Információk, érdekességek

Valóban jól látunk vezetés közben?

2026. április 27.

Ismerős az a pillanat, amikor összeszűkült szemmel próbáljuk leolvasni a távolban lévő közlekedési táblát? És mi a helyzet az éjszakai vezetéssel, amikor a szembejövő autó elvakít, és másodpercekig csak a nagy sötétséget látjuk? Megfelelő látás nélkül vezetni olyan, mintha törött fényszóróval közlekednénk: egy darabig működhet, de biztosan nem sokáig és végképp nem biztonságosan.

„A vizuális figyelem kulcsfontosságú a biztonságos közlekedéshez. A súlyos közlekedési baleseteknél szó szerint másodperceken múlik a legsebezhetőbb résztvevők – például a gyalogosok vagy kerékpárosok – túlélése. A tanulmányok azt mutatják, hogy még az enyhe látáshiba (csökkent élesség, kontraszt vagy látótér) is drámaian meghosszabbítja a reakcióidőt, és rontja a veszély időben történő felismerésének képességét” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája.

A látás minősége élet-halál kérdése az utakon

A sofőrök akár egyharmada is szenvedhet olyan látáshibától, amiről egyáltalán nem tud, ez pedig végzetes lehet egy hirtelen manőver során. A 2018-as „Vak gyilkosok” kampány során több mint 4200 cseh sofőrt vizsgáltak meg: kiderült, hogy 71%-uknak korrekcióra lenne szüksége, noha 53%-uk meg volt győződve arról, hogy jól lát. A tanulmány szerint minden tizenkettedik sofőrnek egyáltalán nem szabadna a volán mögé ülnie. Egy -0,75 dioptriás látáshibával rendelkező sofőr akár 50%-kal később veszi észre a gyalogost, ami a veszély mértékét tekintve az ittas vezetéshez hasonlítható.

Szívinfarktus-elõrejelzés csípõméretbõl

2026. április 26.

Kanadai kutatók tanulmánya szerint a túlsúly következtében fellépõ szívinfarktus veszélyét leghatékonyabban a csípõ és a derék kerületének alapján lehet elõre jelezni. Ezen felül pedig egy új gyógyszer is csökkentheti a halálos kimenetelû szívinfarktus rizikójának kockázatát - írja a The Lancet címû orvosi szaklap.

Infarktus-megelõzés többféleképpen

A derék, illetve csípõtérfogat mérésén alapuló módszer felfedezõi szerint háromszor annyi ember tartozik a szívinfarktus-veszélyzónába, mint az eddig használatos Body-Mass-Index (BMI) alapján ez várható lenne - áll a The Lancet címû orvosi szaklapban publikált cikkben.

Egy másik kutatás szerint az acetilszalicilsav (ASS) és egy véralvadás-gátló keveréke szívinfarktusos páciensek százainak életét mentheti meg. A szert mint "rutinkezelést" kellene biztosítani a betegek számára - áll szintén a The Lancet hasábjain.

Egészséges táplálkozás - idõskorban

2026. április 26.

Az idõsek táplálkozására is ugyanakkora figyelmet kell fordítani, mint az aktív felnõttek vagy a gyerekek esetében. Ha az idõs emberek táplálkozását, étrendjét helyesen akarjuk összeállítani, akkor az életkori sajátosságokból adódóan számos jellegzetességet figyelembe kell vennünk.

Az idõs embereknél csökken az alapanyagcsere, azaz a szervezet mûködéséhez szükséges minimális energiamennyiség. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az idõsek szervezete nyugalmi állapotban az életfunkciók fenntartásához kevesebb táplálékot, illetve ebbõl nyert energiát igényel. Ha ez még olyan betegségekkel is társul, amelyek a mozgásban akadályozzák az egyént, és ezzel párhuzamosan a bevitt táplálék mennyisége nem csökken, akkor nagy a valószínûsége, hogy eleinte súlygyarapodás következik be. Ez a testtömeg növekedés azonban késõbb megállhat, sõt fogyás is bekövetkezhet. Ennek több oka is lehet, pl.:

  • idõskorban a szervezet energiaigénye csökken a dolgozó, aktív életet élõ felnõttek energiaszükségletéhez képest, amit a szervezet érzékel, és kevesebb táplálékkal is beéri
  • az idõs emberek egy részének a csökkent ízlelés és szaglás miatt csökken az étvágya
  • ha magányosak, nincs kedvük enni
  • a hiányos fogazat és a rágóizmok gyengülése miatt a nehezebben rágható ételeket egyáltalán nem is fogyasztják
  • a rágást szintén nehezítheti a szükségesnél kevesebb folyadékfogyasztás miatt kialakuló szájszárazság.