Információk, érdekességek
A gyulladásos bőr- és bélbetegségek okait vizsgáló kutatás
2021. április 07.
A magyar lakosság jelentős hányadát érintő gyulladásos bőr- és bélbetegségek kialakulásának hátterét föltérképező 1,5 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással megvalósított, ötéves országos kutatási program zárult le – tájékoztatta a konzorciumot vezető Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Az SZTE, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem 11 kutatócsoportjának célja annak feltárása volt, hogy a külvilággal érintkező határfelületeken található szervek sejtjeinek egymás közötti kommunikációja miként vesz részt a bőr és a béltraktus gyakori gyulladásos és immunológiai betegségeinek kialakulásában. A vizsgált betegségek között volt például a serdülőkorúak 80-85 százalékát érintő akné, az ekcéma, a magyar lakosság 2-3 százalékát érintő pikkelysömör, a gyomor- és bélrendszeri megbetegedést provokáló gluténérzékenység, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás.
Kemény Lajos, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a konzorcium szakmai vezetője közölte, a kutatás igazolta, hogy a kiválasztott betegségekben megfigyelhető kóros elváltozások hátterének közös a jellemzője. Az érintett szervekben a felépítő sejtek, valamint a szervek közötti kommunikáció ugyanis nem megfelelően működik, ami a kóros válaszreakciók láncolatát elindítva járul hozzá a gyulladásos folyamatok kifejlődéséhez. A most lezáruló alapkutatási projekt témájául szolgáló tudományos felvetést ilyen megközelítéssel korábban még nem vizsgálták, vagy nem tárták fel minden részletében.
“A mai napig nem értjük pontosan, hogy milyen patogén folyamatok zajlanak a vizsgált betegségek létrejöttében. Napjainkban ezen kórállapotok kezelése messze nem megoldott, többnyire a betegség kialakulására közvetlenül ható terápia helyett csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Így változó hatékonysággal csak csökkenteni tudjuk a tüneteket, meggyógyítani nem” – hangsúlyozta az akadémikus. A 2016-ban elindult program eredményei alapot szolgáltathatnak a betegségek kialakulását megelőző oki terápiák kidolgozásához.
A projekt eredményeit bemutató csütörtöki online tudományos konferencián elhangzott, hogy az akut hasnyálmirigy-gyulladás előfordulása az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett. A betegség a súlyos esetekben 30 százalékos halálozással jár, ennek egyik oka a specifikus terápia hiánya.
8 fontos tudnivaló: egy ártatlan hasmenés súlyos betegséget jelezhet!
2021. április 01.
A hasmenés néha csak annyit jelent, hogy tisztul a szervezetünk, kijön, aminek ki kell jönnie. De ezt a nyolc dolgot mindenképpen tudnunk kell, hogy idejében észre tudjuk venni, hogyha a baj nagyobb egy múló rosszullétnél. A hasmenés ugyanis súlyos betegséget is jelezhet!
Íme 8 fontos tudnivaló a hasmenésről, amit mindenkinek ismernie kellene:
- A napi több mint 3x-i hasmenés már nem egészséges. Az orvosok kortól és nemtől függetlenül a napi több mint 3x-i, hasmenéses székletürítést már nem tartják egészségesnek, azaz ez már nem indokolható a táplálkozással.
- Ez történik a bélrendszerben hasmenés esetén: a vastagbélben a bélfal szöveteinél “sűrűbb” (ozmotikusan aktívabb) a béltartalom, amely vizet von el a környezetéből, és ez híg székletet eredményez. A bélben képződő irritatív anyagok a bél falát fokozott mozgásra ingerlik, mely gyorsítja a bélműködést, és ezáltal hasmenéshez vezet. Bár a jelenséget már egészen kiskorunktól fogva ismerjük, igen kellemetlen tünetnek számít: ilyenkor sok esetben nehéz visszatartani a székelést, ráadásul a gyakori híg széklet irritálja a végbélnyílást, ez akár a nyálkahártya felmaródásához, sebesedéséhez vezethet.
- Gyakran kórokozók miatt jelentkezik a hasmenés. A jelenség hátterében számos betegség állhat, gyakran különböző fertőzések okozzák a híg székletet (pl: Salmonella, Shigella, Clostridium Difficile, Campylobacter, vírusok). A hasmenéses megbetegedések háromnegyedét egyébként a tapasztalatok szerint a táplálék nem megfelelő tárolása, illetve a konyhai higiénia hiánya okozza.[1]
6 ok, ami a pulzus kiugrásaihoz vezethet
2021. március 24.
Ijesztő érzés, ha azt tapasztaljuk, hogy a szívverésünk hirtelen felgyorsul, majd’ kiugrik a szívünk. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkalmi pulzus kiugrásokat sem szabad félvállról venni.
Mi lehet az oka a pulzus kiugrásnak?
A szívverés, mint folyamat működtetéséért többek közt a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek a felelősek. Amikor ezek az izomsejtek jelzést kapnak az agytól, hogy „nagyobb sebességre kell kapcsolnia” a szívnek, azonnal mozgásba lendülnek. A munkájuk eredménye, hogy a szív többször fog összehúzódni percenként, vagyis emelkedik a pulzus.
De mi az a helyzet, ami miatt az agy úgy dönt, hogy keményebb munkára kell bírni a szívet? Az oxigénszükséglet növekedése. Vagyis, ha azt tapasztaljuk, hogy hirtelen megemelkedik a pulzusunk, annak minden bizonnyal oka van.
Íme, 6 gyakori ok
- Fizikai aktivitás, sport
Nyilvánvaló, hogy ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy nem csak a valódi sporttevékenység emelheti meg a pulzust, hiszen egy szívelégtelenséggel élő betegnek már akár egy emeletnyi lépcsőzés is igen intenzív mozgásnak számíthat. - Cukor, finomított szénhidrát fogyasztás
A túl sok cukor és szénhidrát fogyasztása felgyorsíthatja a pulzust, még az olyan „ártatlannak” látszó ételek is okozhatnak szívdobogást, mint a kukoricapehely, a vajas pattogatott kukorica. A finomított szénhidrát által beindított inzulinválasz ugyanis a kiválasztó szervek és a belső elválasztású mirigyek harmonikus működését is összezavarja. Megemelkedik az adrenalinszint, ami tovább emeli a pulzust. - Alkoholfogyasztás
Az alkohol mindenképpen hat a szívre, már csak a magas cukortartalma is elég ahhoz, hogy felpörgesse a szívműködést. Ráadásul német kutatók szerint a véralkoholszint emelkedésével együtt nő a szívritmuszavar kockázata is. A kutatást EKG-val és alkoholszondával végezték a müncheni Oktoberfest látogatói körében. - Érzelmi stresszhelyzet
Nem véletlenül szokták javasolni egy rossz vagy felkavaró hír átadásánál, hogy üljön le az érintett. Egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására ugyanis beindul a gyors stresszreakció, aminek részeként többek közt emelkedik a pulzus, akár rosszullétet is okozva. - Gyógyszerek és drogok
Bizonyos gyógyszerek (főként diétás tabletták, az orrnyálkahártya duzzanatát csökkentő szerek, asztmás inhalátorok) és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsíthatják a pulzust. - Hormonális változások
A hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.
Miért érzem gyakran fáradtnak, betegnek magam?
2021. március 23.
Tavaszra a vitamin raktárak kimerülnek, a D-vitamin szint is lecsökken, emiatt mindenkinél gyakrabban jelentkezhet fáradtság és könnyebben kaphatunk el betegségeket. De mit tegyünk, ha huzamosabb ideje úgy érezzük, hogy rosszulléteink jelentkeznek, vagy még meg sem gyógyultunk, egyik betegséget máris követi a másik? Dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, az Immunközpont főorvosa szerint ennek oka sokszor életmódunkban keresendő, de akár komolyabb orvosi rendellenességet is jelezhet.
A szorongás megbetegít
Sokan nem kapcsolják össze a kettőt, pedig idegállapotunk nagyon is befolyásolja a közérzetünket, egészségünket. Egy szorongó ember gyakran szenved gyomorproblémák, hányinger miatt és sűrűbben betegszik meg, mert ez az állapot az immunrendszerét is legyengíti. Emellett fokozott verejtékezés, légszomj, szédülés, magasabb pulzus és remegés is gyakran – vagy bizonyos helyzetekhez köthetően – jelentkezhet. Ha ez az állapot 6 hónapnál tovább tart, akkor generalizált szorongásos zavar gyanúja áll fenn, mely mindenképpen orvosi kezelést igényel.
A krónikus stressz fizikai tüneteket okoz
Bizonyos helyzetekben a stressz normális és hasznos reakció, hiszen veszélyhelyzetekben a gyorsabb reakciót, a menekülést segíti. Ám ha huzamosabb időn át jelentkezik, a szervezet az állandó „készenlétben” kimerül. Ez negatívan befolyásolja az immun-, idegrendszer, a hormonok és a szív egészségét. Energiahiány, emésztési problémák – hasmenés, székrekedés – álmatlanság, szorongás, izomfájdalom és merevség, fejfájás, gyakoribb fertőzések, a társasági élet beszűkülése jelezheti, hogy túl sok a stressz az életünkben.
A túl kevés alvásnak egészségünk látja kárát
Ha keveset, vagy ha időben ugyan eleget, de rosszul – például gyakori ébredésekkel – alszunk, akkor idővel szervezetünk jelezni fog. Az alkohol, koffein és bizonyos gyógyszerek is befolyásolják az alvásunk minőségét, különösen, ha a lefekvés előtti órákban fogyasztjuk.
Az alváshiány tünete a nappali fáradtság, álmosság, a koncentráció csökkenése, ingerlékenység és szorongás, gyakoribb fertőzések.
Nem megfelelő étrend és túl kevés folyadék
Az egyoldalú, vagy kevés értékes tápanyagot tartalmazó étrend nem biztosít elegendő energiát a szervezet számára, emiatt is jelentkezhet krónikus fáradtság, gyengeség, gyakoribb fertőzések és lassabb gyógyulási idő. Sokan elfeledkeznek arról, hogy napközben rendszeresen igyanak, a dehidratáltság pedig a teljesítőképesség romlását, koncentrálási nehézségeket és fejfájást is okozhat.
Rossz higiéniás szokások
Bőrünk az elsődleges védelmi vonal a kórokozókkal szemben, ezért fontos, hogy figyeljünk az egészségére. Rendszeres tisztálkodás, a bőr egészséges baktériumflórájának megőrzése, a száraz, kirepedezett bőr kezelése megfelelő hidratáló készítménnyel, az ágynemű, a ruházat megfelelő tisztítása képes csökkenteni a fertőzések számát. A szájhigiénia szintén fontos eleme egészségünk megőrzésének. A szervezetben kialakuló gyulladások, rendellenességek gyakori kiindulópontjai a krónikus, kezeletlen ínybetegségek.
Az Alzheimer-kór korai előrejelzése
2021. március 16.
Az Alzheimer-kór korai jeleit felismerni képest mesterséges intelligenciát fejlesztettek ki amerikai kutatók: az orvosok diagnózisa előtt hat évvel képes lehet megjósolni a betegség kialakulását.
A San Franciscóban lévő Kaliforniai Egyetem tudósai arra képezték ki a programot, hogy felismerje a páciens agyában zajló metabolikus változások jeleit, melyek az emberi szem számára észrevehetetlenek és így meg tudja jósolni a kór kialakulását.
Kutatásuk során a betegséggel diagnosztizált 1002 páciensről készült 2109 felvételt használtak fel. A mesterséges intelligencia képes volt felismerni az Alzheimer-kórt a felvételeken átlagosan hat évvel azelőtt, hogy az orvosok 100 százalékos bizonyossággal diagnosztizálták a betegséget.
A tudósok eredményeiket a Radiology című szaklapban publikálták.
Az Alzheimer-kór az egyik legbonyolultabb agyi zavar, világszerte mintegy 48 millió embert érint. Ez a szám a társadalom öregedésével várhatóan növekedni fog. Egyelőre nincs hatékony gyógymód ellene, a legtöbb embernek már csak 4-8 éve marad hátra, mire diagnosztizálják a kórt.
A betegség okozta jelentős agyi károk már évekkel azelőtt kialakulnak, hogy a tünetek, például a memóriaveszteség vagy a kognitív képességek csökkenése, jelentkeznének. A betegek egyetlen reménye a korai felismerés, mivel minél hamarabb kezd gyógyszereket szedni, annál jobbak az esélyei.
Bár időre van szükség, hogy a kifejlesztett mesterséges intelligencia elérhető és használható legyen, a kutatók szerint nagy lehetőségeket rejt és reményt nyújt.
“Ha az Alzheimer-kórt akkor diagnosztizáljuk, amikor már megnyilvánulnak a tünetek, az agyi veszteség már olyan jelentős, hogy túl késő a közbeavatkozáshoz” – mondta Jae Ho Sohn, a tanulmány egyik szerzője.
“Ha korábban észleljük, az lehetőséget nyújt a kutatóknak, hogy lehetséges módokat találjanak a kór lelassítására vagy akár megállítására is” – tette hozzá.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...757677...258