Információk, érdekességek
A gluténérzékenység diagnózisának buktatói
2023. augusztus 31.
Sokan hallottak róla, hogy a glutén fogyasztása számos tünetet okozhat. Valaki ilyenkor egyből diétázni kezd és figyeli, hogy a tünetei megszűnnek-e, míg mások saját maguk kérik a laborvizsgálatot, azonban sem a pozitív, sem a negatív lelet nem ad valós választ a kérdésükre. A gluténérzékenység diagnózisának napjainkban jellemző buktatóiról és a kivizsgálással kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekről is beszélt dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus.
Az első buktató: diéta kivizsgálás nélkül
A legrosszabb, amit tehetünk, hogy kivizsgálás nélkül kezdünk diétázni. A gluténmentes étkezés nagy odafigyelést kíván és nem utolsó sorban költségesebb is egy kiegyensúlyozott étrend összeállítása, amit aztán esetleg élethosszig tartani kell, ezért gluténmentesen étkezni tényleg csak annak javasolt, akinek valóban szüksége van rá. Ha elvégeztetnénk a vizsgálatokat, viszont már egy fél éve-éve diétázunk, a glutént újra vissza kell vezetni az étrendbe, legalább 6-8 hétre, napi 10g glutén fogyasztásával ahhoz, hogy értékelhető eredményeket kapjunk.
Pozitív vagy negatív lelet? Ez mit jelent?
A kivizsgálás első lépése a szerológiai vizsgálat elvégzése, ám nem biztos, hogy a kapott pozitív vagy negatív laborlelet valós eredményt fog mutatni. A Budai Allergiaközpont orvosa beszámolt róla, hogy az eredmény az esetek 10 százalékában álnegatív. 5 százalékban pedig előfordulhat álpozitív eredmény is, például Crohn-betegség megléte mellett. Diagnózis szempontjából tehát önmagában a laborlelet semmit nem jelent, azt minden esetben a beteg klinikai tüneteivel összhangban kell mérlegelni, vagyis senkit nem tekinthetünk cöliákiásnak pusztán azért, mert pozitív a lelete, de nincsenek panaszai. Negatív lelet mellett pedig, ha tünetei vannak, nem mondhatjuk, hogy nem cöliákiás. Mindkét esetben tovább kell folytatni a kivizsgálást.
A „cöliákia jéghegy”
A klinikai tünetek, a szerológia eredménye mellett a lisztérzékenység diagnózisához az endoszkópos vizsgálat eredménye nyújtja a harmadik fontos információt. Ez az a vizsgálat, amit nagyon sokan szeretnének kihagyni, pedig nem megkerülhető még akkor sem, ha például a szerológia kapcsán álnegatív eredményre gyanakszunk, mert a betegnek erősen cöliákiára utaló tünetei vannak – mondja dr. Sárdi Krisztina.
Az is előfordulhat, hogy pozitív szerológia mellett sem látunk bélboholy károsodást az endoszkópos vizsgálat során, ez látens cöliákiát jelez. Előfordulhat, hogy a szerológia pozitív, de a betegnél hiányoznak a jellegzetes tünetek, ekkor a cöliákia diagnózisát a bélbolyhok károsodása jelzi – ez a néma cöliákia. A harmadik eset pedig a „jéghegy csúcsa”, amikor tünetek is vannak, a vizsgálat is pozitív és a bélbolyhok állapota is egyértelműem mutatja a cöliákiát. A felsorolt példák alapján pontosan látható, hogy mennyire fontos a tüneteket, a szerológiát és az endoszkópos vizsgálat eredményét komplexen értékelni a pontos diagnózishoz.
5+1 dolog, amit nem tudtál a parlagfűről
2023. augusztus 17.
Viszkető szemek, eldugult orr, folyamatos tüsszögés, gyengeségérzet és számos egyéb kellemetlen tünet – sokunk nyara áll ebből a forgatókönyvből, minden hetedik magyar küzd ugyanis az évente visszatérő allergiás tünetekkel. A nyárvégi szenvedést szinte mindig a parlagfű okozza, melyről sokan nem tudják, hogy eredetileg a tengeren túlról származik, pollenje akár 1000 kilométert is képes megtenni, és megszabadulni ugyan nem lehet tőle, viszont természetes megoldásokkal akár meg is tanulhatunk vele együtt élni. 5+1 érdekesség, amit nem tudtál a parlagfűről.1. Észak-Amerikából származik
A sokaknak bosszúságot okozó gyomnövény Észak-Amerikából származik, és több mint 40 fajtája ismert, melyek közül az Ambrosia artemisiifolia okozza a legtöbb allergiás panaszt. Üres telkeken telepszik meg, és könnyedén alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, így a drasztikus időjáráskülönbség sem tud keresztbe tenni neki. Európába a XIX. század végén került be, ahol pedig a Rhone völgye, Észak-Olaszország bizonyos területei, valamint Románia mellett Magyarországon található belőle a legtöbb.
2. Az indiánokkal kezdődött minden
A parlagfüvet az indiánok használták először. A bennszülött nép a kukorica előtti időkben még fogyasztotta is a növényt, továbbá kötelet készített az erős rostjaiból. A parlagfű magyar elnevezése a művelés alól kivont, parlagon hagyott területekre utal.
3. Pollenje akár 1000 kilométert is képes utazni
A nagyvárosok levegőjében a parlagfű pollenje a szennyeződéssel összetapadva utazik, és a szél segítségével könnyen eljut az egyik növényről a másikra. A meleg légáramlatoknak köszönhetően 2 kilométer magasra is fel tud szállni, sőt akár 1000 kilométert is képes megtenni. Többek között ez is az oka annak, hogy a világon több mint 13 millió ember nyarát keseríti meg, Magyarországon egyedül körülbelül 100 millió eurót költünk évente a parlagfű elleni védekezésre.
Ételallergia és kerti grillparty! Mire figyeljünk?
2023. augusztus 14.
A nyári időszakban gyakoriak a családi összejövetelek, a baráti társaságok találkozói, a kerti grillpartyk. Mivel egyre több embert érint az ételallergia vagy ételintolerancia, így könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy egy-egy meghívott vendég kapcsán a mentes étkezésre is ügyelnünk kell. Rajcsik Enikő, a Budai Allergiaközpont dietetikusa néhány pontban összefoglalta, hogy mire figyeljünk.
Joghurtos öntetek és turmixok
Nem mindegy, hogy valaki tejfehérje, vagy tejcukormentes diétát tart. Ezek a fogalmak gyakran keverednek és az érintetteknek sajnos nagyon kellemetlen tüneteket okoz, ha – akár kis mennyiségben is – de fogyasztanak a számukra problémás összetevőtől. Ha valaki a tejcukorra érzékeny, laktózmentes tejtermékeket fogyaszthat, de ha tejfehérje mentes diétát tart, akkor semmilyen tejterméket nem ehet. Ilyen esetben növényi tejhelyettesítőket használhatunk, de ha biztosra akarunk menni, akkor a salátára inkább olívaolaj alapú öntetet készítünk, turmix helyett víz vagy jég alapú smoothie-t. Fontos tudni, hogy a késztermékek – pékáruk, kekszek, ropi, csokoládék és felvágottak – is tartalmazhatnak tejszármazékot, vásárlás előtt mindig olvassuk el az összetevőket!
Egészséges és mentes köretvariációk
Ha saláta mellé vagy helyett valami mást is készítenénk, akkor se kizárólag a rizsre vagy krumplira gondoljunk. Gluténmentes és magas rosttartalmú, lassan felszívódó köretet quinoából, kölesből, hajdinából és amarántból is készíthetünk.
Parlagfű allergiára gyanakszom, mit tegyek?
2023. augusztus 02.
Hazánkban továbbra is vezető allergén a parlagfű, évről-évre egyre több a beteg, allergia gyerekeknél és felnőttkorban is jelentkezhet. Dr. Balogh Katalin allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy mit tegyen, aki ebben az évben először gyanítja, hogy a tünetei hátterében allergia lehet.
Milyen tünetekre figyeljünk?
- A parlagfű allergia szénanáthás tüneteket okoz. Ha huzamosabb ideje tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orr- és szemviszketés, könnyezés jelentkezik, forduljunk allergológushoz.
Ha tüneteink vannak, végeztessünk allergiatesztet?
- Általános tévhit, hogy allergiára utaló tünetek kapcsán az első lépés az allergiateszt elvégzése. Ilyenkor allergiaszezonban nem végzünk Prick-tesztet (bőrpróbát), csak vérvizsgálatra van lehetőség. Ennek során a vérben keringő allergének ellen termelt specifikus IgE antitestek szintjét mérjük. Azonban legyen szó akár a bőrpróbáról, akár a vérvizsgálatról, a tesztek csak a szervezet szenzibilizációját jelzik, önmagukban nem igazolják és nem is zárják ki az allergiát.
- Az allergia diagnózisához a klinikai tüneteknek is összhangban kell lenniük a pozitív allergiateszttel. Pusztán a lelet alapján tehát senkiről sem jelenthetjük ki, hogy allergiás a parlagfűre és negatív lelettel sem mondhatjuk, hogy nem allergiás, miközben a tünetei egyértelműen arra utalnak.
Mit lehet tenni a krónikus csalánkiütéssel?
2023. július 06.
A csalánkiütés többnyire akut reakcióként jön létre, főként egy allergiás reakció részeként, de van, amikor tartósan van jelen. Dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus a krónikus csalánkiütés okaira és kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Mi minden okozhat csalánkiütést?
A csalánkiütés (utricaria) a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával, kipirosodásával, viszketésével járó tünetegyüttes, amelynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Egyes esetekben arc-, szemhéj-, ajak-duzzanat, súlyos esetekben nyelvduzzanat, légzési nehezítettség is társulhat hozzá. A hisztamin felszabadulását számos tényező kiválthatja, íme, a leggyakoribbak:
– Gyógyszerek, beleértve bizonyos antibiotikumokat, gyulladáscsökkentőt, magas vérnyomás gyógyszert.
– Bizonyos ételek, például diófélék, tenger gyümölcsei, apró magvas gyümölcsök, csokoládé, feldolgozott húskészítmények, tojás, stb.
– Fertőzéses megbetegedések, például influenza, húgyúti fertőzések, torokgyulladás.
– Egyes krónikus betegségek, például pajzsmirigy betegségek, lupus.
– Magas külső- vagy belső hőmérséklet.
– Állatokon élő élősködők, poratkák, csótányok.
– Pollenek, kemikáliák, napsütés, víz, egyes növények.
Az esetek közel felében ugyanakkor nem derül fény a csalánkiütés konkrét kiváltó okára.
Az akut tünetek krónikussá is válhatnak
A csalánkiütés könnyen felismerhető a velejáró jellegzetes tünetekről, mint a pirosság, a viszketés, a bőrből való kiemelkedés. A kiütéses foltok néhány milliméterestől a néhány centisig terjedhetnek, jobbára az arcon, a kézen, a karokon, a lábakon, a lábfejeken jelennek meg. Az is jellemző lehet rá, hogy folyamatosan változtatja a helyét, szinte óráról órára elmúlik, és egy másik helyen jön ki. Ezek az erős, zavaró problémák általában 24 órán belül eltűnnek, de néhány esetben hónapokig, évekig fennmaradhatnak – ezt nevezzük krónikus csalánkiütésnek.
– Természetesen a kezelést is befolyásolja, hogy akut vagy krónikus esetről van-e szó. Akut esetben elsősorban antihisztaminokat alkalmazunk, amelyek – ahogyan nevük is mutatja – visszaszorítják a hisztamin termelődésének hatásait. Mivel ezen gyógyszerekből vannak vény nélkül is elérhető szerek, tudni kell, hogy bizonyos esetekben, például alkohol-betegeknél és terheseknél nem szabad bármilyen antihisztamint „bevetni”. Más kezelést igényel, ha angiödéma is van a tünetek közt, különösen, hogy ez potenciálisan légzési nehézséget is okozhat. Amennyiben ez utóbbi tünet jelentkezik, esetleg hányás, felgyorsult szívverés, rosszullét, ájulás mellett, azonnal mentőt kell hívni – hangsúlyozza dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. – Más a helyzet, ha krónikus csalánkiütést diagnosztizálunk. Ilyen esetben a tünetek hosszú távon is komoly kellemetlenséget jelentenek az érintettnek, ezért fontos a célzott kezelés.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...68