Információk, érdekességek

Leégett a bőre?

2025. július 18.

Hasznos tudni, hogy mivel kezelje a napégette bőrt

Nyár, nyaralás, napsütés, napégés… Az utóbbi nem játék, hiszen a kellemetlen panaszokon túl a napégés vagy leégés a bőr ráncosodásának, öregedésének az előszobáját és egyes esetekben akár a bőrrák kiindulópontját is jelenti.

A legjobb lenne a napégést megelőzni! Ha azonban kivédeni nem sikerül, akkor mindenképpen törekedni kell a szakszerű kezelésére.

Milyen tünetekkel jár a napégés?

Minél több időt tölt valaki minél nagyobb intenzitású napfényen, annál inkább ki van téve az ultraibolya (UV)-sugárzás káros hatásának, így a napégésnek is. A bőr rózsaszínűvé, majd pirosas, vöröses árnyalatúvá válása mellett a melegérzet és a bőr megérintésekor tapasztalható perzselő, égő érzés egyaránt arra utalnak, hogy túl nagy dózisban volt a bőr a napsugárzásnak kitéve.

Az extrém erősségű napsugárzásnak való kitettséget követő pár órán belül

• fájdalom,
• viszketés,
• hólyagosodás,
• hólyagnedvedzés,
• duzzanat egyaránt tapasztalható a bőrön.

Súlyosabb esetben a panaszok nem korlátozódnak csupán a bőrre, és egyéb tünetek is megjelennek, így például a fejfájás, hányinger, hányás, szédülés, gyengeség vagy akár láz.

A napégéssel társuló egyik legnagyobb veszély a kiszáradás, és itt nem csak a bőr szárazzá válásáról van szó, hanem a szervezet só- és vízháztartási egyensúlyának felborulásáról. Megfogadandó a tanács, hogy napégéses panaszoknál az érintettek hűvös, elsötétített helyiségben tartózkodjanak és gondoskodjanak a bőséges folyadékbevitelről, lehetőleg tiszta víz formájában. A langyos vizes zuhanyzás kellemes érzést adhat, érdemes tusfürdőt nem használva, csupán tiszta vízzel tusolni. Az öltözetet illetően szellőző (pamut), nem szoros és lehetőleg nem műszálas ruházat viselése javasolható. Megjegyzendő, hogy az alkoholos italok fogyasztása szárító hatású a szervezetre, vagyis a „becsípett” állapotban való leégés súlyosabb következményekkel járhat, mint a józan állapotban szerzett napégés, illetve a leégett állapotban való italozás tovább ronthat az állapoton.

Mióma a menopauza után – kell-e aggódni?

2025. július 18.

A méhmióma egy döntően jóindulatú szövetburjánzás a méhben és annak környékén, amelynek ahhoz, hogy növekedni tudjon, ösztrogénre van szüksége. Ezért tehát a menopauza után, amikor az ösztrogénszint visszaesik, jelentősen csökken a mióma kialakulásának, növekedésének esélye is. Néhány esetben azonban nem ez történik, hanem a mióma továbbra is jelen van és tüneteket is okoz. Mi lehet ennek az oka, mit lehet tenni, kell-e aggódni a jelenség miatt? Dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica nőgyógyásza, sebész válaszolt meg a kérdéseket.

Mi lehet az oka annak, ha a mióma a menopauza után is tüneteket okoz?

A menopauza után az az általános megfigyelés, hogy akik korábban mióma, miómák okozta panaszokkal bajlódtak, rendszerint jobban lesznek. Ez azonban nem minden esetben van így.
– Előfordul, hogy épp a perimenopauza vagy menopauza alatt alkalmazott hormonpótló terápia az, amely a progeszteron és ösztrogén pótlással fenntartja azt az állapotot, ami miatt a mióma gondot tud okozni. A tünetek változatosak lehetnek, ahogyan a mióma mérete és száma is. Az almamag méretűtől a grapefruit nagyságúig, az egyetlen darabtól a több miómáig számos variációban felfedezhetünk ilyen képleteket. Éppen ezért a panaszok is sokrétűek:
– erős menstruációs vérzés (ha még van menstruáció a perimenopauzában),
– köztes vérzés vagy menopauza utáni vérzés,
– szex közben érzett fájdalom,
– puffadás,
– hátfájás (ha a mióma a méh hátsó részén jelentkezik, nekinyomódhat a hát alsó szakaszán lévő izmoknak és idegeknek),
– székelési, vizelési fájdalom, székrekedés, hólyag kiürítésének nehézsége (ugyanis a méh külső falán elhelyezkedő miómák nyomhatják a hólyagot, a végbelet és az idegeket).
A tünetek lehet enyhék, de akár olyan erőteljesek is, hogy nem csak a nappali közérzetet, de az éjszakai alvást is megnehezíthetik. Nagyon ritka esetben az is előfordulhat, hogy a mióma daganatos sejteket is tartalmaz.

Miben más a növényi és az állati fehérje? Melyik segíti jobban a fogyást?

2025. július 17.

A fehérjediéta több szinten is hozzájárul az anyagcsere fokozásához, a zsírégetés elősegítéséhez és az izomméret megtartásához, miközben pozitív hatással van az energiaszintre és a bőr egészségére. De felmerül a dilemma: a cél, az egészséges és tartós fogyás érdekében a növényi vagy az állati fehérje fogyasztását részesítsük előnyben?

Goda Gábor, vegyészmérnököt, a Toman Diet szakértőjét kérdeztük arról, miért olyan hatékony a fehérjediéta és vajon a növényi, vagy az állati fehérje segíti jobban a fogyást?

„A fehérjediétának számos előnye van a népszerű divatdiétákkal szemben: fokozza az anyagcserét, mivel a fehérjék lebontása több energiát igényel, mint a szénhidrátoké vagy a zsíroké. Ez a magasabb termikus hatás elősegíti a kalóriák gyorsabb elégetését, ami a testsúlycsökkenést és a zsírvesztést támogathatja – feltéve, hogy a bélflóra és az enzimháztartás megfelelően működik. Kalóriadeficitben a szervezet hajlamos az energiáért az izomszövet lebontásához folyamodni. A megfelelő fehérjebevitel azonban biztosítja az izmok építőelemeit (aminosavakat), segítve így az izomtömeg megőrzését és elősegítve az előnyösebb, tónusosabb testkép kialakulását. A fehérje lassúbb emésztése miatt hosszabb teltségérzetet biztosít és stabilabb energiaszintet eredményez. Emellett nélkülözhetetlen a kollagén és elasztin termelésében, melyek a bőr rugalmasságát, szilárdságát és regenerációját támogatják, így segítve a bőr fiatalos megjelenésének elérését vagy fenntartását.”

Tehát a fogyókúra során a fehérjebevitel kulcsszerepet játszik. Az azonban, hogy az állati vagy a növényi fehérje segíti jobban a fogyást, nagyban függ az étrend többi részétől, az egyéni igényektől és a fehérjeforrás minőségétől.

„Míg az állati fehérjék általában teljes aminosav-profillal és magas biológiai értékkel rendelkeznek, addig a növényi fehérjék előnyei a rost és az antioxidáns tartalomban nyilvánulnak meg. Az egészséges étrend szempontjából a legjobb megoldás az egyensúly fenntartása és a különböző fehérjeforrások kombinálása, hogy mind az esszenciális aminosavak, mind a további tápanyagok optimálisan biztosítva legyenek.” – folytatja Goda Gábor.