Információk, érdekességek

Mit kell tudniuk a kamaszoknak a védekezésről?

2021. május 23.

Nyugi anya, mindent tudok! Zárja rövidre sok kamasz a kínos beszélgetést, pedig korántsem biztos, hogy igazuk van, és ne hagyjuk ennyiben a dolgot! A szexuális védekezés igen összetett kérdés, a tudatos családtervezés fontosságát hirdető Ragaszkodj hozzá! program immáron ebben is segítséget nyújt a szülőknek, hogy a fiatalok mihamarabb elsajátíthassák a felelősségteljes gondolkodást a szexualitás terén is. Dr. Babay Lilla szülész-nőgyógyász szakorvos most elmagyarázza, mit és miért érdemes elmondanunk gyermekeinknek, hogy valóban mindent tudjanak a fogamzásgátlásról.   

Milyen védekezési lehetőségekről beszélgessünk?

A legtöbben talán a hormonális fogamzásgátlást ismerik. Ide tartoznak a fogamzásgátló tabletták, tapaszok, hüvelygyűrűk, implantátumok, injekciók és méhen belüli gyógyszerleadó rendszerek. Léteznek olyan, a méh üregébe felhelyezhető eszközök is (műanyag, réz vagy nemesfém ötvözetű réz spirálok), amelyek hormonmentes megoldást nyújtanak alkalmazóiknak. Vannak az ún. barrier-módszerek, mint például az óvszer, pesszárium, méhszájsapka és spermicidek.

A kézmosás is járhat veszélyekkel

2021. május 19.

A civilizált ember számára evidens, hogy a vécé használata után kezet mos, hacsak nem akar betegségeket kockáztatni. Egy friss kutatás azonban azt állítja, ha gépi kézszárítót használ az ember, az olyan, mintha egyáltalán nem is tisztálkodott volna. A nyilvános mosdókban használt, meleg levegős készülékek ugyanis, a fekáliából származó kórokozókkal fújják tele a tiszta kezeket – írja a tanulmány, amiről a Newsweek számolt be.

A kutatók szerint, a nyilvános vécékben sokkal több az olyan, emberi ürülékből származó baktérium, amik a lehúzáskor kerülnek a levegőbe, mint az otthoni illemhelyeken. A kézszárítók pedig nem csinálnak mást, mint az egyik oldalon magukba szívják a mosdó levegőjét, hogy a másikon felmelegítve, nagy sebességgel fújják ki magukból.

A kutatók egy egyetem 36 illemhelyét vizsgálva arra jutottak, hogy a kézszárítók használata után messze több kórokozó kelül a kezekre a normálisnál. Tesztelték azt is, hogy megúszható-e a szennyezés, ha részecskeszűrőkkel szerelik fel a gépeket, de arra jutottak, hogy ezek is, csak a kórokozók mintegy 75 százalékát képesek megállítani.

Vajon megbízhatsz egyetlen Covid gyorstesztben?

2021. május 07.

A koronavírus pillanatok alatt felforgatta az eddig megszokott életünket. Ismerőseink többségével a személyes találkozásokat mellőzve az interneten beszélgetünk, sokkal több időt töltünk a négy fal között, és próbálunk odafigyelni a garantáltan megfelelő higiéniai körülmények biztosítására is.  

Az is mindennapos kérdés, hogy COVID-19 fertőzöttek vagyunk-e vagy sem, illetve átestünk-e már a betegségen. Ebben a cikkben a koronavírussal és a tesztekkel, gyorstesztekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat mutatjuk be.

Mik a COVID tünetei?

• Láz. Akárcsak az influenza, úgy a COVID esetében is a 37.8 °C feletti testhőmérséklet a leggyakoribb panaszok listáján szerepel.
• Fáradékonyság. Gyengeséget és rossz közérzetet a tüdőgyulladás miatti gyengeség is okozhat. Azonban az immunrendszer munkája a betegség tüneteinek enyhülése után is kimerítheti a szervezeted.
• Száraz köhögés. Az erős és szűnni nem akaró, a torkot szinte égető száraz köhögés szintén intő jel lehet a gyorsteszt elvégzésére és a szükséges kezelés megkezdésére.
• Szaglásvesztés. A koronavírus legkorábban észlelhetői tünetei közé tartozik a szaglásvesztés, amely általában hamarabb jelentkezik, mint a köhögés vagy a hőemelkedés és lázasodás.
• Ízvesztés. Ha az illatok mellett az ételek ízét sem érzed, fokozottan érdemes koronavírusra gyanakodnod.
• Egyes betegeknél a koronavírus alábbi tünetei is előfordulhatnak:
• Torokfájás
• Orrfolyás
• Orrdugulás
• Légszom
• Nehézlégzés
• Izomfájdalom
• Hasmenés

A COVID elleni védekezés eszközei

Oltás

Kézmosás

Otthoni fertőtlenítés

Szájmaszk

A kiberbűnözők hamis oltási ajánlatokkal is csalnak

2021. április 30.

A kiberbűnözők hamis oltási ajánlatokkal próbálják kicsalni a gyanútlan internetezők személyes adatait, információit és pénzét, illetve alaptalan kijelentéseket terjesztenek az oltásokkal kapcsolatban – figyelmeztet az ESET biztonságtechnikai szoftvermegoldásokat fejlesztő vállalat legfrissebb jelentésében.

A pénzveszteségen túl a potenciális vásárlók több veszélynek is kiteszik magukat, ideértve az egészségi kockázatokat, valamint a személyazonosság-lopást.

Az egyik gyakran alkalmazott taktika a COVID-19 vakcinákra, vagy az előállításukra és tárolásukra használt technológiára fókuszál. Példaként említik, amikor a kiberbűnözők az egyik brit gyógyszergyártó cég alkalmazottjaként üzleti ajánlatot tesznek a vakcinával kapcsolatban. Egy másik népszerű taktikával a csalók ismert egészségügyi hatóság, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselőinek adják ki magukat, hamis alkalmazásokat vagy fontos információnak beállított álhíreket terjesztve.

Az elemzés szerint a koronavírus-helyzet lehetőség az olyan e-mailek terjesztésére is, amelyek azt állítják, hogy a linkre kattintva megtudhatjuk az “eltitkolt igazságot”. Gyakori módszer a valóban elhangzott állítások szándékos félreértelmezése és manipulatív átszerkesztése. Mindennek célja, hogy az embereket rávegye a mellékelt linkre való kattintásra – figyelmeztetnek a szakértők.

A szakértők a csalások ellen ezért azt javasolják, hogy senki ne kattintson olyan linkekre és ne töltsön le olyan fájlokat, amelyeket ismeretlen vagy nem hitelesíthető címről érkező e-mailben kapott. Ha az e-mail állítólag egy hivatalos szervezettől érkezett, látogassanak el a weboldalukra, majd vegyék fel velük a kapcsolatot a hivatalos elérhetőségeiken, hogy kiderüljön, valóban tőlük származik-e a levél. Vigyázni kell az olyan üzleti ajánlatokkal, amelyek túl jónak tűnnek ahhoz, hogy igazak legyenek.

A Covid-19 betegek újabb kórházi kezelésre szorulnak

2021. április 18.

A Covid-19 betegséggel brit kórházakban kezeltek mintegy egyharmada további kórházi kezelésre szorult hazaengedése után négy hónapon belül és minden nyolcadik beteg meghalt ugyanezen időszakban a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

A londoni Univerity College, a Leicesteri Egyetem és a Nemzeti Statisztikai Hivatal kutatói egybevetették mintegy 48 ezer Covid-19 miatt kórházi kezelésre szorult és 2020. augusztus 31-ig hazaengedett beteg orvosi adatlapjait egy általános lakossági kontrollcsoportéval. Az orvosi adatok tartalmazták az újabb kórházi kezelés szükségességének, az elhalálozásnak az arányát és a légzőszervi, szív-, vese-, máj- és anyagcserebetegségek, köztük a cukorbetegség súlyosságát.

Megállapították, hogy átlagosan 140 nap után az elemzésbe bevont 47 780 betegből 14 060-an szorultak újabb kórházi kezelésre mintegy 140 napon belül, és mintegy 5875 meghalt ugyanezen időszakban.

A Covid-19 miatt kórházban kezelteknél magasabb lehet a szervkárosodás (többszervi diszfunkció) aránya a kontrollcsoporthoz képest – állapították meg a kutatók. “A kockázat növekedése nem korlátozódik az idősekre és nem egyforma az etnikumokat illetően. A diagnózis, a kezelés és a poszt-Covid-szindróma megelőzése integrált és nem szervi vagy betegségspecifikus megközelítést igényel, és sürgős kutatások szükségesek a kockázati tényezők feltárására. Eredményeinek azt jelzik, hogy a Covid-19 hosszútávú terhe jelentős lehet a kórházakra és az egészségügyi rendszerre” – írták a tanulmányban.