Információk, érdekességek

A szájszag

2026. szeptember 30.

A szájszag a kellemetlentõl egészen a büdös leheletig terjedhet. A kellemetlen lehelet átmeneti és tartós. Átmeneti kellemetlen leheletet némely étel és ital okoz (fõleg a hagyma, a fokhagyma és az alkohol).

A szájszag nem önálló betegség, hanem sokaknak egyik korai jellegzetes tünete. Leggyakrabban a fogak, a fogíny, a szájüreg, a garat és az emésztõrendszer betegségei okozzák (természetesen tágabb értelemben az elõbb felsoroltak is az emésztõrendszer részei). 

A szuvas, odvas fogakban rothadó ételmaradék elõbb-utóbb a foggyökérre, a fogínyre is átterjedõ gyulladást okoz. A fogíny gyulladása pedig fogínysorvadáshoz vezet, ami végül a fogak elvesztését jelenti.

A rendszeresen és jól végzett fogmosással (legalább naponta háromszor, de legjobb minden étkezés után) a baj megelõzhetõ. Még tökéletesebbé tehetjük a fogmosást szájöblítéssel (szájvizek használatával) és fogzuhannyal. A mûfogsorral rendelkezõknek pedig a szájüregen kívül a protézisüket is rendszeresen ápolniuk kell.

A HIV és az AIDS

2026. szeptember 29.

A szerzett immunhiányos tünetegyüttes (Acquired Immune Deficiency Syndrome) tulajdonképpen nem betegség, hanem orvosi fogalom. A HIV fertõzés következtében kialakuló csökkent immunrendszeri mûködés következtében megjelenõ úgynevezett opportunista betegségek, fertõzések és daganatos betegségek - ún. indikátor betegségek - és a laboratóriumi értékek alapján diagnosztizálják az AIDS stádiumát. 

A HIV megtámadja a T4 limfocitákat, és a makrofágokat, melyek központi szerepet játszanak a szervezet védekezõ- rendszerében. Mivel a HIV fertõzés következtében a szervezet ellenálló képessége gyengül, olyan fertõzések és daganatok alakulhatnak ki, melyek az egyébként épp védekezõ-rendszerû embereknél nem, vagy ritkán fordulnak elõ.

A HIV - vírus

A HIV (Human Immunodeficiency Virus) az emberi immunhiányt okozó vírus. Az immunrendszert támadja, amely normál esetben megvédi a szervezetet a fertõzésektõl.

A vírus egy bizonyos fajta fehérvérsejtet támad meg, amelynek neve CD4+ sejt. A vírus behatol a sejtbe, beilleszti saját génjeit a gazdasejt DNS-ébe, és így arra használja, hogy újabb vírusokat termeljen, amelyek megfertõzik a többi sejtet.

Mi növeli a szembetegségek kockázatát?

2026. szeptember 29.

Legtöbben jobban félünk a látásvesztéstől, mint a rák, a stroke, a szívbetegség és más súlyos betegségek kialakulásától, legalábbis erre mutatnak rá különböző nemzetközi tanulmányok. Bár azt feltételezzük, hogy jól ismerjük a jó látás megőrzéséhez szükséges tudnivalókat, valójában a többségnek csekély a tudása ezen a területen. Ez az ismerethiány pedig növeli egy-egy szembetegség kialakulásának kockázatát.

Az American Academy of Ophthalmology (Amerikai Szemészeti Akadémia) megbízásából 3512 amerikai felnőtt körében végzett online felmérés egészen meglepő eredményt hozott. A kutatásban részt vevők 81%-a azt állította, pontosan tisztában van azzal, hogy mi az a három betegség, ami a vakság kialakulásáért okolható. Ehhez képest ötből csak egy ember tudta megnevezni ezt a három kórt: a glaukómát, az időskori makula degenerációt, valamint a diabétesszel összefüggő látásvesztést.

A tájékozatlanság árthat a szemnek

„A legtöbb ember nincs tisztában olyan alapvető tényekkel, amelyek megvédhetik őket a tartós látásromlástól – kezdi Dr. Gaál Zsuzsanna, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa. Például kevesen tudják, hogy egyes szembetegségek és belgyógyászati problémák már azelőtt komoly károkat tehetnek a látásban, mielőtt észlelnénk a kór tüneteit. Ez egyrészt azért lehetséges, mert az agyunk alkalmazkodik a lassú látáscsökkenéshez, másrészt sokan egyszerűen a korral járó látásromlásnak tulajdonítják a jelenséget. Mindkét esetben akkor fordulnak csak orvoshoz, ha a tünetek már valóban zavarók, esetleg korlátozzák a mindennapi tevékenységeket.”