Információk, érdekességek

Szívinfarktus-elõrejelzés csípõméretbõl

2026. április 26.

Kanadai kutatók tanulmánya szerint a túlsúly következtében fellépõ szívinfarktus veszélyét leghatékonyabban a csípõ és a derék kerületének alapján lehet elõre jelezni. Ezen felül pedig egy új gyógyszer is csökkentheti a halálos kimenetelû szívinfarktus rizikójának kockázatát - írja a The Lancet címû orvosi szaklap.

Infarktus-megelõzés többféleképpen

A derék, illetve csípõtérfogat mérésén alapuló módszer felfedezõi szerint háromszor annyi ember tartozik a szívinfarktus-veszélyzónába, mint az eddig használatos Body-Mass-Index (BMI) alapján ez várható lenne - áll a The Lancet címû orvosi szaklapban publikált cikkben.

Egy másik kutatás szerint az acetilszalicilsav (ASS) és egy véralvadás-gátló keveréke szívinfarktusos páciensek százainak életét mentheti meg. A szert mint "rutinkezelést" kellene biztosítani a betegek számára - áll szintén a The Lancet hasábjain.

Egészséges táplálkozás - idõskorban

2026. április 26.

Az idõsek táplálkozására is ugyanakkora figyelmet kell fordítani, mint az aktív felnõttek vagy a gyerekek esetében. Ha az idõs emberek táplálkozását, étrendjét helyesen akarjuk összeállítani, akkor az életkori sajátosságokból adódóan számos jellegzetességet figyelembe kell vennünk.

Az idõs embereknél csökken az alapanyagcsere, azaz a szervezet mûködéséhez szükséges minimális energiamennyiség. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az idõsek szervezete nyugalmi állapotban az életfunkciók fenntartásához kevesebb táplálékot, illetve ebbõl nyert energiát igényel. Ha ez még olyan betegségekkel is társul, amelyek a mozgásban akadályozzák az egyént, és ezzel párhuzamosan a bevitt táplálék mennyisége nem csökken, akkor nagy a valószínûsége, hogy eleinte súlygyarapodás következik be. Ez a testtömeg növekedés azonban késõbb megállhat, sõt fogyás is bekövetkezhet. Ennek több oka is lehet, pl.:

  • idõskorban a szervezet energiaigénye csökken a dolgozó, aktív életet élõ felnõttek energiaszükségletéhez képest, amit a szervezet érzékel, és kevesebb táplálékkal is beéri
  • az idõs emberek egy részének a csökkent ízlelés és szaglás miatt csökken az étvágya
  • ha magányosak, nincs kedvük enni
  • a hiányos fogazat és a rágóizmok gyengülése miatt a nehezebben rágható ételeket egyáltalán nem is fogyasztják
  • a rágást szintén nehezítheti a szükségesnél kevesebb folyadékfogyasztás miatt kialakuló szájszárazság.

Megelõzhetõ rendellenességek

2026. április 25.

Az utóbbi években egyre kevesebb gyermek születik, ezzel párhuzamosan a leendõ szülõk mind fontosabbnak tartják az újszülött egészségét. Leginkább a fejlõdési rendellenességektõl tartanak. Joggal, mivel a fejlõdési rendellenességek a betegségek sajátos csoportját képezik, amelyben teljes gyógyulás nem igen érhetõ el. 

Míg a csecsemõkben korábban leggyakrabban betegséget elõidézõ kórokokat, így a fertõzéseket, a táplálkozási hiányártalmakat és másokat sikerült korlátozni, addig a fejlõdési rendellenességek megelõzése terén kevés sikert értünk el. Az elmúlt években legfeljebb méhen belüli felismerésükre nyílt mód, ezt követõen azonban csaknem mindig sor került a terhesség megszakítására - ez a "modern Taigetosz" azonban semmiképpen sem tekinthetõ optimális megoldásnak. Az 1990-es években azután a magzatvédõ vitaminok áttörést jelentettek egyes fejlõdési rendellenességek megelõzésében és ezáltal ennek az oly sok szomorúságot okozó betegségcsoport elõfordulásának korlátozásában.