sub

Információk, érdekességek

Veszélyes a szorongás babavárás alatt

2018. február 22.

Elkészül-e időben a babaszoba, mit ehetek, ami jó a babának, egészséges lesz-e a kicsi, milyen lesz a szülés? Megannyi hasonló kérdésen gyötrődnek a kismamák, ami sok idegeskedést okoz. Ezek a stresszhatások szinte elkerülhetetlenek, viszont komoly következményekkel járhatnak: kihathatnak a kicsi fejlődésére is. Így baba és mama egészsége érdekében fontos, hogy a várandósságot jellemző nehézségeken is igyekezzünk nyugalommal túljutni, minden esetben mérlegeljük, valóban megéri-e a probléma az aggódást.

A várandósság kétségkívül a legtöbb nő életében az egyik legszebb időszak, de egyben a legstresszesebb is. Különösen első terhesség esetében, hiszen ilyenkor a kezdő kismama minden teendőt, és a babavárással járó tünetet szorongással kezel. A megválaszolatlan kérdések feletti pánikkal vagy a túlzott megfelelni akarással azonban nem csak saját közérzetünket, hanem a születendő kisbabát is veszélyeztetjük.

Nyugtalan terhesség, nyugtalan baba

Ha a kismama gyakran ideges, magasabb lesz a vérnyomása, melynek következtében előfordulhat, hogy a baba nem jut elég oxigénhez és táplálékhoz, fejlődése pedig lelassul. Az ismétlődő stresszes ingerek az anyukát hajlamossá teszik a görcsökre, de nagyon ritkán akár a szülés korai megindulásáért is felelősek lehetnek. A koraszülött vagy nyugtalan terhességet megélt babáknál gyakran előfordulnak immunrendszeri problémák, a kicsi szervezetében nem alakul ki megfelelően a védelem, így fokozottan érik őt a fertőzések, nagyobb eséllyel és gyakrabban betegszik meg.


Az óvodák szerepe az iskolára való felkészítésben

2018. február 21.

Mostanában többször elgondolkodtam azon, hogy jó döntés volt-e az óvodában a kötelező foglalkozásokat kezdeményezésre cserélni, ahol a pedagógus felkínálja a lehetőséget egy-egy tevékenységre, s a gyermek bekapcsolódik, ha szeretne.  

A csoport nagy többségével nincsen gond, ők szívesen részt vesznek minden újdonságban, hiszen a gyermekeket a kíváncsiság, felfedezni vágyás hajtja.

Vannak viszont gyermekek, akik a legügyesebb motiválás ellenére sem kapcsolódnak be ezekbe a foglalkozásokba.
Sokszor pont azért, mert érzik magukról, hogy ezekben a dolgokban nem elég ügyesek. Rájuk kellene legjobban figyelni, hiszen általában pont nekik lenne legnagyobb szükségük arra, hogy részt vegyenek ezeken a foglalkozásokon.

Manapság a gyermekeknek otthon is nagy a szabadságuk, sok családban nincsenek saját feladataik, amelyek kialakítanák az iskolakezdésre a feladattudatot, feladattartást.

A kezdeményezéseket tartó óvodapedagógusoknak nagyon alaposan kell megfigyelnie a gyermekeket.


Szorongó kicsik – 2. rész

2018. február 18.

Mikor „normális” még a szorongás és mikor kóros: És mit tehet az ijedt szülő, ha szorongani látja a gyerekét?

Még normális, már kóros

Felnőttkorban, a diagnózis felállításakor nagyon fontos komponens az, hogy az adott személy mennyire képes a saját normális életvitelét folytatni, igazgatni a tünet megjelenése mellett (önállóan élni, dolgozni stb.), illetve mennyire érzi a tünetet problémának, mennyire szenved, mennyire jelenik meg a „szenvedésnyomás”.

A kisgyerekeknél ez nehéz, még akár az iskoláskor elején is, mert nem igazán beszélhetünk arról, hogy mennyire zavarja ez őt, hiszen sok esetben teljesen jól megvannak egy tünettel. Persze magával a szorongás érzésével nem, de a tünet a szorongás szubjektív élményének a csökkentésére van, így az akár megnyugtató is lehet (elkerülni valamit, vagy egy bizonyos ruhát hordani, mert az szupererőt rejt). Így sokkal fontosabb mérce a normalitás eldöntésére, hogy a felnőttek számára ez mennyire elviselhető, mennyire szenvednek tőle. Ebbe beletartoznak a szülők, a család vagy a nevelők, pedagógusok.

Itt fontosnak tartom elmondani, hogy összességében is fontos nézni a gyermek környezetét, és hogy a tünet milyen hatással van rá, mert lehet, hogy egy tünet pl. nem zavarja a szülőket (túlzott félénkség kortárs közösségben), de az iskolában hátrány, akkor azért érdemes foglalkozni vele. Azonban észre lehet venni, hogy ez a komponens elég szubjektív, emiatt nagy egyéni különbségek alakulhatnak ki: egy elfogadóbb szülő/pedagógus lehet, hogy tovább próbálkozik, nyitottabb a gyerekre, a különcségeire, és több ötlettel próbálkozik, esetleg több ideje van kivárni egy adott reakciót, vagy elfogadóbb a mássággal, míg egy fáradt és leterhelt, stresszes szülő sokkal hamarabb problémának él meg egy kevésbé problematikus tünetet.


Szorongó kicsik – 1. rész

2018. február 17.

PixabayA kisgyermekkor végén, óvodáskorban indulnak el leginkább a tipikus szorongásos tünetek, amelyek egy része teljesen normális és spontán, majd az idő előrehaladásával, az éréssel gyengül, elmúlik. Aztán jön a többi… Nézzük, mely életkorban, milyen szorongás gyötörheti gyermekeinket!

Legelőször, ha a szorongást mint témát felvetem, felmerülnek a diagnózisok, amelyeket a gyerekek és felnőttek kapnak, ha bizonyos mértékű, típusú szorongás figyelhető meg náluk. Ezeket szakemberek (klinikai szakpszichológus, pszichiáter) adhatja, és komoly diagnosztikai szakasz előzi meg őket, vagyis megnézik, hogy tényleg arról a diagnózisról van-e szó, tényleg olyan súlyos-e. Ezért nem érdemes olyan könnyen dobálózni ezekkel a címkékkel, hiszen pár tünet alapján egyáltalán nem biztos, hogy valaki az elsőre felmerülő diagnózist valóban ki is meríti, „meg is kapja”.

Hivatalos diagnózisok

  • Szeparációs szorongás (kisgyerekkortól)
  • Generalizált szorongás (óvodáskortól)
  • Specifikus fóbia (akár óvodáskortól)
  • Szociális fóbia (főképp serdülőkortól)
  • Szelektív mutizmus (főleg óvodában)
  • Teljesítményszorongás (főleg iskoláskorban)
  • Kényszerzavar (iskoláskortól)
  • Pánikbetegség (serdülőkortól)

Idén mindenki állat lesz? – Íme, a legnépszerűbb jelmezek!

2018. február 15.

Idén a legtöbben valamilyen állat jelmezt öltenek, vagy hercegnőnek, tündérnek öltöznek. Népszerűek még a foglalkozásokat megjelenítő jelmezek és a szuperhősök is, de a Jégvarázs Elzája sem ment még ki a divatból…

  • A Játéksziget közel ezer fő bevonásával készült online felmérése szerint a családok kevesebb, mint 20 százaléka készít saját kezűleg farsangi jelmezt, a megkérdezettek több mint fele hol vásárolja, hol készíti a maskarákat, 30% pedig egyértelműen a vásárlásra voksol.
     
  • 2 és 5 ezer forint közötti összeget költ gyerekenként a farsangi jelmezekre és kiegészítőkre, arcfestékre a családok fele, 15% 1-2000 forintot szán rá és ugyanennyien áldoznak 5-7000 forintot is, tízezer forint fölé csak 3,5 százalék merészkedik.
     
  • Idén a legtöbben valamilyen állat jelmezt öltenek, vagy hercegnőnek, tündérnek öltöznek. Népszerűek még a foglalkozásokat megjelenítő jelmezek és a szuperhősök is, de a Jégvarázs Elzája sem ment még ki a divatból. A Star Wars karakterek és a különféle boszorkányos, vagy horror karakterek 6-6 % körüli népszerűségnek örvendenek, a pókembert pedig a gyerekek 5 százaléka választja.

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...129130131...279