Információk, érdekességek

Drasztikus fogyókúra? Ne csináld!

2019. május 25.

A strandszezon közeledtével mindenki szeretne a legjobb formájába lendülni és ledobni a télen felszaladt kilókat. Ha időben elkezdjük, akkor egészséges táplálkozással és rendszeres mozgással a bikiniszezon kezdetére elérhetjük a kívánt alakot. Ám sokan nyárig halogatják, hogy változtassanak, a rövid idő miatt pedig drasztikus módszereket is bevetnek a cél eléréséhez. De vajon tudják, hogy ezzel mennyit ártanak maguknak?  

„Ha egész évben odafigyelünk a változatos, kiegyensúlyozott, vitamindús táplálkozásra, rendszeresen mozgunk és megfelelő mennyiségű vizet iszunk, elkerülhetjük a plusz kilókat. Persze sokan nehezen vesszük rá magunkat a testmozgásra télen, és a hidegben jól esik egy kis kényeztető, energiadús nasi is. Azonban, ha úgy érezzük, magunkhoz képest elszaladt velünk a ló, akkor még időben térjünk vissza a helyes útra, életmódot váltani ugyanis bármikor lehet.

Az eredményt azonban ne várjuk az egyik napról a másikra, ez ugyanis hosszú, kitartó munkát igényel. Jobb esetben életmódot váltunk, és nem csupán időszakos bikiniformát húzunk magunkra. A rendszeres sport és a helyes, egyénre szabott táplálkozás együtt egészséges és tartós módszer a kívánatos testalkat elérésében. Akik azonban drasztikus diétáktól, hashajtó szerektől, különböző fogyasztó szerektől várják a hatást, azok nemcsak, hogy visszahízhatják a leadott kilókat, de akár súlyosan is károsíthatják a szervezetüket” – mondta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa.

Világszerte nőtt az öngyilkosságok száma

2019. május 25.

Meghaladta a 800 ezret az öngyilkosságok száma 2016-ban, ám a világ népességének növekedése miatt arányuk mintegy egyharmaddal csökkent 1990 óta a British Medical Journalban megjelent tanulmány szerint.

Globálisan 6,7 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma 1990 és 2016 között – állapították meg a tanulmány szerzői, akik ugyanakkor kimutatták azt is, hogy figyelembe véve a világ népességének jelentős növekedését az öngyilkosok globális halálozási aránya 33 százalékkal csökkent ugyanezen periódusban.

A szakemberek azt is feltárták, hogy a férfiak körében a nőkhöz képest magasabb az öngyilkosságok száma, ennek oka, hogy ők több nélkülözéstől szenvednek mind társadalmi, mind gazdasági tekintetben.

A nemzetközi kutatócsoport az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által az betegségek globális terheiről 1990 óta rendszeresen készített tanulmányok adatait használták fel elemzésükhöz, amelyben kimutatták az öngyilkosságok számát 1990 és 2016 között globálisan és regionálisan, korcsoportokra és nemekre bontva, a jövedelem, végzettség és termékenység kombinált mutatója, a szociodemográfiai index figyelembe vételével.

A vizsgált 27 évben az öngyilkosság volt a vezető halálok az ázsiai-csendes-óceániai térség fejlett államaiban, és a tíz vezető halálok egyik Kelet-Európában, Közép-Európában, Ausztráliában és térségében, valamint Észak-Amerikában.

Globálisan több férfi (100 ezer közül 15,6) lett öngyilkos, mint nő (100 ezer közül hét). A csökkenés mértéke a férfiak esetében az adott időszakban csupán 24 százalék, míg a nők esetében 49 százalék volt. A szegény országokban viszont az öngyilkosságot elkövető nők aránya volt magasabb.

A váratlan tragédiákból is fel kell állni

2019. május 24.

„Ha valaki kezdi azt érezni, hogy szűkül a tér az életében, akkor rögtön öltözzön fel és menjen ki a szabadba” – A Richter Főnix Közösség új tagja, Keresztesné Sándor Katalin.

Magyarországon évente 35-40 ezren esnek a stroke áldozatául. Keresztesné Sándor Katalin szintén szembenézett vele. Az agyinfarktus egy olyan rosszulléttel kezdődik, aminek nincsenek előjelei. Ha azonban bekövetkezik, akkor minél előbb kezelni kell, hiszen annál nagyobb az esély a túlélésre vagy a teljes felépülésre. Katalin megismerte a mélységeket, mégis hiszi, hogy bármi is történt, az életben mindig a boldogságot kell keresni. Történetével bekerült a Richter Főnix Közösség tagjai közé.

A stroke a felnőttkori rokkantság egyik vezető kiváltója, a szív-és daganatos betegségek mellett az egyik legtöbb elhalálozással járó betegség. A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a károsodás mértékét dönti el. A korai kezelés a súlyosabb agykárosodást és az életminőség romlását előzheti meg.

Keresztesné Sándor Katalint egy reggel érte a hirtelen rosszullét. A lányával készülődtek, amikor egyszer csak elkezdett elhomályosodni a látása, aztán nem tudott megszólalni, majd felállni se. Ha nincs ott a lánya, talán ma már nem élne.  

„Később agyi aneurizma műtétem volt, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ki kellett venni a koponyámból egy részt. A fejközéptől a fülemig fel voltam vágva. A műtét előtt sokkot kaptam, egy hang se jött ki a torkomon. Nekem ott megmondta a doktor úr, hogy vagy életben maradok vagy nem. De nekem élnem kellett. Ott volt a gyerekem.”

Katalin nem csak testi, hanem lelki fájdalmakkal is megküzdött a gyógyulási folyamat során.