Információk, érdekességek

Nem kapcsolódik önmagával, a környezetével?

2025. március 14.

Ilyen a deperszonalizációs-derealizációs zavar

Rendkívül ijesztő érzés, ha valaki úgy érzi, idegen a saját teste, nem kapcsolódik önmagához, esetleg a környezetét érzékeli távolinak, mintha üvegen keresztül szemlélné azt. Ennek a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Hogyan lehet felismerni, kezelni ezt a disszociatív zavart? Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, gondozóvezető főorvos válaszolt a legfontosabb kérdésekre és osztotta meg gondolatait a témáról.

Mi a deperszonalizációs-derealizációs zavar?

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (depersonalization derealization disorder, DDD) egy komplex és gyakran félreismert, félrediagnosztizált mentális zavar. Tartós vagy gyakran jelentkező, kínzó, ijesztő érzések jellemzik, melyek során az egyén a saját testét idegennek éli meg, ez a deperszonalizáció, vagy a környezetét érzékeli távolinak, idegennek, ez a derealizáció. A személy úgy érezheti, mintha egy álomban élne, vagy saját magát és az életét távolról szemlélné, miközben a realitáskontroll megtartott. Ezen élmények súlyossága az enyhétől a súlyosig, időtartama pedig néhány pillanattól egészen több hétig terjedhet, jelentős funkcióromlást okozva az egyén családi életében, tanulmányaiban vagy munkahelyi teljesítményében. Az érintett páciensek beszámoltak tanulmányaik megszakadásáról vagy munkahelyi karrierjük megakadásáról a deperszonalizáció/derealizáció miatt.

Elkülönülés önmagunktól, a környezetünktől

A DDD a disszociatív zavarok csoportjába tartozik. Ez a gondolatok, az emlékezés, a cselekvések, az identitás, az érzelmek és a környezet egységének szétkapcsolódában nyilvánul meg. Ennek két formája különböztethető meg:

1. Deperszonalizáció: Saját magától való elkülönülés érzése, az az érzés, mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné. Az egyén úgy érzékeli, mintha a teste, végtagjai vagy az elméje nem hozzá tartozna, ezek méretei megváltoztak volna.
2. Derealizáció: Az az érzés, mintha a külvilág megváltozott volna, kétdimenziós lenne, mintha az egyén egy üvegfalon keresztül szemlélné azt. Úgy tűnik, mintha a környezet ködös, irreális, élettelen, mesterséges lenne.

Ezek az érzések vagy tartósan fennállnak, vagy rendszeresen visszatérnek, és ebben az esetben másodpercektől egészen órákig-napokig tartanak, jelentős életminőség- és funkcióromlást okoznak az élet minden terén. A deperszonalizációt és derealizációt gyakran jelentős mértékű szorongás kíséri – foglalja össze Blazsek doktor.

Mik a deperszonalizációs-derealizációs zavar tünetei?

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) tünetei változatosak, mind intenzitásban és időtartamban, de leggyakrabban a következőket tartalmazzák:

Deperszonalizációs tünetek:

• Saját testétől, érzéseitől, hangjától, gondolataitól való leválás érzése.
• Végtagjait furcsának érzékeli, megnyúlnak, távolinak érzi.
• Saját életének külső szemlélője.
• Érzelmi tompaságot él meg.
• Robotszerűen működik.
• Az időérzékelése megváltozik, az idő meglassul vagy felgyorsul.

Derealizációs tünetek:

• A környezetét egy fátylon vagy üvegfalon keresztül érzékeli.
• A környezetét kétdimenziósnak látja.
• A környezetét irreálisnak, álomszerűnek érzékeli, mintha ködön át látná.
• Az emberektől és tárgyaktól való elszakadás érzése, mintha távoliak vagy mesterségesek lennének.
• Látási torzulásokkal, zavarosan látja a tárgyakat és embereket, vagy a környezetét fokozott éberséggel érzékeli.
• Úgy érzi, mintha egy moziban lenne vagy mesterséges valóságban.  

Magyarországon erősödnünk kell a hüvelyesek fogyasztásában

2025. március 13.

A bab, borsó és lencsefélék rendkívül változatos és egészséges alapanyagok, amelyek szervezetünk mellett környezetünkre is jótékony hatással vannak, azonban fogyasztásuk itthon továbbra is elmarad az ideális mennyiségtől. A Bonduelle adatai szerint a hazai fogyasztók közel fele mindössze havi 3 terméket vásárol, és jellemzően csak a hagyományos ételek készítésekor használja fel őket.

Az ENSZ 2019-ben nevezte ki február 10-ét a Hüvelyesek Világnapjának, hogy így hívja fel a figyelmet a babot, borsót- és a lencseféléket is magába foglaló élelmiszercsaládra, annak kevésbé ismert táplálkozási és környezeti előnyeire. A hüvelyes zöldségféléknek rendkívül magas a tápértékük, kiemelkedő a rost- és fehérjetartalmuk, valamint vasban gazdagok, ennek ellenére a magyarok napi fehérjebevitelének nagyobb része még mindig állati, nem pedig növényi alternatíva. A növényi fehérjeforrások ráadásul kis vízigényüknek köszönhetően a fenntartható élelmiszertermelésben is fontos szerepet játszanak, termesztésük javítja a termőtalajt, valamint hosszan eltarthatók, így nemcsak egészséges, de gazdaságos alternatívát is jelentenek az egyre növekvő népesség számára.

A hüvelyes termények egyik legnagyobb hazai forgalmazója, a Bonduelle a világnap alkalmából idén is fontos tényekre hívja fel a figyelmet a növényi fehérjeforrás kapcsán. A hüvelyesek rendkívül egészséges és sokoldalúan elkészíthető alapanyagok, fogyasztásuk kifejezetten előnyös a testsúlycsökkentés, a bélflóra egészségének megőrzése, a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség megelőzése és kezelése szempontjából is, ám friss adatok alapján Magyarországon ezeknek a köznyelvben babféléknek hívott termékeknek fogyasztása elmarad az ideálistól. A Bonduelle 2024-es kutatása szerint a magyarok 45 százaléka fogyaszt havonta 1-3 terméket valamilyen babfajtából száraz formában, míg a konzerv változatból 45-47 százalék vásárol.

Az elmúlt időszakban a Bonduelle-nél a hüvelyesek csoportja lett a csemegekukorica után a második legnépszerűbb zöldségkonzerv-kategória, ám a cég tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók még mindig a hagyományos recepteket részesítik előnyben, így például a babok vásárlása is jellemzően egy-egy jól ismert ételhez, leveshez vagy főzelékhez kapcsolódik. Fajtájukat tekintve pedig legtöbbször a vörös, a fehér és a tarka típusok jelennek meg az étkezésben.  A kisebb kategóriák közül a csicseriborsó az elmúlt időszak egyik nagy felfedezettje, fogyasztása azonban még mindig gyerekcipőben jár. A lencse a hagyományos év végi étkezésre korlátozódik, az egyéb babfajták pedig kevésbé ismertek, sokan még mindig a világkonyha és a főzőműsorok egzotikus alapanyagaiként tekintenek rájuk.

A Bonduelle Magyarországon 880 hektáron termeszt babféléket, amely főként a nyugat-európai igények miatt évről évre növekszik. A kereslet egyre nagyobb, jelenleg a cég teljes hazai feldolgozásának 15 százalékát teszi ki a mennyiség, ami 5 évvel ezelőtt még csak 5 százalék volt.

A Bonduelle küldetésének tekinti, hogy inspirálja az elmozdulást a növényi alapú táplálkozás felé, így 2024 őszén új termékcsaládjának bevezetésekor egyedi kommunikációs kampányt indított, amelynek célja a fogyasztók edukációja a hüvelyesek pozitív hatásáról.

A fájdalom, illetve a fejfájás lelki háttere

2025. március 13.

III. rész: Lelki tényezők a gyerekkori fejfájás hátterében

Egyre több iskolás gyereknek fáj a feje, sokan szenvednek migréntől is. Vajon a gyerekkori fejfájásoknak is van lelki háttere? A gyermekkori fejfájás mögött is leggyakrabban a stressz húzódik meg.

A szülők az iskolai teljesítménnyel, továbbtanulással kapcsolatban hatalmas nyomást fejtenek ki. Nagyfokú lehet a túlterhelés, az idő szorítása, a feleltetés, dolgozatírás miatt érzett teljesítményszorongás. Ehhez adódik hozzá az elnyomott mozgásigény – hiszen naphosszat ülni kell a padban – az erőfeszítés, hogy a gyerek az elvártnak megfelelően viselkedjen, az elfojtott agresszióról nem is beszélve. Mindez különösen a fiúknak nehéz, ami talán magyarázatot ad a gyakoriság érdekes arányára.

Pubertás előtt a fejfájás, különösen a migrén gyakoribb a fiúk között, mint a lányoknál, majd serdülőkorban ez megfordul, és csak felnőttkorra alakul ki a 3:1 nő-férfi arány.

De az iskola nem az egyetlen stresszforrás. Az iskola utáni „szabad idő” újabb programokkal terhes: zeneóra, nyelvóra, sport, egyéb különórák, korrepetálás stb. Igen sok megterhelő különóra van számos gyerek napirendjében, vagyis alig van valódi szabad ideje, amikor is játszhat, felszabadulhat, önmaga lehet.

Másrészt érdemes megemlíteni, hogy mindennek az ellenkezője is előfordul. Létezik „stresszhiányos stressz” is: az unalom, a monotónia is komoly feszültségforrás. Gyermekeknél ez akkor fordul elő, ha a terhelés nem éri el a szükséges mértéket. Épp ezért nem ritka, hogy a rendkívül tehetséges gyereket kínozza a fejfájás. Az átlagon felül okos, kreatív gyermek nem kap értelmi képességeinek megfelelő, kihívást jelentő feladatot, és nem érti, hogy mi értelme van a számára már unalmas, monotonon ismétlődő, gyakorló feladatoknak.

Az iskolai és családi elvárások mellett a gyermek igyekszik megfelelni a baráti kör elvárásainak is, ami sok esetben komoly külső és belső konfliktusok és feszültségek forrása.