Információk, érdekességek
A húsvéti tojásfestés
2015. április 07.
Mióta díszítjük ki a tojásokat húsvét ünnepén?
A húsvéti talán az egyik leggazdagabb és legsokrétűbb szimbólumrendszerrel rendelkező ünnepünk. A húsvéti szokások széles tárházában ma már szinte szétválaszthatatlanul kapcsolódnak össze a zsidó és a keresztény hagyományok, valamint a pogány mondavilág szimbólumai, ezek közül talán a legismertebb a húsvéti tojás...
A tojás kultusza és szimbolikája
A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenekelőtt az élet szimbóluma, a kereszténységben pedig az újjászületést jelzi. A tojással kapcsolatos szokások és hiedelmek több ezer éve jelen vannak az emberiség hiedelemvilágában. A kőkorban az asszonyok tojást tartottak szülés közben a kezükben, hogy gyermeküket megvédjék a gonosz szellemektől.
A tojásfestés története
A legenda szerint Ostara, a germán istennő birtokolt egy különleges madarat, ami színes tojásokat tojt. Egy nap az istennő a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta a madarat, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Ostara ünnepén a germánok egymásnak tojást adtak és megették, más források szerint elásták azokat.
Nem csak nyugati példákat találtak a régészek erről a hagyományról: Magyarországon avarkori sírokban is leltek már festett, mintákkal ellátott tojásokra. Az első írásos emlékek a témában Anonymus idejéből, a XIII. századból maradtak ránk.
A többarcú húsvét
2015. április 06.
Kinek mit mond, kinek mit ad a húsvét ünnepe? Ezt a kérdést feszegetem a cikkemben, különbséget téve egy gyerek és egy felnőtt között. Érdemes elgondolkodnia, hogy önnek miről szól a húsvét és mennyiben tér el attól a szokástól, amit saját gyerekkorában megélt.
Húsvét és az ambivalens felnőtt
A húsvét hallatára a legtöbb ember „lelki szeme” előtt megjelennek a zsúfolásig telt élelmiszerboltok polcai, ahol sorakoznak a csokinyuszik és a tojások. Mindenki rohan az utolsó nap, hogy bevásároljon: a megrakott kosár és a kígyózó sor azt jelezi, hogy bizony ünnep közeleg.
Ez a jelenség általános, nem kifejezetten magyar szokás, mégis pszichológusként veszélyesnek tartom, hiszen az ünnep értéke eltűnik. Szeretném hangsúlyozni, hogy mi magunk, vagyis a társadalom maga szabályozza, hogy mit tartunk értéknek és milyen egy ünnep megítélése. Ezzel párhuzamosan az ember egyedi módon hozzá tud járulni ahhoz, hogy a családján belül szokásokat, normát tudjon közvetíteni.
Ahogy karácsonykor szeretni KELL egymást, úgy húsvétkor locsolni KELL. Gyakori jelenség, hogy azok a szülők, családok, ahol nem érték a húsvét, ahol átváltozott egyfajta kötelező ünneppé, megpróbálnak kiszakadni a városból, elmennek pihenni, vagy kirándulni. A kérdés, hogy miért? Miért élik meg nyűgnek az ünnepet, és talán egy másik fontos kérdés, hogy miért gátolják a gyerek élményét? Pszichológiai értelemben a válasz az, hogy az esetek többségében rossz élmény kötődik az ünnephez, ezek az emberek a frusztrációjuk elkerülése miatt döntenek úgy, hogy nem vesznek részt a közös ünneplésben. A másik fontos tényező, hogy mit hozott otthonról, mit látott otthon. A gyerekkorban megtapasztalt szülői modell beivódik az ember személyiségébe és azokat a szokásokat fogja átvinni saját gyerekének az életébe, amit a családi házban tapasztalt. A felelősség tehát nagy, hiszen a szülőn múlik, hogy mi szilárdul meg, milyen viselkedésminta válik elfogadottá egy családban.
Kiskarácsony lett a húsvét?
2015. április 05.
Míg vidéken ötből egy gyermek kap pénzt a locsolásért, a fővárosiak mindössze 8 százaléka jutalmazza anyagiakkal a húsvéti szokást. A nyuszi a magyar gyermekek többségének kisebb játékot és édességet hoz – derült ki egy friss húsvéti felméréséből. A hölgyek többsége ötnél kevesebb locsolóra számít, közülük leginkább a fiatal korosztály örülne, ha többen locsolnák meg az ünnepen.
A Regio Játék által végzett kutatás eredményei szerint minden második magyar nő 1-5 fő közötti ismerős látogatására számít húsvétkor, míg a hölgyek harmada nem vár locsolókat idén. A községekben élők között a legmagasabb azok aránya (26 százalék), akik ötnél is több locsolóra számítanak, ez a szám a vidéki városokban 20, míg Budapesten mindössze 14 százalék. A válaszadók mindössze fele elégedett locsolói számával, ötből egy 18-24 év közötti nő kifejezetten szeretné, ha több locsoló látogatná meg húsvét hétfőn.
Nincsen húsvét sonka és tojás nélkül
2015. április 05.
A húsvéti ünnepek táplálkozási szokásai régi időkre vezetnek vissza, de ez nem akadálya annak, hogy csak mértékletesen falatozzunk, és az ünnep jellegzetes ételeit, a sonkát, a tojást, a bárányt, a csirkét és a kalácsot is korszerűen elkészítve tálaljuk.
Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük. A húsvét mindég tavasszal van, akkor, amikor a természet újjászületik, és ennek örömét vallási hovatartozástól függetlenül a világon mindenütt megünneplik.
A sonka a húsvéti ünnep nélkülözhetetlen étele
Táplálkozási szempontból kedvezőbb a pulykahúsból és a mangalicasertésből készült sonka fogyasztása. Ha valódi sonkára vágyunk, akkor vásárláskor legyünk nagyon óvatosak. Ne vásároljunk „sonka jellegű húskészítményt”, olcsóbb ugyan, de értéktelen húsvagdalékból készül vagy nem is tartalmaz húst. A fóliázott, zárt csomagolású sonkát többnyire gyors füstöléssel készítik. Ez azt jelenti, hogy pácolás után füstaromával vagy füstoldatos tusolással ízesítik, és tartósítószerrel kezelik. Eltarthatósága rövidebb a hagyományosan füstölt sonkáénál és minél zaftosabb, annál több – az egészségre káros – nitrátos sós lét tartalmaz. Kicsomagolás után tanácsos alaposan átmosni, újra átfőzni és a főző lét elönteni. A valódi sonka leve felhasználható és a levében főtt füstölt ízű tojás igazi ínyencség, a húsvéti ételek nagyszerű kiegészítője lehet.
- Együnk sok zöldet hozzá
A hagyomány szerint a főtt sonkát kaláccsal, főtt tojással, héjában főtt krumplival és reszelt tormával tálalják. A sült sonkát almás-tejfölös tormamártással fogyasztják. A maradék sonkát ledarálva, kevés vajjal vagy tejföllel, zöldfűszerekkel (fokhagyma, snidling, kakukkfű) kikeverve pástétomnak vagy sonkakrémnek elkészítve szendvics kenésére, kaszinótojás és tojáslepény töltelékeként hasznosíthatjuk. Kihasználva a tavasz friss zöldségeit kínáljuk retekkel, salátával, hagymafélékkel, mert a zöldségek és a gyümölcsök többféle létfontosságú vitamint, ásványanyagot, enzimet, rákellenes anyagot tartalmaznak. Ezek segítenek legjobban a gyártás és tartósítás során felhasznált nemkívánatos adalékanyagok semlegesítésében, a méregtelenítésben.
Húsvéti dress code: esőkabát és ünnepi pizsama
2015. április 03.
Három lányból kettő szívesen fogadja a locsolókat, ugyanakkor a gyerekek többsége nem szeret ünnepi ruhába bújni. Egy felméréséből az is kiderült, hogy locsolkodós balesetekből sincs hiány ilyenkor. Öt családból négy készül hagyományos húsvéti menüvel reggel, amit legtöbben mézes krémessel és zserbóval egészítenek ki.
A gyermekek több mint fele örömmel részt vesz a locsolkodásban – derült ki a JátékNet.hu Webáruház felméréséből, melyben 2000 szülő vett részt. Több anyuka is kiemelte, hogy a kislánya még fiúbőrbe is bújt ez alkalomból, hogy a család férfi tagjaival ő is körbejárhassa az ismerősöket. Bár a gyermekek körében valóban népszerű a locsolkodás, mégis legjobban a közös családi élményeket és az ajándékozást várják, és a kiöltözést utálják leginkább az ünnepben.
A locsolókat főképpen csokitojással várják a kislányok, de 58 százalékuk saját készítésű hímes tojással is készül, amit tíz kisfiúból egy saját vagy az apuka által írt versikével érdemel ki.
A felmérésben részt vevők saját gyermekkorukból hozott történeteikből kiderül, hogy vannak, akik jó előre készültek a locsolkodásra: „Volt, aki rutinosan esőkabátban aludt, de olyan is, aki a legszebb pizsamáját tartogatta a korán kelő locsolóknak” – mondta Bognár Ákos az online játékáruház ügyvezetője.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...343536...59