sub

Információk, érdekességek

Téli csodafegyver: a fokhagyma

2020. január 02.

A fokhagyma nemcsak a magyar népi gyógyászatban közkedvelt gyógynövény, mintegy ötezer éve ismerjük és használjuk gyógyító céllal különféle betegségekre. Használjuk ki immunerősítő és a légzőrendszert erősítő hatását az őszi-téli időszakban, és különösen a szmogriadó ideje alatt!

A fokhagyma nemcsak a magyar népi gyógyászatban közkedvelt gyógynövény, mintegy ötezer éve ismerjük és használjuk gyógyító céllal különféle betegségekre. Jelentős jód-, cink-, kén- és foszfortartalma, sok B1- és B2-vitamint tartalmaz, valamint gazdag baktérium- és csíraölő összetevőkben.

Baktérium-, vírus-, és gombaölő csodaszer
A népgyógyászat elsősorban meghűléses megbetegedések, illetve asztma, köhögés, hörghurut kiváló orvosságaként tartja számon, mert a légutakat fertőtleníti és nyálkaoldó hatású. A fokhagyma valóban kiváló baktérium-, vírus- és gombaölő növény, ami nemcsak a légúti megbetegedések ellen, hanem bőr-, hüvelygombásodás, bélfertőzések esetén is igen hatékony.

Ha visszatérő gombás tüneteinket próbáljuk megszüntetni, antibiotikumos vagy egyéb kezeléssel, együnk minél több friss, nyers fokhagymát is. Akkor is érdemes naponta fogyasztani az immunrendszer erősítésére, ha egészségesek vagyunk. Ha az aznapi étrendünkbe nem tudjuk beiktatni, egy kis joghurttal keverjük el. A joghurt segít a normális bélflóra visszaállításában és az emésztőszervek regenerálásában. (Ha nem a gombásodás kiegészítő kezeléseként fogyasztjuk, fogyaszthatjuk mézzel keverve is!)


Téli, borús hangulat? Az orbáncfű segít!

2019. december 22.

Fotó: 123rf.com

Sokan keresik a természetes megoldásokat különböző egészségügyi problémáikra. A gyógynövények tárháza kimeríthetetlen.

Félelem és félelem között különbség lehet. Mindenkinek lehetnek félelmei, ez teljesen természetes. Sőt, jobb félni, mint megijedni, mondja a közmondás, nagyon helyesen. Hisz a félelemérzet adott esetben segít felismerni és elkerülni a veszélyeket. Személyes problémák, betegség miatt, vagy akár szezonálisan bárkinél kialakulhat levertség, lehangoltság. Gond akkor van, ha

• mindez látszólagos ok nélkül történik
• és elhúzódó, tartós „hullámvölgybe” kerül valaki.

Tenni kell ellene, de mit?

A természet most is a segítségünkre siet. A 2000 éve ismert gyógynövény, az orbáncfű lehet erre a megoldás. A szárazabb kaszálókon, bokros helyeken megtalálható évelő növény élénk sárga virágjaival hívja fel a figyelmünket.

A virágzó szár felső 20–30 cm-es része az értékes, ebből vonják ki a hatóanyagot. A gyógyászatban epehólyag-bántalmakban vagy gyomorfekély kezelésére használják, külsőleg pedig nehezen gyógyuló sebekre.

Mára már a gyógyszeripar egyik legintenzívebben vizsgált gyógynövénye, mivel megállapították jótékony hatását a levert lelkiállapotú, szorongó, nyomott hangulatú, depressziós betegeknél.


Kasvirág: őszi-téli immunerősítésre

2019. december 11.

Fotó: pixabay.com

A kasvirágfajok világszerte széles körben alkalmazott gyógynövények, történetük igen régre nyúlik vissza. 

Elsőként az észak-amerikai indiánok alkalmazták különböző harapások, sebek kezelésére, később pedig fertőzéses eredetű betegségek ellenszereként használták fel. Nem kellett sok idő az Európában való elterjedéséhez sem, itt elsősorban a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) termesztése honosodott meg. Ennek gyökér- és hajtásrésze is hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben. 

A növényről

A bíbor kasvirág egy évelő, lágyszárú növény, virágzata igen jellegzetes: közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít (az echinosz görög szó magyarul sündisznót jelent), virágai pedig lila színűek.

A növény hatása

A kasvirág legfontosabb hatóanyagai többek között a poliszacharidok és a poliacetilének, amelyek bizonyítottan immunstimuláns, vagyis immunrendszert erősítő hatással rendelkeznek. A növény kivonata ezenfelül vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatású, amely tulajdonságok nemcsak belsőleges készítményeknél előnyösek, hanem külsőleges felhasználás esetén is alkalmassá teszik a kasvirágtartalmú termékeket különböző bőrbetegségek, sebek kezelésére.


Fehér, vörös, fekete: Izgalmas kombinációk teából - hogyan készítsd el?

2019. október 12.

Teának a Camellia sinensis, vagyis az örökzöld teacserje leveleiből készülő főzetet hívjuk. Amíg a tealevelek a teaültetvényről eljutnak a filterekbe, komplex feldolgozási folyamaton mennek át, melynek legfontosabb lehetséges szakaszai: a tealevelek leszedése, darabolás, fermentálás (a levelek kontrollált oxidációja) és a hevítés. Ezekből azonban nem mindig kerül sor mindegyikre.  

Teának nevezik azonban még a szárított herbáriák és gyümölcsök forró vízben való áztatásával készült italokat is, de ezek többnyire nem tartalmazzák a Camellia sinensis leveleit.

A teacserje levelei a leszedés után oxidálódni kezdenek, ezt a levelek barnulása jelzi. Az oxidáció megállítható, ha a levelekből hevítéssel eltávolítják a nedvességet – ez a feldolgozási folyamat legfontosabb része. A leszedést követően ugyanis, attól függően, hogy milyen típusú teát szeretnénk, a feldolgozási folyamat eltérő mértékű oxidációt enged meg. A megfelelő kontrollált oxidációval érhetjük el, hogy minőségi, aromás fekete teát kapjunk.

A teák alapvető fajtái, ezek előállítása

A teafajtákat legegyszerűbben a tealevelek feldolgozottsága szerint csoportosíthatjuk: van zöld, fehér, sárga, világoszöld, oolong, vörös vagy Rooibos tea és fekete tea. A teafajták csoportosításának legfontosabb szempontja, hogy mennyi ideig és melyik szakaszban zajlott a fermentálás (a fermentálás természetes folyamat, amely tulajdonképpen oxidációt jelent, amelynek során megindulnak a kémiai oxidációs/fermentációs folyamatok a tealevélben lévő sejtnedv és a levegő oxigénje között).

A fehér teák nem fermentáltak, az oxidáció nem megy végbe. A fehér tea jellemzően sok levélrügyet (hajtásvéget) tartalmaz, itt nem alakul ki még sok klorofill, ezért is a világos szín... Méretük és a levelek aránya szerint ezeket a teákat az alábbi három nagy csoportba sorolhatjuk: Zhen Yin, Pai Mu Tan Mee és Shou Mee. A termelők az utóbbi években egy újfajta fehér tea termesztésébe fogtak, amelyet kizárólag az európai piacra szánnak, ennek neve Kung Mee.


Édesgyökér: mennyi a napi dózis, ami még biztonsággal szedhető?

2019. szeptember 16.

Fotó: 123rf.com

Az édesgyökér kedvező hatásai a népi gyógyászatban és a kínai orvoslásban is ismertek. Az évnek ebben az időszakában a légúti betegségek megelőzésére miatt is érdemes, de a pajzsmirigybetegeknek jótékony hatásai miatt, orvosi ellenőrzés mellett akár hosszabb ideig is javasolt szedniük. Adagolásával azonban nem árt vigyázni, mert túlzott mennyiségben akár kellemetlen szövődményeket is okozhat.

Sokoldalúan használható
Köhögés és influenza ellen teának készítve fogyasztják, de édes, mentaszerű íze miatt a kínai gyógynövényalapú szerekben is alkalmazzák édesítésre. Köptető, nyákoldó és gyulladáscsökkentő hatása mellett máj méregtelenítő és anti-allergén hatását is kimutatták. Gyomorvédő, gyomorfekély kezelésére is használták, de főzete vízhajtó, így vesebajok esetén is jótékony hatású. Édes íze miatt a glycyrrhizin nevű édesítőszert nyerik ki belőle, mely a fogaknak ártalmatlan és cukorbetegek is fogyaszthatják, hiszen nagyjából 50-szer olyan édes, mint a cukor, de nulla a glikémiás indexe, vagyis nem emeli meg a vércukorszintet.

A hormonrendszerre is hatással van
Számtalan pozitív tulajdonsága mellett az édesgyökér a mellékvesekéreg hormontermelését fokozza, és csökkentheti a szérum tesztoszteront, ezáltal kiegészítő terápia lehet hirsutismus és PCOS esetén. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa elmondta, hogy japán szerzők publikálták vizsgálatukat, mely szerint az édesgyökér fogyasztása az autoimmun pajzsmirigygyulladásban szenvedők számára is előnyös. Azt találták, hogy napi maximum 500mg édesgyökér jelentősen csökkentette az autoimmun folyamat jelzőjét, az antitestek (TPO és thyreoglobulin elleni antitestek) szintjét a vérben.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...151617...41