sub

Információk, érdekességek

Immunerősítés: mikor forduljunk étrend-kiegészítőkhöz?

2024. november 21.

C- és D-vitamin, cink, réz… A megfelelő immunfunkciók fenntartásához és javításához szükséges vitaminokról, ásványi anyagokról, nyomelemekről gyakran esik szó napjainkban. Hiszen a kórokozókkal, a fertőző betegségekkel szembeni immunerősítés, a védettség kiemelt jelentőségű a jelenlegi, példátlan járványhelyzetben.  De immunválaszunk optimalizálása érdekében elegendő lehet-e a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, vagy szükségünk van-e étrend-kiegészítőkre?

Fotó: gettyimages.comÉtrend-kiegészítők és egyéni igények

E kérdés kapcsán felmerül a probléma: vajon elfogyasztott ételeink megfelelnek-e táplálkozási szükségleteinknek? Ha betegség nem áll fenn, ezen szükségletek kielégítése változatos és kiegyensúlyozott étrend követése útján általában lehetséges, amennyiben megfelelő fizikai aktivitás társul hozzá. Étrend-kiegészítő szedése ilyen esetben nem szükséges. A valóság azonban sajnos azt mutatja, hogy ezt a „változatos és kiegyensúlyozott étrendet” sokunk nem követi.

Továbbá még mindig vannak hiányosságok az ilyen étrend helyes meghatározását illetően, ugyanakkor a tápanyag-szükségleteket az átlag alapján értékelik. Márpedig minden embernek különböző táplálkozási igényei vannak többek közt életstílusától, életszakaszától, egészségi állapotától függően.

Így pl. figyelembe kell venni a bél asszimilációs képességét, amely az életkor előrehaladtával változik, és egyes kórképeket is. Számos ilyen tényező miatt elmondható, az egyéni igények kielégítéséhez többnyire nem elegendő a kiegyensúlyozott táplálkozás.  Ilyenkor „lép közbe” a táplálék-kiegészítő…

A tápanyaghiányok azonosítása 

Abban az összefüggésben, hogy a tápanyaghiányok elkerülésére a kiegyensúlyozott étrendé legyen az elsőbbség, az étrend-kiegészítőknek a táplálkozás optimalizálására kell irányulniuk. Az ideális megoldás ezen hiányok azonosítása, majd az annak megfelelő, eseti kiegészítés inkább, mint a „minden egyben”” jellegű vitamin-ásványi anyag keverékek igénybevétele. Az ilyen típusú étrend-kiegészítőkben gyakran nem elégséges az összetevők adagolása, és a társítások kevés szinergiahatást (többleteredményt) mutatnak.

Az immunitást támogató, főbb mikrotápanyagok és az étrend-kiegészítés 

C-vitamin: növeli a fehérvérsejtek számát

Ezt az antioxidáns hatású vitamint sokszor spontán társítjuk a fertőző betegségek – köztük a koronavírus okozta megbetegedés – elleni védekezéshez. Hiszen a C-vitaminnak többek közt kulcsfontosságú „küldetése” van az immunrendszer működtetésében, nevezetesen a kórokozókkal szembeszálló fehérvérsejtek védelmi funkciójának optimalizálásában. C-vitaminban gazdagok pl. a különböző citrusfélék, a sárga paprika, paradicsom, spenót, zöldsaláta, csipkebogyó, karfiol, illetve a káposztafélék…

– Szükséges-e étrend-kiegészítőként szedni?

A C-vitamint a szervezet nem képes előállítani, ezért pótlása a megelőzés terén különösen értékes azon személyek számára, akiknek bizonyos okokból C-vitamin hiánya van. Ők a leggyakrabban kevés friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, vagy dohányoznak, idősek, illetve krónikus gyulladásban szenvednek.


Szavazások

Ön szed C-vitamint?

Aktív: 2024. november 04. - 2024. december 08.

Igen.
Csak időszakosan.
Nem.


szavazatok száma: 87
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Egészséges növények télen is

2024. november 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A növénykedvelők pontosan tudják, mekkora kihívást okozhatnak a téli hónapok. Azok számára, akik kertes házban élnek, egyébként is nehézség lehet ősszel betelepíteni mindent, ám a természetes fény hiánya még ennél is jobban megviselheti a növényeket. A növénynevelő LED lámpa azonban segíthet ezen a problémán!  

Mi az a növénynevelő LED lámpa?

A növénynevelő lámpák olyan fényforrások, amelyekkel helyettesíthetjük a természetes fényt, ezzel segítve a növények fejlődését, növekedését. Az általános lámpafény ugyanis közel sem elegendő – sokszor sajnos a növények életben tartásához sem.

A LED technológia segítségével azonban kiküszöbölhető ez a probléma is. A LED-es növénynevelő lámpák ajánlott távolsága 30-120 cm, hiszen ebből a távból hasznosul legjobban a fényük. A rendkívüli közelség mellett sem égetik ki a növények leveleit, ráadásul akár a teljes nappali napszakban is biztonságosan használhatók. A LED kiemelkedően hosszú élettartama miatt így az ajánlott napi használati idő 12-16 óra.

Külön színek, külön előnyök

A legjobb minőségű növénynevelő LED lámpák három színbeállítással rendelkeznek, amelyek mindegyike külön-külön előnyöket biztosít.

  • Vörös: A vörös fény az, amely minden esetben – az alsóbb kategóriák eszközöknél is – alkalmazható. Ez ugyanis serkenti a csírázást, a szár növekedését, a levélfejlődést, a virágzást és a gyümölcsképződést.
  • Kék: A kék fény szintén segíti a szár növekedését, emellett azonban ennek köszönhetően vastagabbá válnak a levelek és növekszik a növény tömege.
  • Lila: Alapvető színelmélettel is egyértelművé válik, hogy a lila fény a két előző előnyeit egyesíti. Ennek megfelelően tehát a növény növekedése mellett a megerősödést is segíti.

Hatalmas munkát végez a szív – ezért fontos a vérellátása

2024. november 20.

Fotó: 123.rf.com

A szívünk a testünkben található kb. 5,6 liter vért percenként háromszor keringeti át a szervezetben – ami beláthatóan hatalmas munka. Éppen ezért a szívizomzat egészsége kiemelkedő jelentőséggel bír az általános egészségünk szempontjából.

Ha ugyanis a szívizomzat nem jut elegendő vérhez, kialakulnak az ún. iszkémiás szívbetegség különféle formái, amelyek a mellkasi fájdalommal járó angina pectoristól a hirtelen szívhalálig sok állapotot, betegséget magukban foglalnak. Ma hazánkban éppen az iszkémiás szívbetegség felelős a halálozások 30 %-áért, nők és férfiak egyaránt veszélyeztetettek ebből a szempontból.

A veszélyeztetettség nem kis részben a rizikófaktoroknak tudható be, hiszen a szívünkre szinte minden hatással van: a mozgás, vagy éppen annak hiánya, a táplálkozás, a mindennapi stressz és természetesen a genetika, sőt a környezetszennyezés is.

A magas vérnyomás felborítja az egyensúlyt

A szívnek folyamatosan fenn kell tartania egy kényes egyensúlyt az oxigén-igény és az oxigén-kínálat közt. Egészséges körülmények közt ez a két oldal kiegyenlíti egymást, azonban ha megnő az oxigén-igény vagy ha csökken a kínálat, a szívizomsejtek oxigén ellátása nem lesz kielégítő. Ennek az egyensúlynak a felbomlásához járulhat jelentősen hozzá a magas vérnyomás, amely megváltoztatja a nyomás-áramlási viszonyokat, a mikrokeringést és a neuroendokrin rendszer működését is.

Vizsgálatok igazolják, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel való csökkenése ötödével csökkenti az iszkémiás szívbetegség előfordulását a vérnyomás-csökkentő kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a kutatások fő rizikócsökkentő tényezőnek a szisztolés vérnyomás megfelelő csökkenésének mértékét találták.

Az is kiderült, hogy minden korcsoportban a megfelelő vérnyomáscsökkentés egyforma kockázatcsökkenést okoz az iszkémiás szívbetegség szempontjából. – Vagyis a cél mindenképpen a magas vérnyomás csökkentése – ebből a szempontból szinte mindegy, hogy milyen gyógyszercsoporttal, hiszen nincs olyan csodaszer, vagy olyan speciális vérnyomáscsökkentő, amely sokkal hatékonyabb lenne. Persze, ha már kialakult valamilyen szívbetegség, a magas vérnyomás kezelését ennek figyelembe vételével kell folytatni.

Általánosságban azonban a legfontosabb a megfelelő vérnyomáskontroll olyan kezeléssel, amely személyre szabottan alkalmazkodik a páciens állapotához, meglévő betegségeihez és a kitűzött célértékek eléréséhez – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.