Információk, érdekességek
Nem múlik el hét csokoládé nélkül
2015. január 04.
A 18-59 éves magyar lakosság közel háromnegyede fogyaszt csokoládét hetente legalább egyszer, 13 százalékuk minden nap – derül ki az NRC piackutató felméréséből.
A vizsgált korosztály 98 százaléka fogyaszt valamilyen rendszerességgel csokoládét, amely fejenként, évente és átlagosan 3,2 kilogrammot jelent. Ez a mennyiség az európai átlag fele, de az Egyesült Államokban mért 5,5 kilogrammos átlagtól is jócskán elmarad. A megkérdezettek csupán 1 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem fogyaszt csokoládét.
Csoki, ami felvidít
A nők fele válaszolta azt, hogy rossz kedv esetén csokoládéval próbálja magát felvidítani, de minden ötödik férfi is nassolással próbál jobb kedvre derülni. A férfiak 29 százalékára inkább jellemző, hogy főként akkor fogyasztanak csokoládét, ha éppen találnak otthon. A táblás csokoládé vásárlását a férfiak 21 százalékának, míg a nők csupán 8 százalékának sikerül elkerülnie.
Ezt érdemes tudnunk a halfogyasztásról - 2.rész
2015. január 02.
Összeszedtük önöknek, amit jó ha tudunk (dietetikai szempontból) a Magyarországon kapható édesvízi halakról!
Hazánkban elérhető és ismert édesvízi halfajták: ponty, afrikai harcsa, süllő (a nagyobb pédányok neve fogas), busa és pisztráng.
A legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfajta a Földön a ponty. Az ízét nagyban meghatározza, hogy milyen vízből származik és milyen takarmányon nevelték. Szálkás és zsírosodásra leginkább hajlamos, a zsiradék a hasi részben rakodik le. Ómega-3 zsírsavtartalma elenyésző, 100 g-ban kevesebb mint 1 g.
Az Afrikai harcsa egyik jellegzetessége, hogy nem szereti az alacsony hőmérsékletű vizeket, általános előfordulási területe folyók, tavak vagy lassú vizek. Húsa szaftos, ízletes, szálka nélküli, nyersen vörös, megsütve fehér. Mindenféle fűszerezés jól áll neki, különösen a magyaros ízesítés.
A süllő egyike a természetes vizeink gazdasági szempontból legértékesebb halfajainak. A süllő és a fogas tulajdonképpen ugyanaz a hal, csak két különböző nagyságú korában. A süllőt 1,5kg-os koráig süllőnek hívják, majd a 1,5kg feletti példányokat fogasnak. Húsa hófehér, kemény, szálka nélküli, tiszta ízű. Fűszerezését tekintve sokfélét elbír.
A fehér busa Földünkön széles körben elterjedt halfaja, Kínából származik, onnan telepítették a többi kontinens édesvizeibe. Táplálkozás-egészségtani szempontból igen jelentős, hiszen a hazai halfajták közül a legmagasabb telítetlen zsírsavtartalommal rendelkezik, melynek 11%-a ómega-3 zsírsav. A hal összes zsírtartalma 2-3%. A kutatások szerint rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterin-szintjét, ezért az érelmeszesedést megelőző élelmiszerek közé sorolható. A kisebb példányok még szálkások, de a kifejlettekben már csontméretűvé nőnek, így könnyen eltávolíthatóak.
Ezt érdemes tudnunk a halfogyasztásról - 1.rész
2015. január 02.
Sajnálatos módon megállapító, hogy Magyarországon a halfogyasztás nem számottevő, ennek megfelelően a termelés sem kiemelkedő. A FAO 2009. évi élelmiszermérlegei szerint halászati termékekből a világon az egy főre jutó fogyasztás 18,4 kg volt, míg A Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint a 2006-2010-es évek átlaga 3,7 kg. Fontos lenne azonban az egészségünk érdekében, hogy gyakrabban kerüljön a tányérunkra különböző módon elkészült halfajta, hiszen hazánkban a halálozási okok több mint 50 százalékáért a szív- és érrendszeri megbetegedések tehetők felelőssé. A halak táplálkozásélettani szempontból rendkívüli beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a szív- és érrendszerünk védelmében igen jelentős szerepük van a bennük található telítetlen zsírsavaknak köszönhetően.
Összetételüket tekintve a halak számtalan előnnyel rendelkeznek. Víztartalmuk a 60-80%-ot is elérheti, zsírtartalmuk általánosan alacsony 1-15% (kivételt képez ez alól például a ponty és harcsa), azonban a zsírosabb halfajták nagyobb mennyiségben bővelkednek A- és D-vitaminban.
Legjelentősebb energiát adó makrotápanyagaik a fehérjék (16-23%), melyek teljes értékűek, azaz tartalmazzák a szervezet számára szükséges esszenciális aminosavakat. Vitaminok közül nagyobb mennyiségben a B-vitamincsoport tagjai, illetve A- és D-vitamin, ásványi anyagokból elsősorban foszfor, kalcium, vas és jódtalálható meg bennük számottevően.
Az édességek veszélyei
2014. december 06.
Közeledik a mikulás és a karácsony. Az ajándékba kapott édességeknek nagyon nehéz ellenállni, és ilyenkor a gyermekek lényegesen több édességet fogyasztanak, mint egyébként. Nekünk felnőtteknek kell odafigyelni, hogy ne vigyék túlzásba gyermekeink az édességek fogyasztását, ne nassoljanak.
A 10 dkg-os télapó csoki – magas szénhidrát és zsírtartalma miatt – akár 500-600 kcal-t is tartalmazhat. Napi két 10 dkg-os télapó csoki elfogyasztása már biztosan fedezi a kisded napi kalóriaszükségletét, tehát ne csodálkozzunk, ha gyermekünk ilyenkor nem eszi meg a gyümölcsöt és/vagy a főzeléket.
A sok édességet fogyasztó gyermek rossz étvágyú lesz
Mindennapi gyermekorvosi tapasztalat, hogy a sápadt rossz étvágyú gyermekek több édességet esznek. Az édesség elfogyasztása sokszor örömszerzési forrás. Azt javaslom a szülőknek, hogy szánjanak több időt a közös játékra, a beszélgetésre. Az együtt töltött idő nagyobb örömet jelent a gyermek számára, mint egy tábla csokoládé. Igaz ez sokkal fárasztóbb, időigényesebb, mint megvenni a csokit, de hosszú távon biztosan eredményesebb. Ne jutalmazzuk a gyereket egy ötösért, egy jó cselekedetért csokival, vagy nyalókával, mert ezzel csak erősítjük az édesség iránti vágyukat.
A sok édesség a fogaknak sem tesz jót
A fogszuvasodást savképző baktériumok okozzák. Ezek a baktériumok a szájban levő szénhidrátokat – amik az édesség elfogyasztása után mindig jelen vannak – lebontják és a lebontási folyamat melléktermékeként savas anyagok képződnek. Ezek a savas anyagok károsítják a fog zománcát, aminek következtében kioldódik a fog alapanyaga és lyukassá válik a fog. Rendszeres édesség, vagy mézes tea fogyasztását követően a fog felszíne lekopik, és fekete csonk fogak alakulnak ki.
Pajzsmirigybeteg? Kövessen gluténmentes diétát!
2014. december 03.
A gluténmentes étkezés elsősorban az arra érzékenyek kapcsán került a köztudatban, ám kutatások szerint a pajzsmirigyzavarok esetében is hatásosnak bizonyul. Hogy mi az összefüggés a kettő között, arról Varga Dórát, a Budai Endokrinközpont dietetikusát kérdeztük.
Autoimmun pajzsmirigygyulladás
Autoimmun pajzsmirigygyulladás – azaz a Hashimoto thyreoiditis – esetén a pajzsmirigy alulműködése jellemző. Ennek tipikus tünete az anyagcsere-folyamatok lelassulása, hízás, székrekedés, fáradtság és a depresszió. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a pajzsmirigygyulladáshoz más autoimmun betegségek is kapcsolódnak – mint például a cöliákia, vagy köznapi nevén, a lisztérzékenység. Ennek felismerését nehezíti, hogy gyakran semmilyen emésztőrendszeri tünet sem utal a gluténérzékenység jelenlétére, ellenben a vérvizsgálat és/vagy a bélbiopszia mégis igazolhatja a probléma fennállását.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...167168169...277