sub

Információk, érdekességek

Van megoldás a kismamák haj- és bőrproblémáira

2022. szeptember 30.

A fogantatás pillanatától kezdve számos változás megy végbe a szervezetben, amely gyakran haj- és bőrproblémákat is eredményez. Dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza a várandósság alatti hormonális és kötőszöveti változások hatásairól és a kezelési lehetőségekről beszélt.

Változások a bőrön

A várandósság alatt bekövetkező hormonális változások azt is eredményezhetik, hogy a meglévő szeplők, májfoltok sötétebbek lesznek, az anyajegyeknek pedig változhata színe, mérete. Ezen változások általában jóindulatúak, de – mint minden változást – ezt is ajánlott bőrgyógyásszal ellenőriztetni. A terhességre különösen jellemző lehet, hogy bőrszínű, nyeles növedékek (fibrómák) alakulnak ki a nyak, hónaljak, mellbimbó területén. Megjelenhetnek apró, olykor viszkető, száraz felszínű, barna növedékek is, amelyek jóindulatú, fokozott szarutermelés következtében kialakuló, nem fertőző szemölcsök (seborrhoeasverruca). Ha ezek esztétikailag vagy elhelyezkedésük miatt zavaróak, a terhesség után bőrgyógyásszal lehet eltávolíttatni.
Szinte minden kismama megfigyelheti, hogy az emlőbimbó és az emlőudvar sötétebbé válik, a has középső vonalán pedig egy sötétebb csík jelenik meg. Ezek a változások a szülés után rendszerint elmúlnak. Megelőzésképpen azonban a pigmentációs zavarok ellen különösen fontos a megfelelő faktorszámú fényvédő termékek használata.

A striákat érdemes megelőzni

A magzat növekedésével természetesen a has körfogata is nő. Jórészt alkati tulajdonságok és genetikai tényezők kérdése, hogy milyen mértékben alakulnak ki egy nőnél a terhességi csíkok, vagyis a striák. Ettől függetlenül érdemes már a terhesség első hónapjától, erre a célra speciálisan kifejlesztett készítményeket alkalmazni. Fontos, hogy ne csak a has, de a mellek és a csípő területét is rendszeresen krémezzék a kismamák, hiszen striák itt is megjelenhetnek. A terhesség utolsó harmadában, a bőr nagyfokú megnyúlása miatt kialakuló viszkető érzés is csökkenthető rendszeres krémezéssel. A szülés után pedig fáslizással, alakformáló fehérneműkkel lehet elősegíteni a megnyúlt bőr összehúzódását.

A hajhullás sokszor csak átmeneti

A terhesség alatti hormonális változások miatt a hajgyökereknél felgyorsul a sejtosztódás, meghosszabbodik a növekedésben lévő hajszálak élettartama, így a haj gyorsabban nő. Szülés után azonban a növekedés leáll, és azok a hajszálak is ekkor hullanak ki, amelyek normál hormonális viszonyok közt már régebben kihullottak volna. Vagyis a tévhitekkel ellentétben nem a szoptatás okozza a hajhullást. A kismamáknál már a várandósság alatt érdemes kímélő sampont használniuk, kerülni az erős fodrászati vegyszereket és a szülés utáni hajhullással csak akkor fordulni bőrgyógyászhoz, ha néhány hónap alatt nem rendeződik.


Szavazások

Ön allergiás valamilyen ételre?

Aktív: 2022. szeptember 18. - 2022. október 30.

Tejfehérje (kazein)
Tojás
Mogyoró
Szója
Nem vagyok allergiás
Dió
Kagyló
Többre is ezek közül
Eper
Gabonák
Egyéb ételekre


szavazatok száma: 81
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Mi a titkuk a nőknek?

2022. szeptember 30.

Avagy a nemi adottságok mellett meghatározza-e életéveinket egy belső lelki program?

A férfiak korábban halnak

Statisztikákból tudjuk, hogy szinte minden országban a nők átlagos várható élettartama a férfiakéhoz képest hosszabb, amiben mi magyarok is hozzuk az átlagot. Van valami, amiben viszont statisztikai „érdekesség” lettünk – ahogyan azt dr. Kopp Mária fogalmazta – és ez a nőkhöz képest a középkorú férfiak rossz egészségi állapota és korai halálozási aránya. Hazánkban 5 férfi közül csak 3 éli túl a 65. életévét, tehát annak a valószínűsége, hogy egy férfi hazánkban túléli a 65. életévét csupán 59%.

Fotó: gettyimages.com

Ez az arány Ausztriában 80%. A II. világháború előtt 1930-ban voltak hasonlóan rosszak a magyarországi életkilátások. Kutatások bizonyítják, hogy 1960. és 2005. között a 40–69 éves magyar férfiak halálozása 55%-kal emelkedett. Statisztikáink a férfiakat illetően nem voltak mindig ennyire katasztrofálisak. Az 1960-as évek környékén hihetetlen, de eredményeink jobbak voltak az osztrákokénál. Mi védi meg a nőket? Mi okozhat pár évtized alatt és csak a férfiak esetében ekkora drámai változást? Ez az, amit nem foghatunk a genetikára vagy írhatunk csak a testi/öregedési folyamatok rovására.

Látnunk kell, hogy a társadalmi és ezen keresztül a lelki változások közrejátszanak az egészség/betegség/halál alakításában.

A nők hosszabb távra terveznek

Rendeléseimen nemcsak a pillanatnyi problémamegoldás a fontos, hanem a hosszú távra történő gondolkodás is, vagyis az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés is.

Emiatt, a pácienseimmel többet beszélgetek és nemcsak az adott betegségről, hanem az őket érintő problémákról. Fontosnak tartom, hogy tudják és érezzék mindannyian, hogy ők a saját életük alakítói. Lássák meg, milyen blokkjaik és milyen lehetőségeik vannak. Mik gátolják és milyen eszközök, belső képességeik segíthetik őket a változásban, megvalósításban. Ilyen beszélgetések alkalmával teszem fel pácienseimnek nemtől függetlenül azt a kérdést: „Meddig tervezi/látja előre az életét”. Ha megkérdezem a nőket, akkor a 35–50-es korosztály leggyakoribb válasza a jövőképére: „Látni szeretném az unokámat!”

Ha ugyanezt a kérdést felteszem a kisgyerekkel rendelkező apukáknak, a legtöbb esetben az egyértelmű válasz: „Szeretném elindítani az életbe a gyerekemet!” A következő kérdésre, miszerint: Ezt követően mi a további terve az életével? A legtöbb esetben nem tudnak válaszolni. Néhányan igyekeznek a megfelelés miatt valamit mondani, de érződik, a szavak mögött valódi vágy nincs.

Ha megnézzük a nők és férfiak válasza közötti különbséget, akkor nagyon hamar a statisztikák életkori adatai helyettesíthetők be a várható élettartammal kapcsolatban. A nők tehát „hosszabb távra” motiváltak.

Miben mások a nők, mint a férfiak?

Dr. Kopp Mária és munkatársai által végzett Hungarostudy adatai szerint a nők esetében a tágabb társas kapcsolatok hiánya volt a legfontosabb egészségi kockázati tényező. Nőknél tehát a személyes kapcsolatokkal való elégedetlenség bizonyult a korai halálozás legfontosabb előrejelzőjének. Ez azonban védettséget is jelent, mivel a nők esetében az egyik kapcsolat elégtelenségét más kapcsolatok képesek pótolni, míg a férfiak számára a házastársi kapcsolat az, ami különösen fontos és azt nem tudja helyettesíteni még az élettársi kapcsolat sem. Ami mindkét nemnél egyenlően fontos és mérhető társas kapcsolati tényező volt, az a gyermekkel való kapcsolat minősége. A gyerek(ek)től kapott alacsony mértékű társas támogatás jelentős kockázati tényező volt mindkét nem esetében. A középkorú nők és férfiak számára tehát a minél koraibb gyermekvállalás komoly védőfaktort jelent.


Mitől különleges az arabica kávé?

2022. szeptember 29.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az arabica kávészemek illata pörkölés után rendkívül intenzív és egyedülállóan aromás. A belőle készített ital gyümölcsös íze sokáig érezhető a szájban, és jól felismerhetőek benne az egyes termőterületek jellegzetességei.  

Az, hogy valaki az arabica vagy a robusta kávét részesíti előnyben, országonként és egyénenként változó, azonban a gourmand-ok egyértelműen az arabica mellé teszik le a voksukat.

Évszázadok óta két fő kávéfajta magjából készítenek kávét, ezek az arabica és a robusta

Arabica: Az ínyencek körében az arabica finomabb és jobb minőségű kávébab hírében áll. Ezek a kiváló szemek nevüket az arabokról kapták, ugyanis ők vitték be a terményt Kelet-Afrikából Arábiába a XV. században. Ez az érzékeny cserje a magas fák árnyékában virágzik, és 1300 – 1800 méter közötti tengerszint feletti magasságon érzi magát legjobban. Klíma tekintetében leginkább a száraz és az esős időszakok váltakozását kedveli, kifejezetten érzékeny a szélre és a fagyra. Ezek a jellemzők erősen behatárolják az arabica termesztési területét, hiszen kevés olyan vidék van, amely megfelel minden követelménynek.

Kevésbé ellenálló a betegségekkel szemben, hosszabb érési időszakot igényel, és lassabban növekszik, mint a robusta cserjék.
A robusta főként a trópusi síkságokon terem, és jóval nagyobb terméshozamú, de némileg gyengébb minőségű kávé.

Érzékenysége miatt az arabica termesztése nagyobb szakértelmet és több türelmet is igényel. Azonban a jól gondozott növény bőségesen meghálálja az odafigyelést: az arabica szemekből készített kávé jellemzője a finom savak és a különleges, harmonikus aroma. Nem véletlen tehát, hogy a világ összes kávétermésének 60 százalékát az arabica kávé teszi ki.