sub

Információk, érdekességek

Itt a tél! – Így készítsük fel a kicsik immunrendszerét!

2016. december 20.

Hideg szelek, esős napok, átázott kiscsizmák, náthás kicsik és nagyok. A téli hónapok megérkeztével a meghűléses megbetegedések egyre gyakrabban jelentkeznek a kicsiknél, mert az ő védekezőképességük még nem annyira fejlett. A Czeizel Intézet orvosa most elmondja, hogyan készíthetjük fel csemetéink immunrendszerét a hideg évszakra.

A felkészülés a kicsik és nagyok esetében is az egészség megőrzésével kezdődik!

  • A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás kulcsfontosságú tényező a kórokozók elleni védelemben. A kielégítő alvásmennyiség személyfüggő: akad olyan gyerek, akinek elég már 8-9 óra pihenés is, míg mások alvásigénye akár 10-11 órára is rúghat.
  • A napi mozgás is létfontosságú az egészségmegőrzés szempontjából, ezt összeköthetjük a szabad levegőn tartózkodással; napi fél óra mozgás a hidegben sem árt meg, viszont pozitív hatásai azonnal érezhetőek.
  • Fordítsunk figyelmet a levegőáramlásra is, a téli időszakban is szellőztessünk a lakásban, hiszen így kerüljük el a különböző vírusok és baktériumok megtelepedését.
  • A rendszeres és bőséges folyadékbevitel télen is ugyanolyan fontos, mint nyáron, a cukros üdítőitalokat pedig száműzzük csemetéink étrendjéből egyszer és mindenkorra.

Elkerülni az influenzát?

2016. november 30.

Megfelelő D-vitamin-pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye.

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik számos betegség prevenciójában és kezelésében, így például a csontritkulás megelőzésében, valamint az immunrendszer működésében. Egyes kutatások szerint megfelelő pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye. 

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a természetes napfényből származó alacsony UVB-sugárzás, valamint a szoláriumok UVA-sugárzása nem alkalmas a D-vitamin pótlására, az átlagos étkezési szokásokkal pedig csak a szükséges mennyiség töredéke biztosítható. Tavaszra a lakosság kétharmadánál olyan kritikus D-vitamin-hiány alakul ki, amely jelentősen gyengítheti az immunrendszer működését, csontvesztéshez vezethet, és fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos bőrbetegség, valamint rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát.

A nem megfelelő D-vitamin-pótlás szerepet játszik az influenza terjedésében is: egyes kutatások szerint az ideális D-vitamin-szint kevesebb mint felére csökkentheti az influenza kialakulásának esélyét.


A stroke nem vár, Ön se tegye!

2016. november 24.

Felépülés, maradandó szövődmények, szélsőséges esetben akár halál − ilyen kimenetelei lehetnek a stroke-nak, vagy magyarul szélütésnek. A gyors reagálás a legfontosabb annak érdekében, hogy a betegség következtében kialakuló maradványtünetek minél enyhébbek legyenek, vagy akár maradandó károsodás nélkül felépülhessen a beteg. Semmi sem fontosabb az emberi életnél, ezért tájékozódjon az előjelekről, ismerje fel, vegye komolyan a tüneteket és azonnal hívja a 104-et, ha stroke-gyanús esettel találkozik, így megmentheti más vagy akár saját életét. 

„Majd holnapra elmúlik. Biztosan csak elfeküdtem az oldalamat. Nem merek orvoshoz menni, biztosan csak átmeneti állapot, amúgy sincs rá időm” – és még sorolhatnánk a kifogásokat, melyekkel sokan meggyőzik magukat arról, hogy nincs semmi bajuk. Az ilyen és hasonló halogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy a stroke ma már a harmadik leggyakoribb haláloknak  számít a világon, pedig megfelelő prevencióval, a betegség megismertetésével és rizikófaktorok feltárásával az esetek 80%-a  elkerülhető lenne.


D-vitaminnal a köhögés ellen

2016. november 02.

A felsőlégúti megbetegedések elleni és az influenzajárványra való felkészülésben is nagy segítség, ha a szülők ügyelnek gyerekeik megfelelő D-vitamin ellátottságára. A napfényvitamin ráadásul az első években az immunrendszer védekezőképességének kialakításában is kulcsszerepet játszik.

 

Kisebb eséllyel fertőződnek meg influenzával, illetve könnyebben vészelik át a betegségeket a megfelelő D-vitamin szinttel rendelkező gyerekek. D-vitamin hiány esetén a fertőző légúti megbetegedések is lényegesen gyakoribbak. A szakemberek becslése szerint Magyarországon a gyermekek normál étkezésük során az ajánlott D-vitamin kevesebb mint 2-4 százalékához jutnak hozzá, télen ráadásul a D-vitamin képzés másik alapvető forrása, a napfény mennyisége is elégtelen.

Több kutatási eredmény is alátámasztja, hogy a napfényvitaminnak is nevezett D-vitamin az első életévekben kulcsszerepet játszik az immunrendszer védekezőképességének kialakításában. Egy amerikai vizsgálat* során a szakemberek arra jutottak, hogy az újszülöttek D-vitamin szintje befolyásolja mind a gyermekkori légzőrendszeri megbetegedések, mind pedig a kora gyermekkori asztmás légzés előfordulásának valószínűségét és gyakoriságát.


A szívritmuszavar sokszor csak tünet, kezeléséhez a kiváltó okot kell megszüntetni!

2016. október 13.

Szinte nincs olyan ember, aki ne érzékelne időnként szabálytalan szívverést, amikor úgy érezzük, hogy „kihagyott a szívünk”, vagy éppen össze-vissza ver. A ritmuszavaroknak egyes formái veszélytelenek, de léteznek olyanok is, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, sőt akár életveszélyes állapotokat is idézhetnek elő. A szívritmuszavar kezeléséhez sok esetben átfogó vizsgálatra van szükség, amellyel a panaszokat kiváltó okot megtaláljuk, és kezelni tudjuk. Ennek lépéseit Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa ismertette.

Légszomj, szédülés, mellkasi fájdalom

A szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus nem egyenletes. Előfordul, hogy a ritmuszavar csak néha, rövid időre jelentkezik, de lehet állandóan fennálló is. Súlyossága a panaszt nem okozó, kezelést nem igénylőtől, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet. Gyakori formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez. A szívritmuszavar tünetei közé tartozik: a mellkasi remegésérzés, a túl gyorsan, vagy lassan, illetve rendszertelenül verő szív, a mellkasi fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok, a teljesítőképesség romlása, ájulás, vagy ájulás közeli állapot is jelentkezhet.

 

 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...858687...171