Információk, érdekességek

A legszebb gyerekcipő is árthat

2026. november 09.

Ezekkel a hibákkal veszélyeztethetjük gyermekünk lábát

Sok szülő már akkor megveszi gyermeke első cipőjét, amikor a kicsi még csak kapaszkodva próbál felállni, pedig a járástanuláshoz otthon általában nincs is szükség lábbelire. A túl szűk, merev vagy rosszul kialakított cipők akadályozhatják a fejlődő láb természetes mozgását, és később fájdalmas panaszokat is okozhatnak. Gyebnár Ilona lábápoló mester szerint a szülők gyakran a cipő külseje alapján döntenek, miközben a megfelelő méretre és kialakításra kevesebb figyelmet fordítanak. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a helytelen körömápolás kellemetlen problémákhoz vezethet, az ó-láb és az x-láb viszont sok esetben a természetes fejlődés része.

A legtöbb gyermek egészséges lábbal jön világra, lábfejének szerkezete azonban még hosszú éveken keresztül változik. A csontok, az ízületek, az izmok és a szalagok fokozatosan fejlődnek, a talpon található zsírpárnák pedig sokáig elfedik a lábboltozatot. Ezért tűnhet úgy, mintha a kisgyermekek többsége lúdtalpas lenne, holott a jellegzetes „macitalp” ebben az életkorban teljesen természetes.

A fejlődő láb különösen érzékeny a külső nyomásra, ezért egy rosszul megválasztott cipő kellemetlenségeket okozhat. A szűk orr-rész összenyomhatja a lábujjakat, a merev talp korlátozhatja a természetes mozgást, a rossz méret pedig kidörzsölődést és körömproblémákat idézhet elő.

„Amikor egy kisgyermek megszületik, a csontrendszere még nincs teljesen kialakulva, a lábában is sok a porcos rész. Emiatt különösen fontos, hogy milyen formájú és méretű cipőt adunk rá. Sok szülő azért választja a pónis, cicás vagy elefántos cipőcskét, mert megtetszik neki, és közben nem gondolja végig, hogy ortopédiai szempontból megfelelő-e” – magyarázza Gyebnár Ilona lábápoló mester, természetgyógyász, a Premiumwelt Kft. ügyvezetője.

Cipőválasztás gyermekeknek

2026. november 09.

Milyen a jó cipő, amelyik a leginkább elősegíti a láb izmainak és szerkezetének optimális alakulását?

Megfelelően rugalmas talpú cipő elősegíti a talpizmok fejlődését, de benne boltozatemelő vagy – alakító domborulat nem szükséges.

Ha a kisgyermek mozgása, izmai és csontos szerkezete rendben van, akkor passzív alátámasztás azért nem ajánlott, mert elveszi a lehetőséget attól, hogy az izomzat a kellő formára kialakuljon. Ha a gyermek lábboltozata nem megfelelő, azt passzív alátámasztással jóval később is ráér alakítani.

Otthoni játékos gyakorlatokkal lábtorna, talptorna is gyakoroltatható:

• lábujjhegyre állás,
• padlóra szorított láb, a lábujjakat elemeljük, majd visszaengedjük,
• zsebkendő felcsippentése lábujjakkal,
• toll vagy ceruza megfogása lábujjakkal a földről, majd megtartva sarkon járva pár lépéssel odébb letenni,
• henger (alufólia- vagy vécépapír-guriga) görgetése talp alatt előre, hátra.

Ha a lakásban otthon kemény a padló, vagy sok a járólap, akkor javaslom a csúszásgátló zokni használatát, de semmiképp nem cipőt! Az elterjedt otthoni kisszandálok, kiscipők olyan korrekciót biztosítanak, amire valójában nincs is szükség.

A lábboltozat kialakulása kétéves kortól kezdődik, de igazán csak négy-ötéves korban alakul ki, és hat-hétéves kor előtt nem is ajánlott azt cipővel alakítani.

A tudás valóban hatalommal ruház fel?

2026. november 08.

A „tudás hatalom” egy nehézsúlyú közhely, hiszen természetesnek vesszük, hogy az. A tudás az érvényesülés, a társadalmi előrelépés egyik alapvető eszköze, mert jobb munkahelyet, magasabb fizetést, nagyobb megbecsülést jelent, és egyúttal mások befolyásolásának nagyobb esélyét is. A tudás egyfajta tőke, ami kapcsolatokra, hatalomra és pénzre váltható. Ugyanakkor sokszor épp akadálya az egyéni sikernek.

A tudás pszichológiai/szociálpszichológiai fogalma eltér a klasszikus filozófiai, ismeretelméleti megközelítéstől. A tudás itt nem csupán tények, illetve a tényekre vonatkozó információk valamilyen halmazát jelenti, hanem azt a közösen létrehozott és működtetett megértést is, amellyel az ember a körülötte lévő világot értelmezi. És amely irányítja a viselkedését társas helyzetekben. Egyszerűen szólva a tudás nemcsak információk, adatok birtoklása, hanem az a folyamat is, amely során ezeket az információkat összegyűjtjük, rendszerezzük, és aztán nem félünk használni őket.

Mert a tudás a különböző helyzetek elemzésére, a szabályok megértésére és mások viselkedésének értelmezésére irányuló képesség. Így aztán egy része közvetlenül nehezen átadható, hiszen jellemzően „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani”. (ezért kezdődik a legtöbb tanulás utánzással, mikor még nem tudjuk pontosan, hogy mit miért csinálunk, de azt már látjuk, hogyan kellene csinálni.)