Információk, érdekességek

A has fontosabb izmai

2021. június 18.

Sportolók számára fontos, hogy ismerje mindenki a legfontosabb hasizmok rendszerét. A hasizom anatómiai felosztása, latin nevei, a hasizom típusai egy helyen.  

1. Külső ferde hasizom (musculus obliquus externus abdominis)

Széles lapos izom, a hasfal külső rétegét képezi.
Ered: Az V-XII. Bordák külső felszínén.
Tapad: A csípőlapát szélén szélesen, húsosan az elülső felső csípőtövisig.

2. Belső ferde hasizom (musculus obliquus internus abdominis)

A hasfal középső tömegét képezi, a külső ferde hasizom alatt helyezkedik el.
Ered: A csípőtarély középső vonalában, az ágyéki pólyán és a lágyékszalag oldalsó kétharmadán.
Tapad: Hátsó része az alsó három bordán, többi része pedig széles bőnyébe megy át és az úgynevezett fehér vonalban tapad. Az egyenes hasizom előtt halad el.

3. Haránt hasizom (musculus transversus abdominis)

A hasfal harmadik rétege.
Ered: A hat alsó borda belső felszínén, az ágyéki pólyán, az I-IV. ágyékcsigolya harántnyúlványán, a csípőtarély belső ajkán.
Tapad: A bordákon eredő része befut a rekeszizomba, a többi rostja pedig vízszintesen haladva széles bőnyébe megy át és részben az egyenes hasizom mögött, részben az előtt haladva a fehér vonalban tapad.

Fejlesztésük súlyzóval: oldalra hajlítások, hanyattfekvésből felülés, törzsforgatások.

4. Egyenes hasizom (musculus rectus abdominis)

A hasfal elülső részén, a test középvonalával párhuzamosan fut lefelé. Lefutását négy közbeiktatott inas rész töri meg, melyek az izom hüvelyéhez kapcsolódnak. Az első ilyen befűződés a köldök vonalában található, kettő e fölött, egy pedig ez alatt található.
Ered: Az V-VII. borda külső felszínén.
Tapad: A szeméremcsont felső ágán.

Különleges genetikai háttérrel rendelkeznek a 105 évig élők

2021. június 18.

Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is – állapították meg olasz kutatók.

Ez az első alkalom, hogy ilyen részletességgel megfejtették a nagyon hosszú ideig élő emberek genomját, ami útmutatóul szolgálhat ahhoz, miért élhetnek ennyire hosszú életet és hogyan sikerül elkerülniük az időskori betegségeket. “Az öregedés megnöveli számos krónikus betegség és állapot kockázatát. A 105 év feletti emberek genetikai adottságát vizsgáltuk és összehasonítottuk az Olaszország azonos területein élő fiatalabb felnőttekével” – idézte Paolo Garagnanit, a Bolognai Egyetem szakértőjét az EurekAlert tudományos hírportál.

A kollégáival és számos olasz kutatócsoport és a svájci Lausanne-ban lévő Nestlé Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével végzett vizsgálatba 81 nagyon idős, 105 év és 110 év feletti embert vontak be. Az ő eredményeiket az azonos régióban élő 36 egészséges személyével hasonlították össze, akiknek átlagéletkora 68 év volt.

A vérvizsgálatok és genomszekvenálások során nyert információkat összevetették korábbi tanulmányokkal, amelyek összesen 333 száz éves kor felett és 358 hatvan év körüli személyt vizsgáltak.

Öt genetikai változást azonosítottak, amelyek gyakoriak a 105 feletti és a 110 feletti korcsoportban. Az ellenőrzések során ugyanezeket megtalálták a száz éven felülieknél is.

A számítógépes elemzések szerint ezek a genetikai módosulások megváltoztathatják három különböző gén kifejeződését, amelyek a sejtek egészsége szempontjából kiemelt fontosságúak.

Számítógéptől ínhüvelygyulladás?

2021. június 17.

Szinte nincs is olyan ember manapság, aki valamilyen formában ne használná a számítógépet: vannak, akik pusztán kikapcsolódásként nyomogatják a billentyűzetet, de a legtöbbeknek fontos munkaeszközük, és egy nap 8 órát a monitor előtt töltenek. Ez persze sok esetben kellemetlen problémákhoz vezethet- ilyen többek között a sok gépelésből adódó ínhüvelygyulladás. Hogy mit lehet ellene tenni, arról dr. Váradi Éva főorvos, az aktív fájdalomcsillapítás specialistája beszélt.

Gyorsírók betegsége

Azok, akik számítógépen dolgoznak biztosan hallottak, vagy találkoztak már az ínhüvelygyulladás problémájával, hiszen a sok gépelésből adódó egyoldalú mozgás igazán megterhelő az ujjaknak és a kéznek. Ilyenkor az adott területen lévő inak begyulladnak, valamint az itt lévő kenőanyag mennyiség csökken, ami nagyfokú fájdalmat okoz. A gond első hallásra banálisnak tűnhet, ám kezeletlen esetben akár a munkavégzést is befolyásolhatja.

Az ínhüvelygyulladás leggyakoribb okai

• számítógép billentyűzenének folyamatos nyomogatása
• mobiltelefon nyomogatása
• kézi munka: pl. varrás, kötés, hímzés
• zongorázás
• kerti/házi munka

„A tendinitisek, vagyis az íngyulladások oka leggyakrabban az ismétlődő jellegű kisebb energiájú terhelés, illetve a nagy erejű mozgás, valamint ritkán lehet mögötte valamilyen fel nem ismert krónikus gyulladás is. Ezenkívül bizonyos betegségekben (pl. diabétesz,  reumatoid arthritis, kristály okozta  arthritisek) is jellemző elváltozás lehet.”- mondja dr. Váradi Éva, az aktív fájdalomcsillapítás specialistája.

A probléma diagnózisa egyszerű fizikális vizsgálattal és a beteg panaszaiból könnyen felállítható. Ínhüvelygyulladáskor ugyanis az illető nagyfokú fájdalomra, a csukló és az ujjak mozgásának beszűkülésére, illetve „hóropogás-szerű” hangokra panaszkodik, melyek egyek egyértelműen erre az állapotra utalnak.