Információk, érdekességek

144 évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Vöröskereszt

2025. június 13.

Az ország legrégebben tevékenykedő humanitárius szervezete május 16-án ünnepelte megalapításának 144. évfordulóját. A Magyar Vöröskereszt az elmúlt majdnem másfél évszázad során hét alapelve által meghatározott módon dolgozott azért, hogy a Magyarországon segítségre szorulókat ellássa a szükségben. 

A Magyar Nemzeti Múzeumban 1881. május 16-án alakult meg a Vörös-kereszt Férfiegylete. Másnap a Magyar Országos Segélyező Nőegylettel egyesülve immár Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete néven kezdte meg működését a Magyar Vöröskereszt elődje. A jeles alkalom 144. évfordulóján a Magyar Vöröskereszt országos és vármegyei szervezetei az ország számos pontján tartanak megemlékezéseket. A humanitárius szervezet tevékenységének célja az elmúlt évtizedekben mit sem változott: mindenkori önkéntesei és munkatársai azért dolgoznak, hogy a segítségnyújtáshoz való hozzáférés a lehető legszélesebb körben váljon elérhetővé.

„A Magyar Vöröskereszt mindig ott van, ahol a legnagyobb szükség mutatkozik a támogatásra” – fogalmaz Fodor Antalné dr., a Magyar Vöröskereszt elnöke. – „Legyen szó szociális- vagy menekültellátásról, elsősegélynyújtásról, véradásokról, katasztrófahelyzetek elhárításáról, szétszakadt családok újraegyesítéséről, segélyezésről vagy a fiatalok humanitárius és egészségtudatos neveléséről, mi itt voltunk, itt vagyunk, és itt leszünk, hogy az emberek segítségére legyünk.”

A május hónap hagyományosan a vöröskeresztes értékek ünneplésének hónapja a szervezet életében. Május 8-án a Vöröskereszt és Vörösfélhold világnapon a szervezet az emberiesség alapelve mentén a szolidaritást és összetartozást hangsúlyozta, valamint átadta éves kitüntetéseit a 2024-es évben példaértékű humanitárius teljesítményt nyújtó önkénteseinek, támogatóinak és kollégáinak. Május 24-én a Humanitárius Települések Találkozójára és az idei címek átadására is sor kerül. 

COPD-s betegeknek a testmozgás gyógyszer

2025. június 13.

Bár a COPD-s betegek általában tartanak a mozgástól, mert fizikai terhelés hatására gyakran légszomjjal és fáradtsággal küzdenek, mégis fontos lenne bevezetniük az életükbe a rendszeres aktivitást. Egy tanulmány szerint ugyanis azoknál, akiknél a fizikai aktivitási szint csökken, a relatív halálozási kockázatok nagyobbak, mint azoknál, akiknél romlik a tüdő funkciója! Az összefüggésekről dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza beszélt.

A COPD elsősorban a dohányosokat fenyegeti

A COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease, azaz krónikus obstruktív tüdőbetegség) a hörgők beszűkülésével és a tüdőszövet átépülésével járó progresszív betegség, amely hosszú évek alatt alakul ki, és mire fény derül rá, a betegeknek jellemzően már súlyosabb tüneteik vannak.
A tüdőben a gázcsere a kis léghólyagocskák hajszálerekkel gazdagon átszőtt falában történik. Oda az egyre vékonyodó hörgőkön, hörgőcskéken jut az oxigéndús levegő, majd kilégzéskor a széndioxiddal keveredett levegő ezeken keresztül távozik. COPD-nél azonban a hörgők nyálkahártyájában tartós gyulladás alakul ki, ami miatt az megduzzad, sok váladék termelődik, a hörgők falában levő izmok pedig összehúzódnak. Mindez együttesen eredményezi a hörgőszűkületet, ami miatt sípoló légzés, nehézlégzés alakul ki. A betegség előre haladása és a kezelés elmaradása miatt később tüdőtágulás és maradandó hörgőszűkület is kifejlődhet.
A COPD elsősorban (kb. 80%-ban) a dohányzás következtében alakulhat ki, de jelentős kockázati tényező a környezetszennyezés, a városi szmog, a munkahelyi ártalom és genetikai eltérés is állhat a háttérben.

A betegség és a fizikai inaktivitás ördögi köre

A COPD-s betegek általában kerülik a mozgást, mert a terhelés gyakran kimerültséget, légszomjat vált ki náluk. Ez azonban beindít egy ördögi kört: a fizikai inaktivitás miatt kondíciójuk és fittségük nagymértékben csökken, ami az idő előrehaladtával csak fokozódhat és a légszomj erősödésével, fokozatos gyengüléssel járhat. A rendszeres mozgás általánosan előnyös hatásai már jól ismertek, de érdemes azt is látni, hogy mit jelent ez a COPD esetében. Több kutatási eredmény is igazolta, hogy a pulmonológiai rehabilitáció, a fizikai aktivitást serkentő programok és a motivációt növelő személyre szabott mozgásterápiák csökkenthetik a COPD-s betegeknél a betegség okozta rohamokat és mérséklik a tüneteket. Ez az összefüggés fordítva is igaz: a mozgáshiány miatt a vázizomzat gyengülése és fogyása (sarcopenia) negatív hatással van a COPD kimenetelére. Olyannyira érvényes ez, hogy egy követéses tanulmány szerint a fizikai inaktivitás a COPD-s betegeknél az összes okból bekövetkező halálozás legfőbb előrejelzője lehet, vagyis komolyabb rizikófaktor, mint a tüdő funkciójának romlása.

Bőrszépítő táplálkozás

2025. június 12.

A kutatások szerint az antioxidánsok rendszeres bevitele nemcsak belülről véd, de javíthatja a bőr szerkezetét, rugalmasságát is, és csökkenti az UV-sugárzás okozta károkat. Ezeket természetes formában javasolt bevinni, mivel pl: az A-vitamin étrend-kiegészítőt összefüggésbe hozták a tüdődaganat előfordulásának gyakoriságával. Változatos étrenddel az antioxidánsokat túladagolni nem lehet, a szervezet a megfelelő mennyiséget használja fel. (1)

A bőr állapota nem csupán esztétikai kérdés, a bőr testünk legnagyobb szerve, amely tükrözi a belső egyensúlyt vagy annak hiányát.

A bőrrel kapcsolatos problémák sokszor nem csak lokálisak: a székrekedés, a rossz emésztés, a nem megfelelő bélflóra vagy a megnövekedett oxidatív stressz (szabadgyökök száma meghaladja az antioxidánsok számát) mind-mind előidézhetnek pattanásokat, rosaceát, ekcémát vagy bőrszárazságot is. Selye János stresszelmélete szerint a szervezet válaszreakciója a tartós fizikai vagy pszichés stresszre általános adaptációs szindróma formájában jelenik meg, amelynek egyik szakasza a kimerülés. Ez az állapot gyengíti az immunrendszert és elősegíti a gyulladások kialakulását – így közvetve, de jelentősen befolyásolja a bőr állapotát is. (2)

A stressz és a környezeti tényezők – mint a dohányzás, a túlzott napozás és szoláriumozás (káros UV sugárzás) – fokozzák a szabadgyökök képződését. Ezek a szabadgyökök a bőrben roncsolják a sejteket, elősegítve a szervek funkcióromlását, az öregedést, a bőr minőségének megváltozását, mind kinézetben mind működésben. (3)