sub

Információk, érdekességek

Néhány perc mozgás is segíthet megelőzni a munkahelyi hátfájást

2026. november 01.

Fotó: elnur © 123RF.com

A tartós ülés, az egyoldalú fizikai terhelés és a mozgáshiány egyaránt növelheti a gerinc- és ízületi panaszok kockázatát. Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője szerint a munkahelyeken a cigiszünetek mellett a néhány perces mozgásszüneteknek is természetessé kellene válniuk. Az úgynevezett „mozgássnackek”, például a nyújtózás, a karkörzés és az egyszerű átmozgató gyakorlatok segíthetnek a mozgásszervi panaszok megelőzésében. A szakértő hangsúlyozta: a vállalati egészségprogramokból a gyártósori dolgozók és a gépjárművezetők sem maradhatnak ki, a megelőzésben pedig a munkáltatók támogatása és a vezetői példamutatás is meghatározó.

A jogszabályi előírások értelmében a képernyő előtti munkavégzéskor 50 percenként 10 perc szünetet kellene biztosítani a dolgozóknak. A gyakorlatban azonban a munkavállalók ezt a szünetet a leggyakrabban kávézásra vagy dohányzásra használják fel.

Miért ciki a nyújtózás az irodában?

„Míg a cigiszünetre való levonulás a vállalati kultúrában teljesen elfogadott, addig az egyterű irodákban végzett aktív nyújtózást vagy a megmerevedett nyak- és hátizmok átmozgatását sokszor értetlenség vagy élcelődés kíséri” – hívta fel a figyelmet Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője. Majd így folytatta:
„Gyakran tapasztaljuk, hogy a dohányzók érdekérvényesítő képessége sokkal erősebb a munkahelyeken, mint azoké, akik aktívan szeretnének tenni az egészségükért.”


Szavazások

Ön tudja-e, hogy hogyan kell újraéleszteni?

Aktív: 2026. november 01. - 2026. december 01.

Igen.
Bizonytalan vagyok.
Nem.


szavazatok száma: 4
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások


Éltető elemünk: a víz

2026. október 31.

Fotó: roxichka25 © 123RF.com

A víz is tápanyag, igaz, energiát nem tartalmaz, emésztést nem igényel.

A vizet nemhiába hívják éltető elemnek, a föld és az emberi szervezet számára is. A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze, az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. Egy újszülött testtömegének akár 75%-a is lehet víz, ez az arány a születéstől az idős korig folyamatosan csökken.

Egy felnőtt ember testtömegének 50-60%-át teszi ki. Egy átlagos, 70 kg-os ember szervezetében körülbelül 40 liter víz van. Az agy víztartalma 82,7%, az izomszöveté 75,6%.

A folyadékszükségletet többek között a kor, a nem, a testösszetétel is befolyásolja, ezért a nők testének, magasabb testzsírszázaléka miatt, a férfiakéhoz képest kisebb a folyadéktartalma.

Az összes szervünk egészséges működéséhez nemcsak a kiegyensúlyozott táplálkozás, hanem a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárul, amelynek szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, a testhőmérséklet szabályozásában, de befolyásolja a koncentrációs és tanulási képességet is.

Folyadékbevitel szempontjából vannak állapotok, többek között a várandósság és a szoptatás időszaka, illetve érzékeny korosztályok, ilyen a csecsemő-, kisded-, gyermekkor, amikor még inkább oda kell figyelni a megfelelő hidratálásra.


Hogyan vigyük orvoshoz szeretteinket demencia gyanúja esetén?

2026. október 31.

Ha demencia gyanúja miatt szeretnénk orvoshoz vinni egy hozzátartozónkat, de ő ezt elutasítja, a helyzet különösen nehéz lehet. Ugyanakkor a kivizsgálást nem érdemes hosszú ideig halogatni, mert a tüneteket kezelhető egészségi probléma is okozhatja, illetve, ha valóban demencia áll a háttérben, a folyamat lassítható. Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa arról beszélt, milyen nagy szerepe van empatikus orvosi hozzáállásnak a helyzet kezelésében.

Fotó: liudmilachernetska © 123RF.com

Hogyan vegyük rá a szerettünket az orvosi vizsgálatra?

A feledékenység, a tájékozódási zavar vagy a viselkedés megváltozása olyan jelek, amelyek felvethetik a demencia gyanúját – elsősorban és először jellemzően a hozzátartozókban. Azonban éppen ezek a tünetek azok, ami miatt előfordulhat, hogy az érintett nem érzékeli a problémát, fél a diagnózistól, vagy egyszerűen úgy érzi, nincs szüksége segítségre. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az aggódó rokonokat.
– Ilyenkor talán a legfontosabb, hogy ne vitával és erőltetéssel próbálkozzunk, hanem bizalomépítéssel, türelemmel és fokozatos lépésekkel – hangsúlyozza Füzesséry doktornő. – Érdemes arra is figyelni, hogy ne a demencia emlegetésével kezdjük a beszélgetést. A „Szerintem demens vagy” helyett mondjuk például azt: „Szeretném, ha megnézné az orvos, miért vagy mostanában fáradtabb, vagy miért nehezebb megjegyezned dolgokat.” Ennél a pontnál hallgassuk meg azt is, mitől tart az érintett. Lehet, hogy a vizsgálattól, a kórháztól vagy a rossz hírektől fél. Ha megértjük az ellenállás okát, könnyebb megoldást találni. Az is hasznos „trükk”, ha egyszerű, konkrét választási lehetőséget kínálunk. Például kérdezzük meg, hogy inkább délelőtt vagy délután menne-e el az orvoshoz. A választási lehetőség segíthet abban, hogy ne érezze magát kiszolgáltatottnak. Esetleg érdemes bevonni a beszélgetésbe egy számára hiteles embert. Előfordulhat, hogy a házastárs, egy testvér vagy egy régi családi barát szavára jobban hallgat.