Információk, érdekességek

Hulladékból élet – Maradék Nélkül Program

2024. május 02.

A zöldségekből, gyümölcsökből jelentős mennyiségű zöldhulladék keletkezik a háztartásokban, nem csak ősszel, a kerti munkálatok és a lehulló falevelek miatt. A Nébih Maradék Nélkül Programja szerint komposztálással környezetbarát módon juttathatjuk vissza a természet körforgásába ezeket az értékes szerves anyagokat.

Sok élelmiszerrész (pl. a csirkecsont, tojáshéj, burgonyahéj, kávézacc) hulladékként kerül a szemetesbe. Ezek egy része komposztálható vagy állateledelként hasznosítható, de van, amit csak a kommunális hulladékba – idén januártól pedig a biohulladék-gyűjtőbe – tudunk dobni. Ezek sokszor magas víztartalmú élelmiszerrészek, a hulladékégetőbe kerülve csökkentik annak hatásfokát, a lerakóban pedig nemkívánatos üvegházhatású gázok keletkezése közben bomlanak le. Éppen ezért nagyon fontos, hogy komposztálással csökkentsük a kukába kerülő szerves hulladék mennyiségét.

Mi a komposztálás?

A komposztálás olyan természetes biológiai folyamatokra támaszkodó eljárás, amely során a mikro- és makroorganizmusok az elkülönítetten gyűjtött biohulladékot lebontják, és ennek eredményeképpen humuszképző anyagok és szervetlen ásványi sók keletkeznek. A folyamat végterméke a komposzt.

A komposzt lényegében a mesterséges humuszt jelenti, vagyis olyan anyag, amely a növények számára szükséges tápanyagokat tartalmazza.

Kinézetre morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű anyag, magas szervesanyag-tartalommal. Felhasználható a mezőgazdaságban, a kertészetekben, az otthonunkban pedig virágföldnek vagy konyhakerthez. Fontos szerepe, hogy a műtrágya használatát is csökkenthetjük vele.

Mi kell hozzá?

Elsősorban elhatározás és környezettudatos szemlélet. Emellett megfelelő komposztáló-helyre és komposztálható anyagokra van szükség. A hely tekintetében a kertes házban élők előnyben vannak, hiszen a kert egy kicsit árnyékosabb részén könnyedén kialakítható egy komposztálósarok. Választhatunk komposztládát (készen kaphatót vagy egy kis kézügyességgel saját készítésűt), de egy gödör is megteszi, ez utóbbinál a giliszták is hasznos segítőtársaink lesznek. Szerencsére ma már azok is számtalan lehetőség közül választhatnak, akiknek nincs kertjük. Akár a saját konyhánkba is beállíthatunk egy komposztáló-edényt, így még a lakásból sem kell kilépni a konyhai hulladék fenntartható módon való kezeléséhez. Ebben az esetben is a giliszták vagy egy ún. starter kultúra – mikrobák és segédanyagok keveréke – lesznek segítségünkre a hulladékok lebontásában. Bár sokan tartanak tőle, de a komposztálás ezen módja sem jár kellemetlen szagokkal, ezt a Maradék ­Nélkül Program saját kísérletei is bizonyítják. Szintén kitűnő megoldás, ha csatlakozunk egy közösségi komposztálócsoporthoz. Ha pedig elég lelkesek vagyunk, mi magunk is kezdeményezhetjük egy ilyen pont kialakítását a saját lakhelyünk vagy munkahelyünk környezetében.

Találjunk rá a pihentető alvásra: 6 jó tanács

2024. május 02.

Hogyan merüljünk álomba esténként úgy, hogy előtte „ne számoljuk a bárányokat”, és egész éjjel jól aludjunk?  Elsősorban tartsuk be az ún. alváshigiénés szabályokat, ami azt jelenti, hogy vegyünk fel olyan életmódbeli szokásokat, magatartási formákat, melyek elősegítik az alvászavarok megelőzését vagy megszüntetését. Tippek a jó alváshoz, köztük néhány kevésbé ismert ötlettel.

1. Ébredés mindennap ugyanabban az időben

A felkelés ideje jelentős mértékben függ attól, hogy este mikor tudunk elaludni. Rendkívül fontos, meghatározó tényező lehet, hogy a felkelés és a lefekvés mindennap azonos időben történjék. Ennek célja, hogy a rendszertelenség e téren ne zavarja meg a biológiai óránkat, és ne okozzunk elalvási nehézségeket magunknak. Még alkalmi késői lefekvések esetén is – pl. egy sokáig tartó munkával töltött vagy ünnepi este után – keljünk fel a szokásos időben. Ennek fő előnye, hogy jobban alszunk tőle este! A rendszeresen ugyanabban az időben történő étkezések szintén segítenek abban, hogy ne „toljuk el” biológiai óránkat., hiszen az étkezési idő fontos hivatkozási pontot jelent.

2. Kék fényt szűrő szemüveg használata

Egy 2020. júliusában publikált tanulmányban amerikai kutatók vizsgálták a kék fényt szűrő szemüvegek hatását 60 olyan személy esetében, akikre a késői órákban is fokozott képernyő-használat (computeren, okostelefonon, táblagépen) volt jellemző. A tanulmány szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy ezek a védőeszközök hatékony beavatkozást jelenthetnek az alvás javítására, különösen az „éjszakai baglyoknál”.  Nem ok nélkül, hiszen ezek a szemüvegek védenek a nagy fényerejű elektronikus eszközök monitorai által kibocsátott kék fény nemcsak a szemre gyakorolt káros hatásai ellen, hanem az alvás szempontjából is. 

Ennek okai: a kék fény élénkítő hatású, és megzavarja az alvási ciklust szabályozó melatonin hormon termelődését. Emiatt csökken a melatonin szintje a szervezetben, és nehezebben tudunk elaludni. Mellőzzük tehát, ha lehet, ezen elektronikus eszközök használatát a lefekvés előtti órákban. De ha pl. a késő esti vagy éjjeli munkavégzés elkerülhetetlen, mindenképpen viseljünk kék fényt szűrő szemüveget. A kék fényről mindazonáltal tudnunk kell, hogy része a természetes fény spektrumának, és segít napközben éberen tartani minket. Reggel pl. elengedhetetlenül szükséges, mert elősegíti az ébredést és biológiai óránk helyes működését, sőt még hangulatjavító hatású is.

3. Végezzünk rendszeres testmozgást, de ne későn

A testmozgás akkor is különösen fontos, ha a járvány idején többet kell otthon maradnunk. Nemcsak az alvásminőségre káros stressz mérséklésére, hanem a fizikai aktivitás gyulladáscsökkentő hatása miatt is. Hiszen a krónikus gyulladás az immunrendszer túlaktiválását idézi elő, ami nem megfelelő alváshigiéniát okozhat Amellett a testmozgás hatására emelkedik a szerotonin (boldogsághormon) szintje a szervezetben, mely segíti később az elalvást, és javítja az alvásminőséget (az életkor előrehaladtával kevesebb termelődik belőle). A fizikai aktivitás csökkenti továbbá a lehetséges alvási apnoéval (légzéskimaradással) összefüggő nappali aluszékonyságot. Mindezek ellenére, ha a késői órákban, pl. 18h után sportolunk, mivel az növeli testhőmérsékletünket, elmozdulást okozhat a biológiai órában, és így zavarja az elalvást.

A gyerek csetlik-botlik – SPD, vagyis szenzoros feldolgozási zavar

2024. május 01.

A gyerek érzékszerveinek működésével van kapcsolatban, amikor azt érezzük, hogy különböző ingerekre furcsán reagál.

A bőrünk megérezheti, ha valami puha vagy éppen éles. A szemünk látja a dolgokat, a fülünk hallja a hangokat, és így tovább. Az SPD esetében néha úgy érezhetjük, mintha a gyermekünk érzékszervei „félreértelmeznék” az információkat. Pl. egy puha ruha lehet, hogy a bőrén olyan érzést kelt, mintha durvább lenne. Vagy egy hang lehet, hogy túl hangosnak tűnik számára. Emiatt néha lehet, hogy a gyerek bizonyos helyzetekben nehezebben érzékeli vagy éli meg az érzékszervei által küldött jeleket. Ez sokszor azt eredményezheti, hogy nehezebben tud koncentrálni vagy nyugodtan maradni.

Fontos megérteni, ez nem azt jelenti, hogy a gyerek rossz vagy szeszélyes.

Egyszerűen csak máshogy érzékeli a dolgokat, és ebben szüksége lehet támogatásra.

Hogyan vehetjük ezt észre?

A szomatodiszlepszia (szenzoros feldolgozási zavar, SPD) sokféle módon megnyilvánulhat, és a tünetek mértéke is nagyban változhat egy gyereknél a másikhoz képest. Az alábbiakban olyan lehetséges tüneteket sorolok fel, amelyek arra utalhatnak, hogy egy gyermeknek SPD-je lehet:

• Érzékenység a ruházat tekintetében:

a gyerek túlzottan érzékeny lehet bizonyos anyagokra, varrásokra vagy címkékre, és ez kellemetlenséget okoz számára.

• Érzékenység az élelmiszerek textúrájára:

egyes ételek, mint pl. a nyers zöldségek vagy a puha húsok kiválthatnak nyugtalanságot vagy undorodást.

• Magas vagy alacsony fájdalomküszöb:

a gyermek akkor is érezhet fájdalmat, amikor másoknak az adott inger nem okozna kényelmetlenséget.

• Intenzív reakciók hangokra:

hangos zajok (pl. sziréna, szeles idő vagy tűzijáték) erős félelmet, pánikot vagy irritációt válthatnak ki.

• Érzékenység a fényre vagy a színekre:

a gyermek lehet, hogy elkerüli a túl erős vagy fényes fényeket, vagy éppen túlreagálja a különböző színek hatását.

• Nehézség az egyensúly megtartásában:

a gyermeknek nehézsége lehet a koordinációval, ami gyakran esetleges botlásokhoz vagy elesésekhez vezethet.

• Túlzott mozgásigény:

a gyereknek folyamatosan mozognia kell, nehogy megfeszüljön vagy nyugtalanná váljon.

• Problémák a finommozgásokkal:

a gyermeknek lehet nehézsége a gombok begombolásával, a ceruzával írással vagy más finommozgásos tevékenységekkel.

• Kapcsolatok nehézségei:

a gyermek lehet, hogy nehezen tudja kifejezni az érzelmeit vagy nehezen érti meg mások érzelmi állapotait.

• Túlérzékenység érintésre:

a gyermeknek nehézsége lehet az érintések tolerálásával, ami a puszikat, öleléseket, vagy akár a haj mosását is érinti.