Információk, érdekességek

Rakott tészta spenóttal és fetával

2024. május 08.

A friss spenót a fetával nagyon finom ízkombinációt alkot! Íme, egy könnyen és gyorsan elkészíthető tésztaétel ezzel a két hozzávalóval. 

Hozzávalók:
25 dkg penne vagy csavart tészta
50 dkg spenót
2 dl tejszín
25 dkg fetasajt
3 gerezd fokhagyma
só, bors
olaj

Elkészítése:
A tésztát kifőzöm a szokásos módon. Közben a spenótot megtisztítom (vagyis leszedem a középső száráról), megmosom és kevés olajon átpárolom. Hozzáöntöm a tejszínt, sózom, borsozom, beleszórom a zúzott fokhagymát és botmixerrel pürésítem.
Ezután egy tűzálló tálban rétegezem: tészta-spenótos püré-morzsolt feta és ugyanez mégegyszer. A sajt kerüljön felülre! Ezután 15 percre a sütőbe teszem.

Frissen tálalom!

Sablonszövegek a mindennapokban

2024. május 08.

A verbális, azaz szóbeli kommunikációval kapcsolatban általános elképzelés, hogy az a gondolataink, érzéseink, szándékaink közlésére, információk átvitelére szolgál. Pedig a közvetlen személyközi kommunikációban a kimondott mondatoknak sokszor nem a szó szerinti értelme a tényleges jelentése, mert egy adott helyzetben egyszerűen másra használjuk azokat.

A kommunikáció – az egyik elterjedt definíciója szerint – információátvitel két fél között. A latin eredetű információ kifejezés – bár egyértelmű definíciója igazából nincs – leggyakrabban, így a köznyelvben is értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Általánosságban információnak tekintjük azt az adatot, amely számunkra fontos és valamiféle ismerethiányt csökkent. Ha pl. nem tudjuk, várható-e eső délutánra, azaz vigyünk-e magunkkal esernyőt, és megkérdezzük egy családtagunkat, mit látott/olvasott az előrejelzésben, az már egy modellértékű kommunikációs helyzet. Mert jelen van benne az információ, hogy valószínűleg záporok érkeznek, ami számunkra új adat, és ennek az információnak az átvitele két személy között. Így aztán – a szűkebb meghatározás szerint – nincs információ újdonságérték nélkül (ha épp megázunk, semmi újat nem mond nekünk, ha valaki közli, hogy esik), és nincs kommunikáció információátvitel nélkül. Az információ valóban az ismerethiányt, a valóság egy-egy területével kapcsolatos bizonytalanságot csökkenti. De lehet, hogy mégsem minden esetben.

A „Hogy vagy?”-dilemma

Bizonyára mindannyian számtalanszor feltettük már ezt a kérdést, és számtalanszor vágtuk rá, mintegy automatikusan, hogy „Kösz, ­jól”. De megtudtuk-e minden esetben, hogy is van a másik, akit ezzel a kérdéssel megtaláltunk? Persze, hogy nem, száz esetből 90-95 alkalommal a „Kösz, ­jól” válaszból legfeljebb annyi derült ki, hogy

• 1. az illető tud beszélni, sőt beszél magyarul, és
• 2. hajlandó szóba állni velünk, legalábbis a társadalmilag elvárt minimális érintkezés szintjén.

És ez egyáltalán nem baj, a „Hogy­ vagy?” formula egyszerűen nem arra való, hogy megtudjuk, mi van a kérdezettel anyagilag, érzelmileg, szociálisan, milyen kedve van aktuálisan, mint ahogy a „Jó ­napot!” sem azt jelenti, hogy mélyen és szívből szeretnénk, ha a másiknak prímán alakulna a napja, csupa kellemes élménnyel, pozitív találkozással és sikeres problémamegoldással szegélyezve.

Az ilyen típusú társalgási fordulatok egyszerű sablonok, amiket különösebb szellemi erőfeszítés nélkül tudunk előhúzni egy-egy váratlan találkozás esetén is. Igazából nem az érdemi, tartalmas kommunikáció részei, csak megteremtik annak lehetőségét, kijelölnek egyfajta szimbolikus kezdőpontot. Mint az angoloknál a híres „How do ­you ­do?” köszöntés, melyre a válasz, számunkra kicsit paradox módon, csak annyi: „How ­do ­you­ do?”

Tele a fejed a munkával? - 5 tipp 5 perces munkaközi szünetekre

2024. május 07.

Feloldozlak! Most, itt, azonnal! Ez nem lógás! Nem rombolja, éppen javítja a munkamorált. A vállalati tréningeken ma már szinte mindenütt oktatják, hogy a dogozó hogyan tud minél hatékonyabban dolgozni. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy néha pihenőket iktasson be a munkaidejébe. A pihenőkkel azonban nem növelheti a cég számláját és nem zavarhatja meg a kollégákat. Mit tehetünk ezekben a szünetekben, ha gép előtt ülünk?  

A munkádat el kell végezned. Ezt tudod, mégsem megy. Nem haladsz. Tele van a fejed és csak bámulod a monitort percek óta. Ez az állapot minden ülőmunkással naponta legalább 3-8 alkalommal előfordul – állapították meg Philadelphiában pszichológus-kutatók. Az nem mindegy csupán, hogy mennyi ideig tartanak ezek a szünetek.

Ha a dolgozó erőszakosan kényszeríteni akarja magát a tovább dolgozásra, akár órák is kieshetnek a tevékeny munkaidőből, míg ha a dolgozó engedélyez magának 5 perc szünetet, akkor szinte azonnal képes lesz visszatalálni a feladathoz, melynél leblokkolt. Ez nem megy a munka rovására, sőt elősegíti, hogy jobb, hatékonyabb legyen a munkavégzés.

A munkáltatók sokszor azzal érvelnek a rövid munkaközi szünetek ellen, hogy a munkaidő ellenőrizhetetlenné válik. A megoldás itt sem könnyű, mégis megvan: - A motivált munkaerő, aki önmaga szabályozza hatékony munkaidejét.

Rituálé – 5 lépésben

Ha nem akarsz látványosan semmit tenni, de magadat fel akarod dobni egy kicsit, csináld végig az alábbi sorozatot, hogy felfrissítsd magad:

1. Állj fel, végy mély lélegzeteket, nyújtózz egy nagyot! Nyújtóztasd ki a tagjaidat! Ha kilépsz a cipőből és megnyomkodod saját talpadat, vagy ugrálsz néhányat lábujjhegyen az sokat segít.
2. Nyiss ablakot (ha az iroda, vagy munkahely olyan, hogy ez lehetséges) vagy keress egy helyet, ahol friss a levegő. (Például áll ki a teraszra!)
3. Igyál meg legalább 10 korty vizet – lassú kortyokban, koncentrálva arra, hogy a víz felfrissít, üdít.
4. Sétálj néhány lépést, legjobb, ha kicsit tempósan lépcsőzöl, csak úgy (egy emeletet fel, egyet vissza)
5. Légy szemforgató! Nem lelki, hanem fizikai értelemben, persze. Forgasd körbe a szemeidet, közben nyomkodd meg a fülcimpádat, dörzsöld meg az orrod és a szád közötti érzékeny részt. Ezek mind élénkítenek! Forgasd körbe a fejed – ennyi mozgás többnyire elég is!