Információk, érdekességek

Egészséges fogyókúra

2026. szeptember 24.

A fogyókúráról sok embernek valami tiltásokkal teli, örömforrásoktól mentes, lemondásokkal járó diéta jut eszébe. Ha valaki azonban egészségesen, illetve hosszú távra szeretne megszabadulni felesleges kilóitól, annak nem kell megfosztania magát az étkezéssel kapcsolatos minden jótól, mivel az egészséges fogyókúrának éppen az a lényege, hogy nincsenek benne szigorú tiltások, hiszen fogyókúra idején a szervezetnek éppúgy szüksége van minden tápanyagra, mint a normál, egészséges táplálkozás során. 

A különbség a normál táplálkozás és a fogyókúrás étrend között abban rejlik, hogy fogyókúra alatt az egyes élelmiszercsoportokból inkább a zsírszegény változatokat kell elõnyben részesítenünk, az adagok nagyságát csökkenteni kell, valamint a mozgást is be kell építeni mindennapjainkba, fõleg akkor, ha elõtte nem sportolt valaki.

A sikeres fogyókúra feltétele a napi felvett energiamennyiség csökkentése, a tudatos táplálkozás, az éhségérzet kerülése, valamint a rendszeres testmozgás.

Az alábbiakban szereplõ néhány, ún. "alapszabály" betartásával, nagy valószínûséggel sikeres lesz a fogyás, úgy, hogy közben a szervezetet sem éri egészségkárosodás, valamint a leadott kilókat sem szedjük könnyen vissza.

A szûrõvizsgálat fontos!

2026. szeptember 23.

A cukorbetegség (diabetes mellitus) idült anyagcsere-betegség. Nem csak a cukor, de a zsírok és fehérjék lebontása, átalakulása is szerepet játszik benne. A betegségre leginkább mégis a vércukorszint megemelkedése jellemzõ. 

A szõlõcukor (glükóz) sejtjeink legfontosabb energiaforrása. Cukorbetegség esetén nem az a legfõbb probléma, hogy túl sok a vérben a cukor, hanem ellenkezõleg - túl kevés! Pontosabban a glükóz nem tud belépni a sejtekbe, s így a magas vércukorszint ellenére a sejtek éheznek. A cukornak a sejtbe jutásához egy hormonra, inzulinra van szükség, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek úgynevezett béta-sejtjei termelnek.

Gyermek- és felnõttkori típus

A cukorbetegségnek két formája ismert: az I. típusú, gyermek- vagy fiatalkori inzulinfüggõ és a II. típusú felnõtt- vagy "idõs-" kori (általában 40 éves kor felett kezdõdõ) inzulintól független cukorbaj.
Az I. típusú betegség esetén a hasnyálmirigy nem termel elegendõ inzulint. Ilyenkor tehát feltétlenül a hormon pótlására, inzulininjekcióra van szükség.
A II. típusú cukorbetegségnél más a helyzet. A betegség elsõsorban túlsúlyos, elhízott embereknél fordul elõ. Ilyenkor a termelt inzulin nem elég hatásos. A cukorbetegek mintegy 80%-a tartozik ebbe a csoportba.
A fiatalkori cukorbetegségnél valószínû, hogy a kiváltó tényezõ egy vírus, mely elpusztítja az inzulintermelõ béta-sejteket.
A felnõttkori cukorbetegségnél a kiváltó ok többféle lehet. Leggyakrabban az elhízás, de szerepe lehet benne a stressznek is.

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.