Információk, érdekességek

A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog – 3. rész

2024. május 13.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse.

Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.

Káros, ha magas a glykaemiás index

2024. május 13.

A magas glykaemiás index (GI, az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége) a leggyakrabban súlygyarapodáshoz, cukor utáni vágyhoz és cukorbetegség kockázatához vezet. Az alacsony GI-értékű étrend viszont a kiegyensúlyozott vércukorszint, a hosszan tartó jóllakottság és a stabil hangulat garanciája.

Az 1980-as években a kanadai Torontói Egyetem kutatói kidolgoztak egy koncepciót a szénhidráttartalmú ételek osztályozására a vércukorszintre gyakorolt hatásuk szerint. Innen ered a glykaemiás index számértéke meghatározásának módszere. Azóta tudjuk, hogy a magas GI-vel rendelkező élelmiszerek a vércukorszint felugrását idézik elő, ami az inzulin (a cukor sejtekbe juttatásáért felelős hormon) erős termelődését váltja ki. A magasabb inzulinszint egyéb káros hatása mellett a zsírraktározást is elősegíti. Ezért, ha fogyni vágyunk, különösen törekednünk kell az alacsony GI-vel rendelkező élelmiszerek fogyasztására. A magas GI egészségünkre gyakorolt káros hatásai több téren jelentkeznek.

• Zsírraktározás

Az inzulin tehát elősegíti a cukor bejutását a sejtekbe, ahol vagy energiaként hasznosul, vagy zsírként raktározódik. A túl nagy mennyiségű magas GI-értékű élelmiszer fogyasztása és a kevés fizikai aktivitás fokozott mértékben vezet súlygyarapodáshoz.

• Sóvárgás a cukros élelmiszerek után

Mivel az erős inzulinszekréció gyorsan cukrot juttat a sejtekbe, akkor a vérben a cukorszint csökken, és ún. reaktív hipoglykaemiát (alacsony vércukorszint) okoz. Ha nincs elég cukor a vérben, az agy éhségüzeneteket küld, különös tekintettel az édes termékek iránti vágyra. Igazi ördögi kör alakul ki.

• Rossz hangulat

Amikor a vércukor drasztikusan csökken, a szervekben, beleértve az agyat is, hiányzik a cukor (fő üzemanyaguk). Eredmény: fáradtság, koncentráció hiánya, ingerlékenység, rosszkedv…

• A cukorbetegség kockázata

A magas GI-értékű étrend hozzájárul a súlygyarapodáshoz, ami maga is elősegíti az inzulinrezisztenciát (a sejtek már nem érzékenyek az inzulinra, és a vércukorszint magas marad). Az inzulint kiválasztó hasnyálmirigy túlterhelésével csökkenhet a hatékonysága, ami a krónikus hiperglykaemiát (magas vércukorszintet) is elősegíti.

• További betegségek kockázata

Tanulmányok sora kimutatta, hogy a magas glykaemiás index növeli a túlsúlyon és a diabéteszen kívül más betegségek kockázatát is. A magas GI-jű táplálkozás kapcsolatba hozható a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az olyan neurodegeneratív betegségek kockázatával, mint az Alzheimer-kór, továbbá egyes rákbetegségek és az életkor előrehaladtával összefüggő makula degeneráció veszélyével is. Valójában a magas vércukorszint elősegíti a gyulladást, megzavarja a lipidanyagcserét, és gyengíti az ereket és az idegeket.

Aludhatnánk jobban? Jobbító gondolatok a pihentető alvásért.

2024. május 12.

Jó reggelt!

Nincs jó reggel kellemes, pihentető éjszakai alvás nélkül. Azután jöhet a szép nap és a kellemes esti készülődés. A jó alváshoz. Az alvás olyan fontos része az életünknek, hogy álmosítóan sokat hallunk róla. Az álmosság és az alvatlanság számos betegség oka és előidézője, egyre inkább népbetegség; megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk. A magyarországi alvásegészségügy nemzetközileg is elismert szakemberei, a munkájuk összefogására alakult szakmai-társadalmi szervezet, a Magyar Alvás Szövetség munkatársai újabb kötetükkel, a 2019-ben kiadott Magyar alváskönyv 2., átdolgozott kiadásával erősíteni kívánják a globális trendet: az emberiség egyre rosszabbul alszik, ennek megváltoztatása közös feladat.

A legutóbbi esztendőkben sokat változott a világ: világjárvány és háborúk, az életkörülmények módosulása kihat az alvásunkra is. Az alvással foglalkozó tudományok új irányainak a kijelölése, eredményeinek a mielőbbi hasznosítása mindennapi teendőnk: az orvosoknak, a gyógyítóknak, a betegeknek és az egészséges embereknek egyaránt. A magunk részéről üdvözlünk és támogatunk minden törekvést, amely közelebb hoz bennünket az alapvető élettani folyamatok, így a fény, az oxigén, a víz alvásunkra és a mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak a megismeréséhez. Egyre inkább felismerjük, hogy az alvászavarok, miközben számos problémát okozhatnak, valójában rendszerszintű rendellenességek, amelyek többszörösen hátrányos következményekkel járnak. Felborítják az életritmusunkat, széttördelik a szervezetünk és a lelkünk harmóniáját, kikezdik az egészségünket. Az emberiség egyre kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszik. Elmérgesedett az alváshoz való viszonyunk. A szaktudomány alvásválságról beszél, amely világméretű.

• Az amerikai felnőttek 40%-a alváshiányos.
• A Nagy-Britanniában végzett felmérések során a megkérdezettek közel egyharmada panaszkodik, hogy a megelőző fél évben éjjelente átlagosan kevesebbet alszik 7 óránál.
• A japánok kétharmada hétköznap éjszakánként nem alszik eleget.
• Európában a felnőtt lakosság 29,6%-ának vannak alvással kapcsolatos panaszai.
• Magyarországon ez a szám megközelítően 40% – a budapesti alvásközpont legutóbbi felmérése szerint. A magyarok tehát rosszabb alvók a kontinens átlagánál.

Ezt személyesen is megtapasztalhatjuk a háziorvosi és az alvás-szakambulanciai rendeléseken, de mindenki érzékelheti a környezetében és saját magán. Az elmúlt negyedszázadban a kommunikációs technológia olyan mértékű fejlődésének vagyunk a részesei és élvezői, amely a kapcsolatteremtés új dimenzióit hozza a mindennapjainkba – a közvetlen környezetünkkel és az egész világgal. kapcsolattartásra vagyunk beprogramozva: amikor úgy gondoljuk, hogy kikapcsolunk, akkor is az állandóan felfokozott várakozás izgalmi állapotában létezünk, így alvó állapotba kerülni – valljuk be – nem könnyen működik. hovatovább a fennmaradás, a siker kulcstényezője lesz, hogy ki milyen módon tudja a rendelkezésére álló 24 órát a legeredményesebben hasznosítani. Ez pedig – legalábbis napjainkban – leginkább az ébrenlét meghosszabbításával, az éjszaka rovására lehetséges. Egyre többen ismerik fel azonban: az alvás a globálisan versengő világban nemcsak a túléléshez szükséges, hanem az ádáz küzdelemben való helytállás, az eredményesség, a siker, valamint a lemaradástól való félelem és távolságtartás alapvető feltétele.