Információk, érdekességek

Harc az arcért

2025. február 19.

A járomcsonttörés kezeléséről

Akár kerékpárral bukva, netán egy autóbalesetben vagy a sportpályán is eltörhet valakinek az arccsontja. Mikor operálják és mikor nem? Simán gyógyul, vagy lehetnek szövődmények?

A járomcsont és a járomív nagy jelentőségű az arc formájának, karakterének, szélességének meghatározásában, részt vesz a szemüreg alsó és oldalsó falának alkotásában, valamint az arcüreg felépítésében. A járomcsonttörés tünetei jellegzetesek:

• az arc benyomott,
• nyomásra fájdalmas,
• a szem körül bevérzés,
• duzzanat látható,
• a szemüreg alsó peremén esetleg lépcsőképződés tapintható.

Gyakran alakul ki érzészavar a szemüreg alatti területen. Ha a járomív sérül, ugyancsak helyi benyomottság látható, és a száj nyitása fájdalmas. A vizsgálat során speciális röntgenfelvételeket kell készíteni: ún. arckoponya- és orrmelléküregfelvételt, kivetített járomívfelvételt, a CT pedig még részletgazdagabban ábrázolja a törött csontot. Ha elmozdulás nélküli járomcsonttörésről van szó, kezelésként elegendő a hideg borogatás, jegelés 2-3 napig, orrfújási tilalom 1 hétig, kímélő életmód és pihenés. A kis lebillenéssel járó törés rövid altatásban, megfelelő eszközzel helyre tehető, természetesen ezután is orrfújási tilalom és pihenés javasolt. Ha a törés nagy elmozdulással jár, és szövődményként a szem előemelkedése, sőt kettős látás, érzészavar is társul hozzá, feltétlenül műtéti megoldás szükséges, ami történhet szájüregen kívülről és a szájüreg belseje felől. Ez utóbbi eljárást a módszer bevezetőjéről Luc-Caldwell-műtétnek hívják. Ilyenkor az arcüreget megnyitva, abba bejutva teszik helyre a törött csontot, az elért helyzet megtartását pedig az arcüregbe helyezett felfújható ballonnal biztosítják, amit később eltávolítanak. A másik, szájüregen kívüli műtétnél húzóhurkos csontegyesítést szoktak végezni, de választható minilemezes vagy titánból készült, mikrolemezes csontegyesítés is. Ez a szemüreg alsó pereménél akkor használatos, ha a törés darabos, vagy ha a szemüreg alapjának feltárása szükséges a szemizmok becsípődése, beakadása miatt. Ha a járomív sérül, szintén többféle kezelés lehetséges. Amennyiben a beroppanás funkcionális és esztétikai panaszt nem okoz, beavatkozásra nincs szükség, ha viszont az állkapocs mozgása gátolt, vagy az arc benyomottsága zavaró, a járomívet ki kell emelni és szükség esetén szintén lemezzel rögzíteni.

A stresszhez kapcsolt viselkedésváltozások új idegrendszeri alapjait fedezték fel a HUN-REN KOKI kutatói

2025. február 19.

A stresszhez kapcsolt viselkedésváltozások új idegrendszeri alapjait fedezték fel a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói egy rágcsálókon végzett vizsgálat során. A kutatók eredményei új terápiás lehetőségeket nyithatnak a stresszhez kapcsolódó problémák kezelésében.

Egy traumatikus élmény vagy egy jelentős stresszhelyzet, tartós, sőt, bizonyos esetekben életre szóló viselkedésváltozást okoz. Hiába jól ismert e jelenség, idegrendszeri háttere és hatékony gyógymódja még nincs – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdai közleményében.

A HUN-REN KOKI Lendület Thalamus Kutatócsoport kutatói egy rágcsáló stressz-modellben vizsgálták ezt a kérdést, az eredményeik pedig, melyeket a PLOS Biology című szakfolyóiratban publikáltak, forradalmasíthatják a stressz okozta viselkedésváltozások gyógyítását

– közölték.

Egy utcai támadás, baleset, családi tragédia vagy háború alatt elszenvedett megpróbáltatás, az ezeket átélő emberek egy jelentős részénél (mintegy 20 százalék) tartós viselkedésváltozással jár. A kutatók ennek a korai, akut (stressz után 30 napig) és késői (30 nap után, post-traumatikus-disordernek, PTSD) fázisát különítik el.

A tünetek hasonlóak mindkét esetben. A PTSD egyik legismertebb tünete az emléknyomok gyakori, nem odaillő helyzetben történő felidézése.

Kevésbé ismert, hogy az időnként jelentkező tünetek mellett szinte állandóan jelen lehetnek olyanok is, amelyek jelentősen befolyásolják a hangulatot és a viselkedést. Ezek erőssége betegenként eltérő lehet. Ilyen tünet lehet például a nyugtalanság, a nehezebb elalvás, az érzelmi bizonytalanság és a visszahúzódás is.

Bár sokan vizsgálják, hogyan rögzíti és idézi fel az agy az emlékeket, de az még mindig nem tisztázott, hogy milyen idegrendszeri folyamatok állhatnak a tartós érzelmi változások hátterében

– írták.

A kutatók tisztában vannak vele, hogy az emlékek rögzítése és felidézése során az emlékeket tároló idegsejtcsoportok aktivitása rövid időre megváltozik. Amikor viszont nem idézzük fel az eseményt, az agyi emléknyom „alvó” állapotban marad: az idegsejtek aktivitása ilyenkor alacsony, és nem változik.

A kutatók szerint ezért nem világos, hogyan vezethet az emlékekhez kapcsolódó rövid idejű aktivitásváltozás tartósan fennálló érzelmi állapotokhoz, különösen a stresszes eseményeket követő első napokban.

Ez a kérdés azért is fontos, mert jelenleg a PTSD kezelésének fő módszere az emlékek kioltására összpontosít, de ezek az eljárások nem túl hatékonyak – magyarázták a közleményben.

A HUN-REN KOKI kutatói egy rágcsáló stressz-modellben végzett kísérletben felfedeztek egy stresszhelyzet után kialakuló, tartós idegi aktivitás-fokozódást, ami napokon át fennmaradt.

Ez azért különleges, mert az agyban általában erős mechanizmusok működnek a túlzott aktivitás csökkentésére, így eddig nem volt ismert, hogy ilyen hosszú ideig állandóan fennmaradó aktivitás létezhet.

Visszatalálni a való világba!

2025. február 18.

Az elmúlt években a gyermekek képernyő előtt töltött ideje jelentősen megnövekedett, a Bethesda Gyermekkórház éppen ezért képernyőidő- csökkentő programot indított, hogy segítséget nyújtson a családoknak a virtuális tér feletti kontroll visszaszerzésében.
„Célunk, hogy a családok visszavegyék a kontrollt a képernyők felett. Ezek használata ugyanis, bár a mai modern világ természetes része, de hasonlóan sok más dologhoz, komoly tudatosságot igényel, hogy káros hatásukat elkerüljük” – hangsúlyozta dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermekpszichiátere, a módszertan szakmai megalkotója.
A projekt keretében egy ötalkalmas képernyőcsökkentő program valósul meg, melynek fő üzenete, hogy jelentős és tartós változás kizárólag akkor érhető el, ha a családok közösen (nemcsak a gyerekekre, hanem a felnőttek saját magukra vonatkozóan is) meghatároznak korlátokat, és az így lecsökkentett képernyőidő helyét tartalmas, közös, lehetőleg aktív programokkal töltik ki. A bárki számára ingyenes letölthető e-book segít pl. abban, hogy a fiatalok a közös családi tevékenységek idején elmélyültebb kapcsolatba kerülhessenek a valósággal, vagy épp olyan mozgásformát is találhatnak az e-book segítségével, ami a szülők és a gyerekek számára is örömöt okozhat.

A 8–12 éves korosztály körében a napi átlagos képernyőidő meghaladja az 5 és fél órát, a tizenéveseknél pedig a több mint 8 órát!

Az okoseszköz-használat ráadásul már az óvodás korosztályban is jelen van: több mint 20%-uknak saját tabletje és/vagy mobiltelefonja van, több mint 50%-uk pedig rendszeresen a szülei okoseszközeit használja. A legkisebbek sem kapnak kellő védelmet, bár kétéves kor alatt egyáltalán nem javasolják a szakemberek, hogy a gyerekek a képernyő előtt töltsenek időt. Mindez komoly hatással van a gyermekek életmódjára, és hosszú távú következményekkel járhat a fizikai és a mentális egészségükre nézve is. A 2 órát meghaladó képernyőidő fokozza az elhízás, az alvászavar, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás kockázatát, emellett okozhat hangulatromlást, depressziót, impulzivitást és akár kognitív visszamaradást is.

A Bethesda Gyermekkórház képernyőcsökkentő programot indított, amelynek keretében ingyenesen letölthető a kiegészítésként elkészült e-book.