Információk, érdekességek
A traumatizált gyermek lélektana
2024. június 17.
A hétköznapi nyelvhasználatban gyakran találkozunk azzal a fogalommal, hogy stressz vagy trauma. Leginkább felnőttek esetében beszélünk megterhelt eseményekről, akár fizikai vagy szexuális erőszakról, azonban érdemes fókuszba helyezni azt a szenzitív időszakot, azaz a kisgyermekkort, amikor egy akut stressz (nem huzamosabb ideig fennálló) is képes komoly pszichés károkat okozni a gyermek lelkében.
Egyáltalán mi az, hogy akut stressz? Érdemes látni, hogy egy élmény a gyermek számára még akkor is lehet „terhes”, ha ezt a szülő nem is feltételezi. Ezzel nem azt mondom, hogy minden stressz trauma lenne, azt viszont megállapíthatjuk, hogy a huzamosabb ideig fennálló stressz traumatikus erővel bír. Tehát az akut stressz olyan átmeneti megbetegedés, amely súlyos fizikai vagy pszichés stressz (természeti katasztrófa, bántalmazás, bal eset, hirtelen haláleset) után közvetlenül alakul ki.
A személy, a gyermek olyan eseményt élt át, vagy olyannak volt tanúja, amelyben valóságos vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés vagy a saját vagy mások testi épségének veszélyeztetettsége valósult meg.
Rendkívül intenzív tünetek jelentkeznek:
• Félelem,
• szorongás,
• bénultság érzése,
• a tudat és a figyelem beszűkülése,
• a környezetben való tájékozódás csökkenése,
• részleges vagy teljes emlékezetkiesés.
A traumát a személy kínzó, kényszerű visszaemlékezésekkel és álmokkal újraéli. A személy a traumára emlékeztető gondolatokat, érzéseket, tevékenységeket, helyeket és embereket kerüli.
A szorongás testi tünetekben is megnyilvánulhat:
• Heves szívdobogás,
• verejtékezés,
• arcpír,
• „gombócérzés” a torokban,
• alvászavar és ingerlékenység jelenhet meg.
Ilyenkor a személy a mindennapi tevékenységektől gyakran elzárkózik, vagy épp ellenkezőleg, rendkívül izgatottá válik, és nem tud nyugodt maradni. A panaszok a traumát követően általában azonnal vagy pár napon, héten át maradnak fenn, de legfeljebb 2-3 napig tartanak. Gyermek és felnőtt ebben az értelemben nem különbözik egymástól, ugyanúgy tud félni egy gyermek, hasonlóképpen tud reagálni minden olyan eseményre, amely számára nyomasztó.
A hüvelyszárazság nem csak a házaséletet veszélyezteti
2024. június 16.
A hüvelyszárazság igen sok nőt érint, akár időszakosan, akár krónikusan. Bár a problémával nem szívesen fordulnak orvoshoz, ám ha már jó ideje fennáll a panasz, úgy érdemes nőgyógyász véleményét kikérni, ugyanis a legtöbbször van rá megoldás. Hogy mi minden okozhat hüvelyszárazságot, és hogy miket lehet ellene tenni, azt dr. Hetényi Gábortól, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászától tudtuk meg.
Kellemetlen szexuális együttlétek és megnövekedett fertőzésveszély
A hüvelyszárazság a legtöbb esetben a szexuális együttlétek során jelent gondot, ugyanis a közösülés ekkor diszkomfort érzéssel, esetleg fájdalommal jár együtt, így ha sokáig fennáll a probléma, úgy a libidó visszaeséséhez vezethet és kialakul egy ördögi kör. Ráadásul ekkor apró mikrosérülések is keletkezhetnek a hüvely belső falán – így az együttlététeket vérzés is kísérheti-, melynek hatására megnő a fertőzésveszély is.
Amennyiben jelentkezik a probléma, úgy sokan azt gondolják, hogy a vágy hiánya váltja ki a panaszt, ám érdemes tudni, hogy a libidó csökkenését és a hüvelyszárazságot különböző betegségek és állapotok is okozhatják.
A hüvelyszárazság főbb okai
Menopauza: a (korai) klimax során a progeszteron szintjének csökkenése után az ösztrogén mennyisége is megfogyatkozik, melynek egyik hatása a hüvelyszárazság. Ráadásul ekkor a hüvely hámja is el kezd vékonyodni, így az kevesebb váladék termelésére képes. Érdemes tudni, hogy a menopauza akár 10-15 évig is elhúzódhat, így már jóval a beállta előtt jelentkezhet a panasz. Ekkor a hüvelyszárazságon hosszútávon az ösztrogénpótlás segíthet.
Szoptatás: szoptatás során a prolaktin nevű hormon szintje megemelkedik, ugyanis ennek köszönhetően indul be a tejtermelés. Ennek azonban van egy hátulütője is, méghozzá az, hogy hüvelyszárazságot eredményez. Ez az oka – többek között- annak, hogy szülést követően az együttlétek fájdalmasak lehetnek. Szerencsére, azonban ahogy az idő folyamán ritkul a szoptatás gyakorisága, a kellemetlen tünet is megszűnik.
Fogamzásgátló tabletta: a fogamzásgátló tabletták több, nem kívánt mellékhatást eredményezhetnek, melyek az esetek többségében kis idő múlva elmúlnak. Ilyen többek között a libidó csökkenése és a hüvelyszárazság- amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban ez okozza a tüneteket, úgy egy másik készítményre való áttérés megoldást nyújthat.
Endometriózis: A betegség során a méh nyálkahártyája a méhen kívül is megjelenik, gyulladásokat okoz, ráadásul érzékenyen reagál a hormonális változásokra, vagyis ugyanúgy megvastagszik és leválik, ahogy a méhen belül. Az endometriózis fájdalmas menstruációt, meddőséget, fájdalmas közösülést és hüvelyszárazságot is eredményezhet. A diagnózishoz laparoszkópiás vizsgálatra van szükség, és a terápiája is a legtöbb esetben műtéti.
Lábfájdalom
2024. június 14.
Vádli- vagy combfájdalom esetén, főleg, ha az járásra és mozgásra fokozódik, a legtöbben az izmok túlerőltetésére, az ízületek kopására, fájdalmára gondolnak.
A visszeres panaszok sokszor könnyen felismerhetőek, hiszen a probléma többnyire jellegzetes panaszokkal jár, ugyanis az apróbb hajszálerek mellett akár kitüremkedő, kacskaringós erek is gyakran fellelhetőek. Ez persze nem jelenti azt, hogy látható jelek mindig vannak, ugyanis pl. a nehézlábérzést vagy a lábgörcsöket kezdetben a megnőtt vénás nyomás is okozhatja, mely ilyenkor még nem jár sem a visszérbillentyűk elégtelenségével, sem a felületes visszerek kórosan nagy tágulatával.
Miért is jár fájdalommal a visszér?
A vénabillentyűk dugattyúszerűen a visszaáramlást akadályozzák meg az általuk közrezárt szakaszon. Ha a fokozatosan emelkedő nyomás miatt a billentyűk nem zárnak rendesen, akkor a visszaáramló vér az adott szakaszon tovább növeli a nyomást, nagyobb terhet róva az alatta lévő szakaszra, majd a megnövekedett vérmennyiség a szövetek közé távozik, pangást, majd vizenyőt hozva létre. Ezt az állapotot jellemzően a sok állás, ülés elősegíti, a lábak elnehezülnek, és mindez feszítő érzéssel társul.
Az érszűkület esetében a panaszok az artériák falában lerakódó zsír és egyéb, sejtek okozta szűkület miatti csökkent szöveti oxigén-
és tápanyagellátás következményeként alakulnak ki. A visszeres és az érszűkületes panaszok a jellegzetességük miatt egymástól viszonylag jól elkülöníthetőek. A problémát inkább a két betegség együttes előfordulása okozza, főleg, ha mindkét betegség súlyosabb esete áll fenn egyidejűleg, mert ilyenkor a visszérpanaszok kezelése háttérbe szorul, így a fennmaradó visszeres tünetek továbbra is kellemetlenek maradnak a beteg számára.
Ismerjük a kiropraktikát?
2024. június 05.
A kiropraktika törvény által felügyelt és szabályozott manuálterápia. Lehetővé teszi a hát-, gerinc- és ízületi problémák kezelését, a fájdalmak enyhítését, a mobilitás javítását. Alkalmazóját, a kiropraktőrt sokan csak „csontkovácsnak” hívják. Minden korosztálynak ajánlható ez a kézzel való ráhatással működő technika, így érdemes bővebben tájékozódni róla. ám ha úgy érezzük, hogy szükségünk lehet erre az alternatív gyógymódra, csak magas fokon képzett szakembert válasszunk.
Honnan származik a kiropraktika?
A kiropraktika módszerét (az elnevezés a chiros=kéz és praxis=gyakorlat, alkalmazási mód jelentésű szavakból ered) az Egyesült államokban, az Iowa állambeli Davenportban, a XIX. század végén dolgozta ki és kezdte oktatni Daniel David Palmer, akit akkoriban „mágneses gyógyítóként” tartottak számon. Egy alkalommal páciense hátfájdalmát az egyik elmozdult nyakcsigolya egy meghatározott nyomással történő helyretételével enyhítette. Innen indult ki a kiropraktika felfedezése. Módszere azt sugallta, hogy közvetlen kapcsolat van a mozgásszervi rendszer és a központi idegrendszer között, továbbá a gerinc állapota nagymértékben befolyásolja a szervek működését. Az idő múlásával így lett a kiropraktika elsősorban a gerincben létrejött eltérések korrigálására szolgáló, „helyremozdító” technika, alternatív gerincgyógymód. D. D. Palmer annak idején kiropraktikai iskolát is indított, melynek „tananyaga” napjainkra jelentős fejlődésen ment keresztül. A módszer azt is kiérdemelte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a gerinc szakértelmet igénylő, alternatív gyógymódjaként ismeri el. Mindenhol alkalmazzák szerte a világon, és a tevékenységet mintegy 40 országban törvény szabályozza.
Mire összpontosít?
A kiropraktika olyan gyakori hát- és ízületi problémák kezelését teszi lehetővé, melyek pl. a derékfájás, isiász, nyakmerevség, ínhüvelygyulladás, porckorongsérülés, szédülés stb. Speciális módon közelíti meg a gerincoszlophoz kapcsolódó diszfunkciókat az ízületi és idegrendszeri beavatkozás révén. Célja, hogy a szervezet egészséges maradjon, és semmi ne akadályozza az idegimpulzusok megfelelő áramlását a gerinc felé (pl. ilyen lehet a kompresszió). Ez a manuálterápia ezért a gerincoszlop felszabadítására és a páciens testtartásának újraprogramozására összpontosít, hogy az idegrendszer kapacitása 100%-on működjön.
Kellemetlen, ha kiugrik – A térdkalács ficamról
2024. június 03.
Sok páciens panasza, hogy egy rossz lépéskor, miközben a térd megbicsaklik, úgy érzik, mintha a térdkalácsuk elcsúszott volna, de mire az esésből felállnak, már visszaugrik. Ficam ez vagy mégsem?
A térdkalács ficama kellemetlen sérülés, amit balesetként él meg az ember, pedig legtöbbször valamilyen fejlődési rendellenesség, ortopédiai elváltozás áll a háttérben. Szinte mindig a térd külső oldala felé csúszik a térdkalács, közben a belső tokszalag elszakadhat, megnyúlhat. A sérülés legtöbbször eleséssel is jár, miközben a térdkalács általában a helyére ugrik. Amennyiben ez nem így történik, a térd nyújtásával és óvatos befelé nyomással lehet helyre tenni a ficamot. A helyretétel után gyakran ízületi vérömleny marad vissza. A röntgenfelvételen bizonyos esetekben az ízületi felszín esetleges csontos-porcos törése észlelhető, ezért a térdkalácsról mindenképpen készíteni kell egy tengelyirányú felvételt is. A kezelés lehet műtét nélküli, ezt akkor választjuk, ha a térdkalács első alkalommal ficamodott és nincs újraficamodási hajlam.
A konzervatív kezelésnél fáslival rögzítjük, átmenetileg gipsszel vagy műanyag sínnel nyugalomba helyezzük a térdet, 3-4 hétre. Ha kitört ízületi darabot látunk a röntgenen, térdízületi tükrözést kell végezni, melynek során az apró csont-porc darab eltávolítható, a nagyobbat pedig vissza lehet rögzíteni. Újraficamodási hajlamnál célszerű műtétileg elvégezni a belső tok szűkítését és a külső tok bemetszését, ezzel csökken a feszülés és megelőzhető a sérülés kiújulása. Ha a baleset-eredetű ficam megismétlődik, kiújuló (recurrens) ficamnak hívjuk. Szokványos (habitualis) térdkalács-ficamról beszélünk, amikor igazán konkrét baleset, sérülés nem áll a háttérben. Az ok ez esetben az ízfelszínek veleszületett rendellenessége, a combcsont térdkalácsi felszínének sekélysége, vagy a külső combcsontvég fejletlensége lehet. Ilyenkor többféle műtéti megoldás lehetséges: a már említett tokszűkítés és bemetszés mellett a térdkalácssín sípcsonton való tapadásának befelé helyezése végezhető alátétes csavarral. Az utókezelésben 6 hétre külső rögzítőt helyezünk fel, miközben már a második héttől megkezdhető a funkcionális kezelés és a gyógytorna.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...232425...246