sub

Információk, érdekességek

Ősmagyarok konyhája - avagy mit ettek a honfoglalás korában?

2025. január 30.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Mit ettek a honfoglaló magyarok? Milyen ételeket ismertek? Olvasd tovább és megtudod!  

Minden nép életében fontos szerepet játszik a gasztronómia. Érdemes megismerni mit is ettek elődeink. A magyarok mindig híresek voltak arról, hogy szerettek enni és inni, így ünnepelték meg a győzelmeket és az új hódításokat. A vándorlások során sok néppel kapcsolatba kerültek, hatott rájuk azok étkezési kultúrája.

Milyen alapanyagokat,hozzávalókat használtak?

- gabonák (búza, árpa, köles)
- hús (marha, ló, juh, vadak, kacsa, liba)
- halak
- zöldségek (hagymafélék, gombák, répafélék, salátafélék, torma, borsó)
- tejtermékek (pl. maguk készítettek túrót, sajtot már a honfoglalás előtt de ismerték a vajat is)
- gyümölcsök (alma, körte, bogyósok - szeder, szamóca)

Az ősmagyarok étkezésében fontos szerepet játszott a hús és a tejtermék ezzel szemben a kenyérnek nem volt akkora jelentősége mint napjainkban.A honfoglalás és a letelepedés nagyon sok változást hozott az életükben hiszen elterjedt a földművelés és az állattartás. Étkezésük is sokoldalúvá vált, az ételek elkészítéséhez kemencéket építettek, gyakorivá vált az edények használata.

Milyen típusú ételeket ettek?

Kenyereket és kásákat készítettek gabonából sőt a pörkölthez hasonló egytálételüket is dúsították különböző magokkal. Vándorlásaik során edények híján kövőn sütöttek és főztek így lepénykenyeret készítettek ezzel a módszerrel. A húsokat füstöléssel és szárítással tartósították mert csak így tudták megőrizni és felhasználni a vándorlások alatt.

A mai bográcshoz hasonló edényeket is használtak amelyekben bő lével készített egytálételeket főztek hússal és zöldséggel. Ez a mai tartalmas levesek megfelelője lehetne.

Mit ittak őseink?

Már az államalapítás előtt ismerték a szőlőt és azt is, hogy abból finom ital készíthető. Bort, komlóból készült erjesztett italt( kezdetleges sört) és kumiszt vagyis erjesztett lótejet ittak. Emellett természetesen fontos szerepe volt a víznek.


Szavazások

Ha panasza van és betegnek érzi magát Ön mit tesz?

Aktív: 2025. január 12. - 2025. február 16.

Elmegyek a háziorvoshoz.
Nem foglalkozok vele, majd elmúlik.
Felhívom a háziorvosom.
Saját magam eldöntöm, hogy mit szedek be rá.
Magánorvoshoz fordulok.
Elmegyek a patikába és segítséget kérek.


szavazatok száma: 93
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Akár a duplájára is nőhet a betegszám a traumatológián a csúszós utak miatt

2025. január 30.

Fotó: ribalka © 123RF.com

Drasztikusan megnövekszik az ellátottak száma ónos eső, jeges, havas, csúszós utak esetén a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinikáján. Ilyenkor akár ötven százalékkal is több beteget látnak el az orvosok, mint egy normál, csapadékmentes, téli napon. A betegek leginkább végtagsérülésekkel, törésekkel vagy ficamokkal érkeznek a klinikára, az idősebb korosztálynál a csontritkulás miatt azonban súlyosabb váll- vagy csípőtáji sérülések is előfordulhatnak. Éppen ezért ilyen időben csak az induljon útnak, akinek feltétlenül muszáj – figyelmeztet a klinika igazgatója.

„Összességében a szezonális ingadozás tíz-húsz százalék körüli a téli időszakban az év többi részéhez képest, vagyis átlagosan ennyivel több sérültet látunk el a klinikán a tavaszi, nyári, őszi időszakkal összehasonlítva. Ha azonban ónos eső miatt csúszóssá válnak az utak, lényegesen megnő az ellátásra szoruló sérültek száma, és a növekedés akár a negyven-ötven százalékot is elérheti” – mondja dr. Bodzay Tamás, a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinika igazgatója.

„Ilyenkor jellemzőek az elesések, csonttörések, vagyis a kis energiájú erőbehatásra bekövetkező végtagkárosodások. Az idősebbek a csontritkulás miatt másfajta töréseket szenvednek el, mint a jó csontállománnyal rendelkező fiatalok és középkorúak.”

Fiatalabbaknál zömében csukló és bokatáji, illetve lábszársérülések fordulnak elő, míg időskorban inkább váll-, csukló- és csípőtájéki sérülésekkel, vagy szeméremcsont törésekkel találkozunk. Az esetek súlyossága a beteg általános állapotától is függ.

– mondja a traumatológus.

Átlagosan száz páciensből tíz-tizenkettő szorul kórházi kezelésre, a többiek járóbetegként elláthatók, illetve a törések gipszeléssel rögzíthetők – ismereti a klinikaigazgató. Hozzáteszi, hogy a közlekedési balesetek száma is megnő ilyenkor, ezek ugyanakkor nagy energiájú erőbehatás következtében történnek, éppen ezért okozhatnak életveszélyes sérüléskombinációkat is.


Egyre kevesebb a baba hazánkban is

2025. január 29.

Fotó: sayfutdinov © 123RF.com

Nincs egyszerű dolga a pároknak, amikor a gyermekvállalás kerül szóba. Hiszen tudjuk, a gyereket felnevelni nem olcsó, sokszor várunk a megfelelő időpontra is. Sajnos azonban igen sok esetben a párok egyszerűen nem tudnak babát vállalni, vagy azért, mert meddők, vagy azért, mert túl sokáig várnak. Többek közt ennek is köszönhető, hogy a hazai születésszám 2023-ban soha nem látott alacsony szintet ért el…

A problémáról dr. Angyal Géza szülész nőgyógyász főorvossal, a Trimeszter termékenységi Klinika szakértőjével beszélgettünk.

Nagy a baj?

Ez meglátás kérdése. Demográfiai és gazdasági szempontból nem jó az irány, hiszen a termékenységi arányszám egy nőre vetítve ma már 1,5 körül mozog, vagy az alá is kerül. Ideális esetben ez 2,1 vagy magasabb kellene, hogy legyen.

Ha azonban a gazdasági mutatókat nem szemléljük, akkor az alacsony születésszámban jelen vannak azok a párok is, akik tudatosan döntenek a gyermektelenség mellett – ez pár 10 éve még nem volt ilyen elfogadott – mondja dr. Angyal Géza a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője.

Sajnos azonban tény, hogy az arány romlása annak is köszönhető, hogy egyre több a meddő pár hazánkban is, illetve azok a párok is, akik halogatják a gyermekvállalást – többnyire anyagi megfontolásból – aztán szembesülnek azzal, hogy “kifutottak az időből”.

Támogatás vagy döntés?

Nyilván abba senki nem szólhat bele, ha egy pár nem akar gyermeket vállalni. Az, hogy pénzügyileg milyen terhet jelent a gyerek, az állam asztalára tartozó kérdés, mi inkább azokra a párokra koncentrálunk, akik szeretnének gyermeket, de nem sikerül a családalapítás.

Ennek oka lehet a meddőség, vagy az is, ha a nő eléri azt a kort, mikor a menopauza jelentkezik. Sok esetben azonban még csak nem is erről van szó, hanem arról, hogy az idősebb, azaz a 40 körüli, akár a feletti nők gyermekvállalása a szervezetük állapota, a tápanyagraktáraik rossz töltöttsége miatt hiúsul meg. Ezen azonban lehet segíteni!