Információk, érdekességek
A láz és csillapítása
2021. április 10.
A láztól önmagától nem kell félni. Néhány napig tartó 38-39°C láz, egyébként egészséges emberben, nem okoz kárt. Persze extrém magas, 41°C feletti hőmérséklet, főleg ha tartós, erősen megviseli szervezetet.
Azt mindenki tudja, hogy normális testhőmérséklet 36,5-37°C között mozog, hogy hónaljban mérve 37-38°C közötti hőemelkedésről, 38°C feletti pedig lázról beszélünk lázról. Azt is tudni kell, hogy a végbélben mért hőmérséklet – ugye csecsemőknél ezt használjuk leggyakrabban — mindig 0,5 °C-kal magasabb a hónaljban mérténél. Kevésbé ismert, hogy a testhőmérséklet normális körülmények között is napszakos ingadozást mutat: a, legalacsonyabb a reggeli, a legmagasabb a délutáni hőmérséklet.
A láztól önmagától nem kell félni. Néhány napig tartó 38-39°C láz, egyébként egészséges emberben, nem okoz kárt. Persze extrém magas, 41°C feletti hőmérséklet, főleg ha tartós, erősen megviseli szervezetet.
A láz nem betegség
A láz tehát nem betegség, csak egy tünet, és mértéke önmagában nem tükrözi a betegség súlyosságát sem. Ez a szervezet reakciója a kórokozó okozta támadás vagy egyéb, lázat kiváltó folyamat ellen. Lázas állapotban ugyanakkor fokozódik az ellenanyag termelés, tehát a hőmérséklet emelkedés segítség a betegségek elleni küzdelemben. Az is igaz, hogy láz esetén fokozódik az anyagcsere: azaz gyorsul a pulzus és légzésszám, kellemetlen közérzettel jár.
Így csillapítsuk a lázat
Így talán érthetőbb, hogy lázcsillapítást elsősorban akkor alkalmazunk, ha a beteg rossz közérzetre panaszkodik, ha elhúzódó láza van, vagy ha egyéb betegsége miatt szervezetének nagy megterhelést jelent a lázas állapot. Más megítélés alá esnek a csecsemők, akiknél a láz lázgörcs jelentkezésének veszélyével jár.
A gyógyszertárakban kapható lázcsillapító gyógyszerek csak a lázat csökkentik, a normális testhőmérsékletet nem. Hatásukra ugyanis a központi idegrendszer hőszabályzó központjában a szervezet hőmérséklete alacsonyabb szintre állítódik be. Ha lemegy a láz, megszűnik az izomtónus fokozódás, a remegés is, csökken a légzés- és a pulzusszám. A bőrerek kitágulnak, verejték jelenik meg.
Koronavírus: normális, amit csinálok?
2021. március 04.
Sokszor felmerül bennünk, akár most, a koronavírus okozta járvány ideje alatt is, hogy amit érzünk, vagy ahogyan cselekszünk, az normális vagy éppen már patológiás?
Az emberek többsége szeretné magát tisztán látni, vagyis olyan kategória- rendszerekben gondolkodik, amelyek kiszámíthatóvá tudják tenni a világot. A magukról kialakított kép, a tudás nemcsak azért fontos, mert alapja az identitásuknak, hanem azért is, mert ezzel tudják a másik embert megkülönböztetni önmaguktól. A „tisztánlátás” tehát egy sokszor nem tudatos mechanizmus, amely eszközként szolgál. Amellett, hogy életükben újra és újra előkerül az a kérdés, hogy „ki vagyok én?”, „mi a szerepem a világban?”, gyakran azt a kérdést is felteszik maguknak, hogy „normális-e az, amit csinálok?”
Az emberek jelentős része megtorpan, és nem képes éles határt húzni. Nem tudja eldönteni, hogy amit gondol vagy ahogy viselkedik, az normális-e, vagy esetleg már abnormális.
Az abnormalitás meghatározása nem egyszerű
A különböző kultúráknak általában megvannak a kívánatos viselkedésről alkotott elképzeléseik és normáik. Az ezektől a normáktól markánsan eltérőket többnyire abnormálisnak tekintik. Az egyes kultúráknak tiszteletben kell tartaniuk egymás nézeteit, hogy mi számít abnormálisnak. Az egyik kultúra normái és szabályai nem kérhetők számon más kultúra tagjain.
Az abnormális kifejezés szó szerint a normáktól, az átlagtól való eltérést jelenti. Sok esetben átlagról beszélünk: testmagasság, intelligencia, testsúly. A legtöbb ember az átlagos övezetbe esik, ami tág értékhatárok között mozog. A statisztikai szempont alapján meghatározott abnormalitás azonban félre is vezethet minket, hiszen mi van akkor, ha valakinek az intelligenciája jóval az átlag felett van, természetesen hiba lenne nála abnormalitást feltételezni. A maladaptív, rosszul alkalmazkodó viselkedés az egyik legfontosabb kritérium. Minden viselkedés maladaptív, ha az egyén és a társadalom szempontjából nemkívánatos következményekkel jár.
Az ember szubjektív élménye
Nem hagyható ki ez a kritérium sem. Mindenkinek van saját, szubjektív érzése arról, hogyan éli meg az egyes helyzeteket. Fel kell tennie magának azt a kérdést, hogy mennyire szenved álmatlanságban, mennyire szorong vagy depressziós, valamint jelentkezik-e étvágytalanság, fizikai fájdalomérzés. Ebből az következik, hogy az ember eltérő módon él meg különféle szenvedésnyomást, azonban a pszichológus számára mindez rendkívüli módon informatív.
Ne rázd a gyermeked!
2021. február 17.
Egy frontális ütközéshez hasonló hatása van az egy éven aluli gyermekre, ha valaki megrázza. A kisbaba még nem tudja megtartani a fejét, az ide-oda billeg erős gyorsulásokkal, lassulásokkal, miközben az agy csúszkál a koponyán belül. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy a kemény agyhártya alatt elszakadjanak az erek, vérömlenyek keletkezzenek és súlyosan károsodjon a baba agya.
Dr. Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatója évente mintegy öt hasonló esettel találkozik, de ez szerinte csak a jéghegy csúcsa. „Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is. A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket, a felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának. Amikor végül mégis hozzánk kerül a baba, az MR vizsgálat során azt látjuk, hogy az agy mindkét oldalán különböző idejű vérzések vannak, meg tudjuk mondani, milyen rétegekben van a vérzés, és az mennyire friss, és azt is, hogy az agyállományban milyen károsodás lépett fel.”
A második leggyakoribb halálok a csecsemőknél
Az egy évesnél fiatalabb csecsemők között a bántalmazás a második leggyakoribb halálok, a baba rázása pedig a 0-3 éves korú gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma. Általában a szülők – vagy a gondozók – idegességükben, tehetetlenségükben kontrollt vesztve rázzák meg a vigasztalhatatlanul síró kisbabát anélkül, hogy tisztában lennének a következményekkel, de előfordul olyan eset is, hogy durva játéktól, levegőbe dobálástól szenved agykárosodást a gyermek.
Egy kanadai felmérés szerint a babák ötöde belehalt a gyakran csak néhány másodperces rázásba, a túlélők több, mint fele idegrendszeri károsodást szenvedett, 65 százalékuk látássérülést. A megrázott csecsemő szindróma a leggyakoribb halálok a traumás fejsérülések között, az USA-ban évente 1200-1400 gyerek sérüléséért illetve haláláért felelős a National Center on Shaken Baby Syndrome szervezet szerint.
A pszichiátriai betegek is merjenek segítséget kérni!
2021. január 21.
A pandémia hatásaként a közeljövőben a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb arányban növekszik a major depresszióban szenvedő betegek száma
A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2%-át, a serdülők 4-8%-át, míg a felnőttek 15%-át érinti élete során1. Megfelelő kezelés nélkül a major depresszió súlyos funkciókárosodással járhat, mely a mindennapokra is rányomja bélyegét: negatív hatással van a munkára, a tanulásra, a társas kapcsolatokra, jelentősen rontja az életminőséget és fokozhatja az öngyilkosság rizikóját2.
A WHO 2030-ra a major depresszió társadalmi-gazdasági terheinek jelentős emelkedését prognosztizálja4. A pandémia ezt az előrejelzést felülírhatja, hiszen a szakemberek szerint a közeljövőben gyorsabban növekszik majd a depressziós betegek száma.
„A major depresszió egy kezelendő pszichiátriai betegség, amit akkor tudunk gyógyítani, ha a depressziós beteg eljut hozzánk, szakemberekhez. Ha a páciens megkapja a megfelelő kezelést – pszichoterápiát és súlyosabb esetben kombinált kezelést, ami pszichoterápia és gyógyszeres kezelés együttesen – akkor újra „jól lesz”, ami azt jelenti, hogy ismét el tudja végezni a feladatait és tud kikapcsolódni is, ahogy a betegsége előtt, tehát újra lesz öröme, kedve, ereje, önbizalma és tervei, hogy vigye az életét – mondta el Prof. Dr. Balázs Judit, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.
Abban az esetben, ha a depresszióban szenvedő személyek közvetlen közelében élők megkérdőjelezik a betegség valódiságát és csupán gyengeségnek tartják azt, a betegek önbizalma és önértékelése tovább csökkenhet, ami depresszió fennállása esetén amúgy is alacsony. Mindezek miatt pedig a depressziós betegek gyakran nem fordulnak szakemberhez, állapotuk egyre romlik és a kezeletlen depresszió legsúlyosabb kimenetele, az öngyilkosság is bekövetkezhet.
„Jelentősen segíti az érintettek szakemberhez jutását, ha a társadalomban ismert, hogy a major depresszió egy betegség, és az is, hogy milyen tünetei lehetnek, illetve, hogy kezelhető ez a betegség. Ebben az edukálásban nekünk, pszichiátereknek nagy szerepünk van. Lényeges az is, hogy az ellátás könnyen elérhető legyen a betegek számára, valamint természetesen az, hogy korszerű pszichiátriai ellátórendszer működjön jól képzett, elegendő szakemberrel. Továbbá azt gondolom, hogy mindehhez szükséges, hogy a társadalmunkban alapérték legyen az egymás iránti tolerancia és tisztelet, és így ne jelentsen stigmát az sem, ha fennáll valakinél pszichiátriai betegség” – mondta el Prof. Dr. Balázs Judit.
A pandémia megnehezíti, súlyosbítja a depressziós vagy arra hajlamos gyermekek és felnőttek életét. A lassan egy éve tartó bizonytalanság, a folyamatosan jelen lévő stressz, számos korlátozás és az esetlegesen megélt veszteségek (családtag, barát, de akár munkahely és biztos megélhetés elvesztése) még az egészséges embereket is megviselik.
Koronavírusos vagyok vagy sem?
2021. január 20.
A SARS-CoV-2 koronavírus okozta megbetegedés, a Covid-19, a szezonális influenza, a nátha és az allergia tünetei részben átfedéseket mutatnak. Noha a diagnózis felállítása orvosi feladat, nem árt tisztában lenni azzal, hogy melyik betegségnél mely tünetek dominanciája jellemző.
A szakemberek leszögezik, hogy az allergiás, a náthás, a koronavírusos, valamint az influenzás eredetű panaszok különbségeket mutatnak. A rettegett koronavírus vezető tünetei között a láz, a fáradékonyság, a köhögés és a légszomj említhetők.
Az allergiára elsősorban krónikus, a betegek számára már ismert tünetek (pl. tüsszögés, orrpanaszok, viszketés) jellemzők. A nátha pedig igencsak ritkán társul lázzal a felnőtteknél. Az influenza és az új típusú koronavírus számos átfedést mutat a tüneteket illetően, az egyik legfőbb, észrevehető különbség azonban az, hogy míg az influenzánál nem jellemző a légszomj előfordulása, addig a koronavírus okozta tünetek között dominál a légzési nehézség és a légszomj.
Jó tudni ugyanakkor, hogy a Covid-19 megbetegedésre nem jellemző az orrdugulás. Egy kínai elemzés alapján csak minden 20. Covid-19-beteg tapasztal orrdugulásos tüneteket.
Melyik panasznál van szükség azonnali orvosi ellátásra?
A betegek számára – érthető módon – bármelyik, fenn említett tünet jelentkezése ijesztő lehet, és azonnali orvoshoz fordulásra sarkallhat. Mégis, a lehetséges következményeket és az orvosi beavatkozások szükségességét tekintve elsősorban akkor van szükség azonnali orvoshoz fordulásra, ha légszomjat (is) tapasztal a beteg. Emellett az igazoltan koronavírusos beteggel való kontaktus és/vagy a külföldi utazások szintén alapos indokot szolgáltatnak arra, hogy légúti panaszok esetén azonnal orvoshoz forduljon a beteg.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...171819...166