Információk, érdekességek

Agyunk egyik fontos részéről tudtak meg új információkat magyar kutatók

2025. április 20.

A hippokampusz kulcsfontosságú a tanulásban és a memóriában, valamint sok neurológiai és pszichiátriai rendellenesség kapcsolódik ehhez a területhez. Míg a rágcsálók hippokampuszának felépítéséről már számos adat áll rendelkezésünkre, az emberi hippokampuszra vonatkozó hasonló ismereteink továbbra is hiányosak. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói most fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.

A hippokampusz egy ősi agykérgi terület, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban és az emlékezésben. Fő funkciója a tudatosan hozzáférhető, jellemzően nyelvi formába önthető, felidézhető emlékek elraktározása és előhívása. Segítségével jegyezzük meg kedvenc kávézónk helyét is, ha egy olyan városban járunk, ahol már rég voltunk.

A hippokampusz működésének mélyebb megértéséhez azonban olyan számítógépes modellekre van szükség, melyek pontos mennyiségi adatokon alapulnak, például a különböző sejtcsoportok sejtjeinek a számán és azok kapcsolati hálózatán, azaz szinapszisain. Míg a rágcsálók hippokampuszának neuronális összetételéről és szinaptikus felépítéséről már számos számszerű adat áll rendelkezésünkre, az emberi hippokampuszra vonatkozó hasonló ismereteink továbbra is hiányosak. Ez nem meglepő, mivel a vizsgálathoz olyan agyi mintákra van szükség, amelyek jól vannak tartósítva, és amelyeket a halál beállta után legfeljebb 3,5 órával gyűjtöttek be. Ilyen mintákat azonban nagyon nehéz beszerezni.

5 módszer ahhoz, hogy az aktív életmód hosszú távon fenntartható legyen

2025. április 19.

Sokszor előfordul, hogy egy lendületesen induló életmódváltás rövid időn belül kifullad. Az első hetekben még motiváltak vagyunk, rendszeresen edzünk, odafigyelünk az étkezésre, aztán jönnek a kifogások: nincs elég időnk, fáradtak vagyunk, vagy egyszerűen csak elmarad a kezdeti lelkesedés. Az aktív életmód azonban nem kell, hogy kampányszerű legyen - a mozgást úgy is beépíthetjük a mindennapjainkba, hogy az aktív életmód hosszú távon is fenntartható maradjon. Lássuk, hogyan!

1. Tűzzünk ki reális és személyre szabott célokat

Az egyik leggyakoribb hiba, amit az életmódváltás során elkövethetünk az, hogy túlságosan nagy elvárásokkal vágunk bele. Heti öt edzés, drasztikus étrendváltás, napi 20 ezer lépés – ezek kétségtelenül jól hangzó célok, de ha mindent egyszerre akarunk megvalósítani, az könnyen kudarchoz vezethet.

Ahelyett tehát, hogy irreális elvárásokat állítanánk fel magunkkal szemben, kezdjük kicsiben: ha eddig egyáltalán nem sportoltunk, már heti két edzés is hatalmas előrelépés, majd ahogy ez a megszokott rutin részévé válik, fokozatosan emelhetjük a tétet. A célunk tehát legyen motiváló, de megvalósítható – így nemcsak a lelkesedés marad meg, hanem még sikerélményekre is számíthatunk.

2. Nyújtsunk szervezetünknek extra támogatást

Az aktív életmód elengedhetetlen része a mozgás, ehhez azonban energiára is szükségünk van – ezt egy kiegyensúlyozott diéta segítségével adhatjuk meg a szervezetünknek. Ha időnként elcsábulunk, egy pizza vagy egy hamburger még nem a világ vége, de törekedjünk egy változatos, zöldségekben, gyümölcsökben, fehérjében és jó minőségű szénhidrátokban gazdag étrend kialakítására – a cél nem a koplalás, hanem a test tudatos táplálása.

Kell-e szedni az antidepresszánst, ha elmúltak a tünetek?

2025. április 19.

A depresszió egy komoly betegség, így igazi megkönnyebbülés a páciensnek, ha a terápia hatására enyhülnek, esetleg el is múlnak a vele járó tünetek. Sokaknak az az első gondolata ilyenkor, hogy nyilván nem szükséges tovább szedni az orvos által rendelt gyógyszert, gyógyszereket, hiszen minden rendben. De vajon tényleg így van? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere válaszolt a kérdésre.

A részleges tünetmentesség sokaknál elérhető

A depressziónál, mint minden más krónikus betegségnél érdemes ismerni a remisszió fogalmát, ami tulajdonképpen a tünetek részleges vagy teljes visszahúzódását jelenti. Az amerikai Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorder (DSMD) meghatározása szerint a depresszió teljes remissziójáról akkor lehet beszélni, ha az elmúlt két hónapban nem jelentkezett ezzel kapcsolatos zavaró tünet. A részleges remisszió arra az állapotra vonatkozik, amikor az előző major depressziós epizód óta fennállnak még tünetek, de nem teljesül a diagnózis teljes kritériumrendszere, vagy ha kevesebb, mint két hónap a tünetmentes időtartam. A teljes remisszió viszonylag kevésszer fordul elő, de a tünetek részleges visszahúzódása az esetek közel 40%-ában megfigyelhető egyéves kezelési időszakon belül.

Meddig kell szedni az antidepresszánsokat?

A depressziót átélő páciensek életminősége olyan komoly romláson mehet keresztül a betegség hatására, hogy igazán jelentős felszabadulást élnek meg, amikor a tünetek – akár csak részben – elmúlnak. Ez nagyon örvendetes és kívánatos változás, de ilyenkor is résen kell lenni, nem szabad, hogy a páciens átessen a ló túloldalára – hangsúlyozza Veres doktornő. – A depresszió ugyanis hajlamos a kiújulásra, az erre érzékeny személyeknél akár kisebb megrázkódtatás is elég a visszaeséshez. Ezért a legtöbb szakember szerint az antidepresszánsokat a remisszió, vagyis a tünetek teljes vagy részleges visszahúzódása után még legalább 6 hónap kell szedni. Kutatások szerint azoknál a pácienseknél, akik túl korán abbahagyták az elrendelt antidepresszánsok szedését, a következő 6 hónapban 35%-os volt a visszaesés.