Információk, érdekességek

Horkolás: miért kell komolyan venni?

2024. április 29.

A horkolás soha nem ártalmatlan, ez az alvás közben kialakuló hangjelenség kisebb-nagyobb betegségeket takarhat.

A horkolás a férfiaknál kissé gyakoribb, de a nők sem maradnak le sokkal mögöttük, különösen az életkor előrehaladtával. ugyanis ötvenéves kor után becslések szerint a nemek közti arány kiegyenlítődik. A horkolás és az alvási apnoe (légzéskimaradás) a nőket főként a menopauza (változókor) után érinti. Ezt az életszakaszt megelőzően a női hormonok bizonyos fokig védelmet nyújtanak a horkolás ellen. A hormontermelés csökkenése nyomán azonban az izomszövetek lazulnak testünk különböző részein, beleértve a garatot, ami összefügg ezzel a hangjelenséggel.

Míg a környezetében lévők számára az adott személy horkolása nyilvánvalóan kellemetlen, az egészségére is káros lehet. Márpedig aki horkol, az ritkán fordul orvoshoz. Öt jó ok, amelyek miatt az érintetteknek komolyan kell venniük a horkolást.

Tartósan zavarja az alvást

A közhiedelemmel ellentétben nem alszunk mélyen, amikor horkolunk. A horkolás egy éjszaka során számos „minifelébredést” okozhat, ami megszakítja a folyamatos alvást. Ez nagyon kellemetlen, mert általában a könnyű alvás során jelentkező, gyakori „minifelébredések” akadályozzák a mély alvás fázisának elérését. Ami pedig elengedhetetlenül fontos a kielégítő, pihentető alváshoz, a regenerálódáshoz, mind fizikai, mind pedig mentális értelemben.

Légzési apnoét okozhat

Nehéz lenne pontos számadatokat megadni arra vonatkozólag, hogy az alvási apnoe (alvásiapnoe-szindróma vagy obstruktív alvási apnoe: súlyos légzés – szünetekkel megszakított horkolás) hány embernél marad észrevétlen – valószínűleg az emberek többségénél. Általában 10-30 másodpercig szakad meg a légzés óránként többször az éjszaka folyamán, a jelenség „minifelébredéseket” von maga után, miközben a horkoló személy öntudatlan állapotban van. Egyes felmérések szerint az érintettek 30%-a 65 év feletti, és a kockázat az életkor emelkedésével, valamint túlsúly és diabétesz esetén is növekszik.

De milyen is az apnoe összefüggése a horkolással? Közvetlen, mert ha minden horkoló személy nem is szenved apnoéban, a kettő általában kapcsolatban áll egymással. A legtöbb apnoéval küzdő beteg ugyanis horkol. A horkolás az alvási apnoe egyik olyan tünete, mint a nappali álmosság vagy a krónikus fáradtság.

Egy bolygónk van

2024. április 28.

"Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évrõl évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják...

1970-ben tartották meg először a Föld napját azzal a céllal, hogy a világ környezetvédőinek lelkiismeretét felébresszék az egész Föld veszélyeztetettsége iránt.

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez az esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott. Az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédõ szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

Ma a Föld Napja nem csupán emlékeztető az ökológiai kihívásokra, hanem egy lehetőség is, hogy együtt cselekedjünk és pozitív változásokat hozzunk létre. Számos esemény és kezdeményezés zajlik világszerte, hogy felhívjuk a figyelmet az éghajlatváltozás, az élőhelyek elvesztése, a hulladékkezelés és más környezeti problémák megoldásának fontosságára.

Magyarországon 1990-ben indult a történet, amikor környezetvédők megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az elsõ magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Világszerte minden évben többszáz millió ember mozdul meg ennek a napnak a kapcsán.

Április 22-én a környezet- és természetvédő szervezetek kezdeményezésére a lakosság különböző rendezvényeken, megmozdulásokon fejezi ki aggodalmát a környezet egyre gyorsuló pusztítása miatt.

A Föld napján való megemlékezések, rendezvények alkalmat adnak arra, hogy az emberiség – és az egyes ember is – mérlegelje, hogyan bánik környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen, és a természeti értékek megmaradhassanak. A világ eljutott arra a pontra, hogy a Föld napját nem csak ünnepelni kell, hanem tenni, sokat tenni azért, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben óvjuk a növényeket, madarakat, állatokat.

Nap, mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a bolygónk veszélyben van. Elég csak az utcán, autópálya mentén, vagy erdőinkben végigmenni. Mindenhol szeméttel találkozunk. Egyre aggasztóbb a helyzet. A legsúlyosabbak, a talajt, vizeket és a levegőt mérgező hulladéklerakók, az atomenergia használata, a szennyező ipari üzemek, az autópályákból és városi gépjárműforgalomból származó egyre súlyosabb légszennyezések, a fogyasztói társadalom által termelt hulladékok hegyei, a természeti értékek eltűnése, fajok kipusztulása, a vadon kiirtása...

Kiváló minőségű élelmiszer

2024. április 28.

Az élelmiszer-ellátási lánc működése – a termeléstől a fogyasztáson át a hulladék keletkezéséig és feldolgozásáig – óriási környezetterhelést okoz, amit muszáj csökkenteni.

A környezetkímélő megoldások alkalmazása az élelmiszerláncban európai szintű stratégiai cél. Illeszkedik az európai zöld megállapodáshoz, amelynek fő szándéka, hogy Európát 2050-ig az első klímasemleges kontinenssé tegye. Az európai élelmiszer-ellátás világviszonylatban már jelenleg is biztonságos és bőséges.

A fenntarthatóság egy újabb nagy lépés, amely úgy viszi közelebb a társadalmat a jobb életminőséghez, hogy közben a környezetet sem rombolja a szükségesnél nagyobb mértékben.

A zöldinnovációs szemléletnek az élelmiszer-ágazatban is egyre nagyobb a létjogosultsága.

Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy

Magyarországon a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy az egyetlen nemzeti minőségrendszer az élelmiszerek viszonylatában. Szigorú kritériumrendszere mellett különleges értéke, hogy az Európai Unió is hiteles tanúsítványként ismeri el. Létrejötte óta a minőségrendszer három pilléren nyugszik:

• kiváló minőség,
• élelmiszer-biztonság,
• fenntarthatóság.

Mindhárom alapkövetelmény a KMÉ-védjegyet viselő élelmiszerekkel szemben. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a védjegy elnyerésére irányuló pályázat benyújtásakor a pályázó (aki lehet az élelmiszer előállítója vagy forgalmazója) köteles úgynevezett fenntarthatósági vállalást tenni. Ennek a vállalásnak azonban sem az élelmiszer-biztonság, sem a minőség csorbulásával nem szabad együtt járnia.

A KMÉ-védjegyet csak olyan termék viselheti, amely valamilyen módon elősegíti Magyarország zöldgazdasági átállását. Abban tág mozgásteret kap a védjegyhasználó, hogy a klímasemleges célt hogyan valósítja meg. Amikor egy-egy termékkörben megnyílik a pályázás lehetősége a védjegyre, a termékleírás ad néhány támpontot, példát és módszert, amelyekből a pályázó meríthet. Ezeken belül, sőt akár rajtuk túlmenően is szinte végtelen a támogatható megoldások száma.