sub

Információk, érdekességek

Hogyan javítsunk napi hangulatunkon?

2024. március 04.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A stresszes mindennapokban alapvető fontosságú, hogy megtartsuk jó kedélyállapotunkat, és sötét gondolataink ne uralkodjanak el rajtunk. Így törekednünk kell olyan lelkiállapot elérésére, amely pozitív gondolkodásmódot és nyugodt, derűs hangulatot eredményez, bármilyen zsúfoltak is a napjaink.

Tennünk kell annak érdekében, hogy kedvező színben lássuk a világot, minden baj, probléma ellenére, és azt kisugározzuk környezetünkre is.  Íme 3 egyszerű, naponta végezhető gyakorlat a szofrológia eszköztárából, hogy visszatérjen az életöröm, és kellemesen, stresszmentesen teljenek napjaink.

1. Reggeli szertartás: „Tárjuk ki az ablakot”!

Reggelente alapozzuk meg jó hangulatunkat azzal, hogy időt szakítunk egy sajátos, mellkasi légzésből álló gyakorlatra. Annak érdekében, hogy a tüdőnket átjárja a reggeli, pozitív energia, és így jó formában kezdjük a napot.

Álljunk egyenesen a talajon, felemelt fejjel. Húzzuk hátra a vállunkat, hogy a mellkas teljesen szabadon maradjon. 
– Emeljük fel előre, vízszintes magasságig a karunkat, majd hajlítsuk be derékszögben mindkét alkart. Térdünk is legyen behajlítva.
Lélegezzünk lassan, az orron át, oldalra szétnyitva a karokat, miközben a tenyér előre fordul, mintha kitárnánk egy ablakot. Telítődjünk a bizakodás és a jó közérzet pozitív energiájával.

2. Gyakoroljuk a „belső mosolyt”!

Gondolataink kreatívak, közvetlenül befolyásolják döntéseinket. Ha már reggel azt gondoljuk, hogy aznap minden rosszul fog menni, megvan az eshetőség rá, hogy ez a feltevés valósággá válik. Határozzuk hát el, hogy nem fogunk kudarcot vallani semmilyen téren, és kellemesen töltjük a napot, miközben értékeljük apró, hétköznapi örömeinket. Ilyen lehet akár egy mosoly, amely meglepően nagy hatással van lelkivilágunkra. Hiszen a derűs hangulatunkhoz sokszor elég, ha valaki csak ránk mosolyog. Ezzel összefüggésben végezzük el a következő gyakorlatot:

– Képzeljük el, hogy nemcsak a szánkkal, hanem egész testünkkel mosolyoghatunk.
– Mosolyogjunk, amitől felderül az arcunk, és képzeljük el, hogy ez a sugárzó mosoly tovább terjed belül, a testünkben, a torkunkon át a vállunkig, majd a gyomrunkig, egészen a lábujjunk hegyéig…. Most az egész testünket átjárja ez a belső mosoly.
Sugározzuk ki ezt a mosolyt a környezetünkben lévőkre.


Szavazások

Ön szokott böjtölni?

Aktív: 2024. február 18. - 2024. március 24.

Már próbáltam
Alkalomszerűen
Rendszeresen
Nem szoktam


szavazatok száma: 54
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Mi a tudományos igazság a böjtölés mögött?

2024. március 04.

Elkezdődött a húsvét előtti negyvennapos nagyböjt, de ilyenkor sokan a vallástól függetlenül is léböjtkúrába, vagy méregtelenítésbe kezdenek, hogy tavaszra formába lendüljenek. Manapság egyre nagyobb divat az időszakos böjtölés is, amikor az evés és a koplalás váltakozik mindennap. De van-e tudományos igazság a böjtölés mögött? Erre ad választ a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Fotó: pexels.comMindig keresték az emberek az örök fiatalság és megújulás forrását, nem meglepő tehát, hogy nagyon népszerűek az olyan étrendek, kúrák, módszerek, amelyek nem csak gyors fogyást, de az idő kerekének visszafordítását is ígérik. Ezek közül ma a legnépszerűbbek az időszakos böjtök, azaz az autofágia étrend.

A módszer tudományos háttere

Az autofágia a görög autosz (ön/saját) és phago (eszik/fal) szavakból ered, ami önemésztést jelent. Ez a sejtek önlebontó folyamatára utal, amivel eltávolítják és újrahasznosítják a sérült sejtalkotókat. Köznapi példával olyan ez, mint amikor néhány alkatrészcseréjével felújítjuk az autónkat. Az autofágia hátterében álló apró sejtstruktúrákat már az 1950-es években felfedezték, de a tudományos áttörést Oszumi Josinori japán sejtbiológus érte el, aki ezért 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.

És hogy jön a képbe a böjt? Úgy, hogy az autofágia folyamatát egy olyan hormon, a glükagon stimulálja, ami a csökkent tápanyagbevitel, illetve az éhezés során szabadul fel. Az éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, a két hormon együttesen pedig a sejtek megújulását eredményezi.

Böjtvariációk

Az autofágia sejtmegújító hatására alapozva több diétás koncepció is született az elmúlt évtizedekben. Napjainkban a legnépszerűbbek ezek közül az időszakos böjtök. A módszer lényege a meghatározott ideig tartó koplalás és az étkezés folyamatos váltogatása, vagyis elsősorban nem az a fontos, hogy mit eszik az ember, hanem az, hogy mikor. Ennek több változata is létezik, ezek közül a leggyakoribbak:

  • 16/8, vagyis amikor 24 órán belül 16 órán át koplalunk és 8 órában lehet enni. A 16 órás böjt az esti pihenést is magában foglalja és általában reggelig tart, étkezni pedig a reggeli kihagyása után a késő délelőtti és a késő délutáni periódusban engedélyezett. Ez talán a legnépszerűbb forma, mert a legkönnyebben betartható.
  • 24 órás koplalás hetente két alkalommal, leggyakrabban vacsorától-vacsoráig.
  • 5:2 étrend, amikor két, nem egymást követő napon csak napi 500-600 kalóriát fogyasztunk, ám a többi napokon a megszokottak szerint eszünk.

Motiváció nélkül nehéz az élet

2024. március 03.

Cikkemben arra keresem a választ, hogy mit is jelent az, hogy motiváció. Egy hétköznapi ember számára sem ismeretlen a fogalom, hiszen gyakran használatos kifejezéssé vált. Mégis szakmai szemmel, pszichológusként szeretném kibővíteni a motiváció tárgykörét és rámutatni néhány érdekes felvetésre.

Fotó: gettyimages.comA pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.

A motiváció szó a latin eredetű „movere” igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal. A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát is.

Pszichológiai megközelítés

A pszichoanalitkus nézőpont alapfeltevése, hogy viselkedésünket biológiailag meghatározott alapösztönök vezérlik, melyeknek leggyakrabban nem is vagyunk tudatában. Ezek a szexualitásból és az agresszivitásból erednek. Ezenkívül cselekedeteinket meghatározzák  még múltbéli élményeink s az azokat kísérő érzelmek nem tudatos emlékei; motívumaink tehát személyes múltunkban, élettörténetünkben gyökereznek.

Az ösztön-elmélete szerint  a két alapvető ösztön:

  • az életöszön (Eros) – az életösztön vagy szexuális ösztön a szaporodással és a túléléssel, az örömszerzéssel kapcsolatos drive-okat foglalja magába (éhség, szomjúság, szexuális vágy).
  • a halálösztön (Thanatos)- „Minden élet célja a halál”

A halálösztön általában nem tud kifejeződni, mert az életösztön ellenőrzése alatt tartja. Legfotonosabb spektuma az agresszió, ami az akadályoztatásából fakad.

A szükséglet pszichológiai megfelelője a „drive” , amely angol szó és jelentése űzni, hajtani ill. hajtóerő. A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükséges hajtóerőt adja.