Információk, érdekességek

Ne fájjon, ne törjön!

2025. április 11.

A csontsűrűségmérés-vizsgálattal már a panaszokat okozó tünetegyüttes megjelenése előtt lehetséges a csontritkulás veszélyének és jelenlétének a felismerése. Ezáltal időben lehetőség nyílik a megfelelő orvosi, terápiás beavatkozásra.

Miért fontos a csontritkulás szűrése?

Magyarországon 50 éves kor fölött mintegy 600 ezer nőt és 300 ezer férfit érint a csontritkulás. A nők gyakrabban szenvednek a csontritkulástól, mint a férfiak. A betegség azonban nem csak őket és nem csak az időseket érinti. Ismeretes a fiatalkori és a felnőttkori csontritkulás is. A csontritkulás igen sokáig tünetmentes, és sajnos sok esetben csak a betegség következtében kialakuló patológiás törések hívják fel rá a figyelmet. Ha a folyamat előrehaladottá válik, a csontritkulás tompa fájdalmat okozhat a csontokban és az izomzatban, kifejezetten a hát alsó szakaszán és a nyakon.

A betegség súlyosbodása éles és hirtelen kialakuló fájdalmakkal járhat.

Az esések következtében legtöbbször a combnyakban és a csukló csontjaiban alakul ki csonttörés. A jellegzetes tünetek közé tartozik a csigolyák törése is. A csípőtáji törések után bekövetkezett halálozási mutatók igen sokkolóak. Szakirodalmi adatok szerint nemzetközi viszonylatban a szerencsétlenül jártak mintegy 20%-a a törést követő első évben meghal. A betegek fele pedig élete végéig ellátásra szorul.

A csontsűrűség vizsgálata információval szolgálhat egy derék-, hátmegroppanás, tehercipelés következtében kialakult fájdalom okára. Ezen „rossz” mozdulatok miatt a csontritkulás következtében csigolyák roppanhatnak össze, amely után nemcsak folyamatos fájdalom, hanem komoly maradandó idegrendszeri panaszok jelentkezhetnek, mozgásnehézséget, mozgásképtelenséget, súlyos gerincelváltozást, akár bénulást is okozhatnak.

Miért alakul ki a csontritkulás?

• Örökletes tényezők (70-80%-ban)
• Fizikai aktivitás hiánya, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kalcium- és vitaminszegény étrend, alacsony D-vitamin-bevitel
• Betegségek, hormonális betegségek, bélrendszer betegségei és felszívódási zavarai
• Kóros soványság, anorexia, krónikus vese- és májelégtelenség
• Gyógyszerek, szteroidok
• Immunrendszert gyengítő gyógyszerek

Már nem biztos, hogy az esti edzés árt az alvásnak

2025. április 11.

Bár az régóta köztudott, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a szorongást, szinte minden testi funkcióra kedvezően hat, a gyógyításban és a megelőzésben is kiemelt szerepe van, de sokáig tartotta magát az a nézet is, hogy esti edzés megzavarhatja a jó alvást. Az újabb vizsgálatok fényében azonban ez már korántsem biztos. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa ismertette a részleteket.

Miről szólnak az újabb kutatások?

Néhány évvel, egy évtizeddel ezelőtt még azt hangoztatták a kutatások, hogy a késői edzés rossz hatással lehet az alvásra. 2020-ban azonban egy kisebb kutatás, amelybe 12 egészséges férfit vontak be, azt találta, hogy a közepesen intenzív testedzés egyáltalán nem zavarja meg az alvást, ha azt a lefekvési idő előtt 90 perccel fejezik be. Mivel további ilyen eredmények is születtek, egy 23 tanulmány eredményeit összegző, átfogó munkában arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy a közepesnél nem erősebb, 60-90 percig tartó és legalább a lefekvés előtt 1 órával befejezett edzés nincs rossz hatással az alvásra, sőt bizonyos esetekben még jó hatást is eredményezhet.  

Vannak jobb „altató hatású” mozgásformák?

Nem minden mozgásforma van ugyanolyan hatással az alvásra, ezért, ha valaki estére tervezi a fizikai aktivitást, gondolja végig, pontosan milyen edzést is választ.  A legfontosabb szempont az intenzitás: a közepes intenzitás az ideális a könnyebb elalvás és átalvás érdekében. Ezt a mezsgyét elérhetjük például jógával, gyors gyaloglással, úszással, biciklizéssel, nem túl megerőltető súlyzós edzéssel. A túl intenzív edzés esténként továbbra is kerülendő (legalábbis az alvás szempontjából), ugyanis stimulálja az idegrendszert és nagyon megemeli a pulzust, ami miatt nehezebb lesz elaludni. Ezért nem estére ajánlott időzíteni a futást, az ugrálással járó sportokat, a nagy súlyokkal történő sportokat, a HIIT edzést és a versenyszerűen űzött sportokra való felkészülést.   
A másik fontos tényező, hogy legalább egy, de inkább másfél órával a tervezett lefekvés időpontja előtt fejezzük be a mozgást.
Az alvással és általában az egészségre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban a legfontosabb, hogy a mozgás rendszeres legyen. Az ajánlások heti legalább 150 perc közepes intenzitású fizikai aktivitásra vonatkoznak azzal a kitétellel, hogy egy alkalommal legalább 30 percet mozogjunk, bár akinek ez túl megterhelő, kezdheti 15 perccel is. A lényeg, hogy ha sikerül olyan mozgásformát találni, amelyet élvezünk, könnyebben ki fogunk tartani mellette, és ezzel sokat teszünk a jó alvásért is – hangsúlyozza Vida doktornő.

Mit tehetünk még a jó alvás érdekében?

Tartsuk magunkat a rendszerhez

Ha még hétvégén is igyekszünk egy viszonylag fix napirendet tartani a közel azonos időben történő felkeléssel és lefekvéssel, rövid idő alatt stabilizálhatjuk a belső óránkat, így az alvásritmusunkat is.

Magyar kutatók közreműködésével készült el az európai talajok sótartalomtérképe

2025. április 10.

Csaknem 20 ezer feltalajminta elemzése nyomán készítették el Európa talajainak sótartalom-térképét egy nemzetközi kutatás során. A tanulmányban a talaj sótartalmának térbeli eloszlását vizsgálták. Az eredmények segítik a fenntartható talajgazdálkodást és az élelmiszer-biztonságot. A vizsgálatokban részt vevő magyar kutatók szerint hazánk termőtalajainak sótartalma európai viszonylatban közepesnek mondható, mégis fennáll a veszélye talajaink másodlagos elszikesedésének.

A fenntartható élelmiszer-termeléshez rendelkezésre álló termőterületekre világszerte egyre nagyobb nyomás nehezedik a talajromlás, az éghajlatváltozás és a vízhiány következtében, ezért elengedhetetlen a talajok védelme és fenntartható kezelése a jövő élelmezésbiztonsága érdekében. Mivel a világ népessége várhatóan a jövőben is növekedni fog, szükség van az erőforrásaink felmérésére és az eszközök biztosítására a pontos és gyors talajmonitorozáshoz. A talajromlás, a szárazság, a szélsőséges időjárás és a különböző szennyeződések miatt világszerte komoly veszélynek vannak kitéve a termőtalajok, és fennáll annak a veszélye, hogy hosszú távon nem tudják kielégíteni az egyre nagyobb élelmiszerszükségletünket.

Az európai talajok sótartalmának térbeli eloszlását modellezték egy nemzetközi együttműködés keretében a JRC European Commission vezetésével, melyben a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (HUN-REN ATK TAKI) kutatói, Balog Kitti és Szatmári Gábor mellett a University College London, CSIC Centro de Investigaciones sobre Desertificación-CIDE Valencia, az Aarhus University, a TEAGASC, Dublin, az Agricultural University of Athens, az Isparta University of Applied Sciences és a University of Palermo vettek részt. A közös tanulmány a Geoderma című szakfolyóiratban jelent meg. A kutatás az Európai Uniós földhasználati/felszínborítási statisztikai keretfelmérés, a LUCAS talajmonitoring adataira épül, amely csaknem 20.000 felszíni talajmintát tartalmaz.

Az Európai Bizottság javaslata szerint 2050-re Európa lehetne az első klímasemleges kontinens, amely cél elérésében a talajnak is jelentős szerepe van. Ennek a javaslatnak a része az a stratégia, amely a fenntartható élelmezésbiztonságot helyezi fókuszba. A magyar kutatók közreműködésével elkészített nemzetközi felmérés hozzájárulhat a talajok védelméhez, valamint a tudatosabb és fenntarthatóbb termőtalaj-használathoz.

A talaj sótartalmának térbeli eloszlásáról készült térkép az európai viszonylatban elérhető legrészletesebb (500 méteres felbontású), harmonizált információt nyújtja a jelenleg rendelkezésre álló uniós monitoring adatbázis, a LUCAS 2018. évi felvételezésének adatai alapján. Ennek köszönhetően a gazdálkodók és a szakemberek könnyebben azonosíthatják a problémás területeket, valamint kiválaszthatják a talajuk sóállapotának megfelelő művelési gyakorlatokat.