sub

Információk, érdekességek

A gyermekkori lisztérzékenységet gyakran nem ismerik fel

2018. június 21.

A coeliakia Európában a leggyakoribb krónikus, élelmiszer által kiváltott betegség, amelyben az esetek mintegy 80 %-át nem ismerik fel. A betegség növekvő gyakorisága ellenére, a nem diagnosztizált betegek nagy része hosszabb távon egészségkárosodással, és társult betegségek magasabb kockázatával szembesül. Annak ellenére, hogy a betegség könnyen felismerhető és kezelhető lenne, a diagnózis sokszor 8 évet is késhet.  

Az európai országok többségében minden századik gyermek coeliakiás, de van, ahol ez az arány háromszoros. A betegség egy élethosszig tartó autoimmun állapot, ami az európai táplálkozásban nagyon elterjedt glutén – a kalászos gabonákban található fehérje – fogyasztására adott abnormális válasz. A tünetek már csecsemőkorban, a gabonafélék táplálkozásba történő bevezetésekor kialakulhatnak, de gyermek- és serdülőkorban is bármikor megjelenhetnek. A coeliakia ma ismert egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta.

Sarah Sleet, az AOECS (Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége) elnöke szerint: „A gyermekek minél korábbi diagnózisa alapvetően befolyásolja nem csak az optimális növekedésüket és fejlődésüket, hanem tüneteik kezelését is. Az elmaradó diagnózis következtében súlyos szövődmények alakulhatnak ki, mint pl. súlyfejlődési és növekedési zavarok, későbbi serdülés, krónikus fáradékonyság és csontritkulás.”


Ekcéma: az ételallergia első jele is lehet

2018. május 09.

Az ekcéma nem csak tünete, de fontos előrejelzője is lehet a későbbi életkorban jelentkező ételallergiás panaszoknak.

Az ekcéma nem csak tünete, de fontos előrejelzője is lehet a későbbi életkorban jelentkező ételallergiás panaszoknak. Az ekcéma és az ételallergiák közötti kapcsolatról dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.

Ételallergia csecsemőkorban

Az ételallergia tünetei már csecsemőknél, a szoptatás időszaka alatt is jelentkezhetnek. Az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan csak nagyon kis mennyiségben -, de átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemők pedig már ettől az anyatejbe került, igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is kóros tüneteket mutathatnak. Allergiás tünetek tápszeres babáknál is jelentkezhetnek, a készítmények ugyanis tehéntejből készülnek, tehát ugyanúgy allergiát válthatnak ki, mint maga a tehéntej.

Az ekcéma mellett az ételallergia tünetei:

  • hányás,
  • hasmenés,
  • hasfájás,
  • csalánkiütés,
  • a gyakori orrfolyás és középfül-gyulladás is figyelmeztető jel lehet

Milyen tünetek utalhatnak ételallergiára a kicsiknél?

2018. május 08.

Meddig várjunk, és milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz, ha arra gyanakszunk, hogy a gyermek allergiás valamilyen ételre? – erről kérdeztük dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.

Mikor kezdjük az új ételek bevezetését?

A jelenleg érvényben lévő ajánlások alapján, melyet az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia fogalmazott meg, a gyermekek számára 4-6 hónapos korig kizárólag anyatejes, vagy ennek hiányában tápszerrel történő táplálás javasolt, majd 4-6 hónapos kor között kezdődhet az új ételek bevezetése.


Gyermekkori allergiák

2018. május 08.

A gyermekkori allergiás megbetegedések száma egyre inkább nő, és többféle formában jelenhetnek meg: allergiás nátha (allergiás rhinitis), asztma (asthma bronchiale), ételallergia.

Allergének okozta orrnyálkahártya-gyulladás.

  • Tünetei:
  • vizes-nyákos orrfolyás,
  • orrdugulás,
  • tüsszögés,
  • viszketés,
  • szemtünetek.

Leggyakrabban iskoláskorban fordul elő, súlyos esetben alvászavart okozhat, így gátolhatja a napi aktivitást. Asztma kialakulásához is vezethet, ezért annak kivizsgálása is indokolt lehet.


Allergénspecifikus immunterápia

2018. május 04.

A súlyosabb allergiás nátha kezelésének hatékony és biztonságos módja.

Az allergénspecifikus immunterápia, melyet korábban allergéndeszenzitizációnak vagy hiposzenzitizációnak is neveztek, az allergiás megbetegedések egyetlen oki kezelése, azaz nemcsak a tüneteket csökkenti, hanem magára az allergiás folyamatra is hat.

Az eljárás során az allergént nagy adagban alkalmazva injekciók vagy nyelv alól felszívódó tabletták, cseppek formájában az immunválasz megváltoztatható, így a tünetek néhány hét alatt jelentősen csökkenthetők. Hosszabb távon, jellemzően 3-5 éven át alkalmazva pedig ezen túlmenően az allergiás folyamatok tartósan elnyomhatók.

A hatás a kezelés befejezését követően még akár 7-8 évig fennmarad

Az immunterápia eredeti formáját, melynek során az allergént injekcióban alkalmazták, mára többségében felváltották a nyelv alatti készítmények. Ezek alkalmazása kényelmesebb, biztonságosabb, ugyanakkor hatékonyságuk hasonló az injekciós kezeléséhez. Utóbbit szublinguális (nyelv alatti) immunterápiának, SLIT-nek nevezik, és bizonyítottan hatékonyan javítja a pollen- és háziporatka-allergia kiváltotta náthát, a kapcsolódó szemtüneteket és allergiás asztmát. A kezelést általában 4 hónappal a pollenszezon előtt kezdik és az egész szezonban folytatják. Atkaallergia esetén a készítményeket egész évben, folyamatosan kell használni. Bár a tünetek néhány hét-hónap alatt jelentősen enyhülnek, a tartós hatás eléréséhez legalább 3 szezonon/éven át történő használat szükséges.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...49