközöket. 5-6 éves korban, ha a cipőfűző bekötése nehezen megy, vagy például apróbb tárgyakat, pénzérmét nehezen vesz fel a földről, szintén elmaradás jele lehet.

Tavasz elején sok gyerek D-vitamin-hiányos

2018. április 24.

A tavasz beköszöntével végre kiszabadulhatunk a lakásból, gyerekek és felnőttek egyaránt. Persze, csakis akkor, ha a kisebbek nem nagyon fáradtak, levertek, esetleg már megint betegek. Ezekre a tünetekre nem árt odafigyelni, mivel D-vitamin-hiányt is jelezhetnek, amit nem szabad fél vállról venni! A témában dr. Tar Attila a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa van a segítségünkre.

D-vitamin-hiány minden télen?

A mérsékelt övben élő embereknél megfigyelhető jelenség, hogy a tél végére közel 90%-uk D-vitamin hiánnyal küzd. Ez alól a gyerekek sem jelentenek kivételt, így mindenképpen érdemes erre a problémára náluk is nagy figyelmet fordítani!

A D-vitamin egy hormonhoz hasonlító anyag, melyet a táplálkozással csak nagyon nehezen és csupán kis mennyiségben lehet bevinni a szervezetbe. Szerencsére azonban szervezetünk képes előállítani a vitamin előanyagaiból, az UV sugárzás segítségével. Éppen ez az oka annak, hogy az őszi – téli időszakban komoly vitaminhiánnyal is küzdhetünk. Legtöbben ugyanis sajnos nem tudják megoldani, hogy ilyenkor is naponta körülbelül 30 percet érje a bőrüket nagyobb felületen a nap. Pedig ez fontos lenne, különösen a gyerekek esetében.

Miért olyan fontos a D-vitamin?

Mivel a D-vitamin egyik fontos funkciója az immunrendszer támogatása, a csontépítés , illetve annak egészségének megőrzése, így hiányában csontritkulás, a csontszerkezetet érintő elváltozások esetleg csontgyulladás, deformitás is kialakulhat. Gyerekek esetében a következő tüneteket érdemes szem előtt tartani, amelyek D-vitamin-hiányt jelezhetnek:

• sápadtság
• boltozatos homlok
• elgörbült alsó végtagok
• mellkasi csontok, a bordák deformálódása izomzat tónusának csökkenése, izomfájdalmak
• fogzás és mozgásfejlődés késése,
• gyakori légúti, illetve egyéb fertőzések
• a csontok gyengesége – fokozott hajlam a csonttörések kialakulására
• hangulatingadozások, depresszió
• állandó álmosság

Így tanítsuk meg a kicsiket ollóval bánni

2018. április 21.

Noha már a 3-4 évesek is elboldogulnak egy ollóval, ám ez nagy erőpróba lehet egy kisember számára. A biztos ollóhasználathoz szükséges készségek igazán 6 éves korra alakulnak ki, ehhez azonban szükséges a finommotoros képességek fejlesztése. A következőkben ehhez adunk hasznos tippeket Licsár Szilvia pedagógus segítségével.

Erősítsük a kézizmokat!

Ahhoz, hogy az ollót a kezünkben tartsuk és vágni tudjunk, a kéz- és az ujjizmainkat igazi erőpróbának vetjük alá. Érdemes ezért néhány feladat gyakorlásával erősíteni ezeket az izmokat, hogy az olló használata se jelentsen majd gondot.

• régi újságpapírokat tépkedve és összegyűrve készítsen a gyermek papírlabdákat, amiket aztán konyhai fogó segítségével egyik edényből/autóból a másikba pakolgathat.
• használja rendszeresen a papírlyukasztót, ezzel szintén jól tudja erősíteni a kéz izmait. Készíthet így például képeslapokat vagy könyvjelzőt is ajándékba.
• a stresszlabda vagy a fürdőszobai gumikacsa nyomogatása is jó kézerősítő.
• ujjbábokkal az ujjak egymástól külön mozgatását gyakorolhatja.
• a ruhacsipeszek is kiválóan használhatók az ujjak edzésére, ha például körbe csíptetünk egy papírlapot velük.