Információk, érdekességek

Tízből négy ember küzd a visszérrel – így csökkenthetők a tünetek

2024. május 07.

Hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri betegségbe hal bele, pedig a betegség megfelelő életmóddal jó eséllyel elkerülhető. Terápia és odafigyelés nélkül a vénák állapota folyamatosan romlik, a betegség legsúlyosabb stádiumában nem gyógyuló fekélyek alakulnak ki elsősorban az alsóvégtagon. A betegség egyik leglátványosabb tünete a visszér, ami főleg a nőket érinti, és az esztétikai problémákon túl súlyos szövődményekhez, sőt akár halálhoz is vezethet, ha nem kezelik megfelelően. Belgyógyász-angiológus szakorvossal jártuk körbe a betegség okait és a megelőzés módjait.

Hazánkban tízből négy ember küzd visszérrel. Van, akinek csupán esztétikai problémát okoz, míg másoknak komoly fájdalmaik vannak és folyamatos egészségügyi ellátásra szorulnak. Főleg a nőket érinti, kialakulásában az örökletes hajlam és a mozgásszegény életmód is szerepet játszhat. A sok ülőmunka, a kevés mozgás következtében romlik a keringés, így a nyirok- és érrendszer nem képes megfelelően elszállítani a salakanyagokat, amelyek aztán lerakódnak az érfalakon. A visszér rontja az adott végtag keringését, így súlyos esetekben trombózis kialakulásához vezet, ami akár halállal is végződhet.

Miért a nőket érinti elsősorban?

A visszérrel küzdő betegek között jóval több a nő, mint a férfi. “A nők esetében a hormonális rendszer működésével függ össze a fokozotabb hajlam. A női nemi hormonok egy része, valamint a hormonok arányának menopauzával összefüggő változása a vér összetételét olyan irányba változtatja meg, amely növeli a trombózis kialakulásának esélyét. Fiatalabb korban a terhesség során nagy terhelés jut az alsóvégtagi erekre, amely hozzájárul a betegség megjelenéséhez.” – tárja fel az okokat Dr. Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország belgyógyász-angiológusa, járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója.

Mit ne tegyünk, ha megjelent a visszér?

Vénás beteg esetén mindenképpen kerülendő a statikus, nagy súllyal történő terhelés, például a súlyemelés, nehéz csomagokkal történő egy helyben állás. Ebben az esetben az alsóvégtag vénáiban emelkedik a nyomás és pangani kezd a vér, mely hozzájárul az erek károsodásához és a trombózis kialakulásához. Ugyancsak kerülendő a melegben történő hosszas állás, például a szakácsok, konyhán dolgozók esetében rendkívül gyorsan romlik a vénák állapota. Ilyen esetekben helyben járást, sétát kell beiktatni – hívja fel a figyelmet a foglalkozásból eredő veszélyekre a szakember. “Vízhajtó alkalmazása a visszeresség okozta dagadás csökkentésére felesleges és káros is. A vízhajtó koncentrálja, sűríti a vér összetételét, ami nehezíti a vénás vér elvezetését és fokozza a trombózis kialakulásának kockázatát. Fájdalomcsillapítót sem érdemes szedni visszeres fájdalmakra, mert a vénás betegséget kísérő panaszok nem reagálnak a fájdalomcsillapitókra.” – teszi hozzá Dr. Tersztyánszky Rita. A belgyógyász-angiológus szerint a megfelelő méretű és helyesen alkalmazott, orvos által javasolt kompressziós gyógyharisnyákon kivül egyéb szoros, vénákat leszorító ruházat viselését is érdemes kerülni.

Étkezéssel és megfelelő életmóddal sokat tehetünk ereink egészségéért. Nézzük meg, hogyan előzhető meg a visszér kialakulása és mit tehetünk, hogy csökkentsük a tüneteket, ha már kialakult a betegség.

Sok C-vitamin

A C-vitamin erősíti az érfalat és segíti a vérkeringést, ezért ajánlott olyan zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani, amelyeknek magas a C-vitamintartalma. Ilyen többek között a citrom, a narancs, a zöldpaprika, a kivi,  a papaja, a kelbimbó, a brokkoli, a petrezselyem és a karfiol. Nagymamáink a vadgesztenyére esküdtek, ha a visszér elkerülése volt a cél: a benne lévő eszcin nevű hatóanyag erősíti az érfalakat és gátolja a vizesedést. A hatás fokozása érdekében érdemes lehet este gesztenye- vagy citromolajat masszírozni a lábba. 

A boszorkányok és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek

2024. május 06.

Kik a boszorkányok? Milyen hiedelmek kapcsolódnak hozzájuk? Hogyan alakult ki a boszorkányság? 

Kik a boszorkányok?

A magyar "boszorkány" szó keleti eredetű: a török basyrkan szóból a csuvas nyelvben busturgan lett, ebből alakult ki a "boszorkány", mely eredetileg lidércet jelentett.

A boszorkány interperszonális lény: az emberi személy és a természetfeletti, természeti hatalom között áll. A boszorkányság a mágiával való foglalkozás számos formájának egyike. A mágia azon a hiten alapul, hogy a természetfeletti erők befolyásolhatók. Művelője számára a mágia evilági törekvés, nem teológiai vagy elméleti kérdés. A mágia nem vallás, de a vallások csaknem minden formája mágikus elemeket is tartalmaz (pl. kereszténységnél a rózsafüzér, imáság: a formulák ismétlésének mágikus erőt tulajdonítottak)

A boszorkányság kialakulása

Az ókorban jóindulatúnak tartották a két világ között álló lényt. A középkor elején Németországban a Walkürökkel rokon, erdei istennőként tisztelt nőalak volt a boszorkány. A kereszténység elterjedése azonban hozzájárult a jelentésváltozáshoz, a negatív töltet kialakulásához. A keresztény autoritások az eredetileg pogány fogalmakat átértékelve az eretnekség körébe vonták, melyben a sátán központi szerepet játszott.

Hatalmas áttörés az Alzheimer-szűrésben: tünetmentes szakaszban felismerik a betegséget

2024. május 06.

Kelet-Közép-Európában egyedülálló, hogy elsőként Magyarországon van lehetőség az Alzheimer-kór korai diagnózisára egy olyan szűrővizsgálatnak köszönhetően, amely a vérből képes kimutatni a betegségben felszaporodó kóros fehérjéket. A rákdiagnosztikában is élenjáró, innovatív magyar egészségügyi cég, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ kognitív tesztsorozattal kombinált vérvizsgálatával már a tünetmentesség idején, 10-15 évvel a panaszok megjelenése előtt kimutatható a betegség. Fontos tudni, hogy a korai felismerés növeli a kezelések hatékonyságát, az életminőséget jelentősen képes javítani, és nem utolsósorban az egészségügyi ellátó rendszer terheit is csökkenti. De nézzük, mit mondanak erről a forradalmian új vizsgálatról a téma szakértői!

Ezért volt eddig nehezen kimutatható

„Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, idővel egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, amíg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már ellátni. Leghamarabb a rövidtávú memória károsodik, valamint a térben és az időben való tájékozódás képessége – hívta fel a figyelmet Dr. Sátori Mária, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa, az Alzheimer-kutatás elismert szakembere.

„A betegség következtében az agyban felhalmozódó kóros fehérjeszigetek (béta-amiloid nevű fehérje plakkok) elpusztítják az idegsejteket, valamint tönkreteszik az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatokat. A diagnosztikára eddig mentális tesztek, CT és MR-vizsgálatok, illetve lumbális agyvíz mintavételek szolgáltak. A kóros fehérjéket agyvízből kimutató invazív beavatkozások, a magas kockázat miatt azonban szűrővizsgálatként nem alkalmasak. A képalkotó diagnosztikai eljárások pedig rendkívül drágák, és egy vérvételhez képest lassabban, sok szakember bevonásával készülnek, ráadásul a várakozási rendkívül hosszú.” 

Akár 10-15 évvel korábban is felismerhető

A jelenleg elérhető vérvizsgálatok genetikai vizsgálatok, amelyek csak a betegségre való hajlamot mutatják ki. Ennek fényében érthető tehát, mekkora tudományos áttörést jelent az, hogy az új eljárásnak köszönhetően, akár 10-15 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt, vérteszttel is kimutatható az Alzheimer-kórt kiváltó kóros fehérje jelenléte. A neurológus főorvos úgy véli, ez az új vizsgálat forradalmasítja a betegség diagnosztikáját, ennek segítségével ugyanis a szakemberek jóval korábban és egyszerűbben felismerhetik az Alzheimer-kórt. 

Megtévesztő kórképek

„Az új vérvizsgálattal egyszerűen kiszűrhető az is, ha valaki a demenciához hasonló tüneteket produkál, de egyébként „csak” krónikus anyagcsere betegségben szenved. Feledékenységet okozhat például a stressz, a felszívódási zavar következtében kialakuló B12-vitaminhiány vagy a pajzsmirigy alulműködés is. Mivel ezek mind kezelhető problémák, ezért ezeket a tényezőket mindig ki kell zárni. Az Alzheimer-kór kialakulásának okait jelenleg is kutatják, a legelterjedtebb elmélet szerint a betegség autoimmun eredetű, és az életkor előrehaladtával gyakorisága és súlyossága is fokozódik” – emelte ki  Dr. Sátori Mária, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa. 

A korai diagnosztika elengedhetetlen a sikerhez

„A kezelés során az a legfontosabb, hogy minél előbb meglegyen a diagnózis. A fehérje plakkokat oldó gyógyszerek hatásait tekintve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a készítmények lebontják ugyan ezeket a kis szigeteket, és az abnormális fehérjék szintjét is majdnem a nullára csökkentik, a mentális képességek mégsem javulnak, és sajnos nem is térnek vissza. A jelenlegi gyógyszerek pedig csak másfél évig képesek szinten tartani az állapotot, utána folytatódik a hanyatlás. Tehát minél korábban diagnosztizáljuk a betegséget, annál több esély van arra, hogy megőrizzük a még meglévő képességeket, mert ami már elveszett, azt nem lehet visszahozni. A gyógyszerek mellett jelenleg, memória gyakorlatok és agyi tréningek segítenek a szinten tartásban. Természetesen folyamatosan zajlanak a betegség kezelését célzó kutatások, és szerencsére rendkívül biztatóak a különböző génterápiák és őssejt-beültetések eredményei. De bármelyik kezelési módot is alkalmazzák, a korai diagnosztika elengedhetetlen a sikerhez” – hangsúlyozta a neurológus főorvos.