Információk, érdekességek

Cukorszünet: a prediabétesz tünetei és kezelése

2021. május 03.

A prediabétesz az a 2-es típusú cukorbetegséget megelőző állapot, amikor a vércukorszint már meghaladja a normálisnak tekintett felső határértéket, de még nem éri el a cukorbetegség diagnózisának küszöbértékét. Korai felismeréssel a diabétesz kialakulásának késleltetése, vagy akár megállítása is lehetséges, életmódváltás, valamint szükség esetén gyógyszeres kezelés segítségével.

A prediabétesznek típusai az emelkedett éhomi vércukorszint (IFG) és a csökkent glükóztolerancia (IGT). Egyes felmérések szerint a betegségben a felnőtt lakosság 25-35%-a lehet érintett, de a kor előrehaladtával ez az arány emelkedik, így 65 éves kor felett akár a 45-50%-ot is elérheti.

Tünetek 

A megemelkedett vércukorszintnek gyakran egyáltalán nincsenek tünetei, de ha mégis, azok könnyen összetéveszthetők más betegségek okozta panaszokkal, éppen ezért a prediabétesz csak nehezen diagnosztizálható. Érdemes azonban orvoshoz fordulni abban az esetben, ha megnövekedett szomjúságérzetet, szájszárazságot, a fokozott folyadékbevitelből következő gyakoribb vizelési ingert, valamint hasi elhízást, fáradtságérzetet, alvászavarokat, esetleg homályos látást tapasztalunk mindennapjaink során. 

Diagnózis

A legtöbb rutin vizsgálat csupán az éhomi cukorértéket monitorozza, azonban ez még sok esetben nem nyújt teljes képet a szénhidrát-anyagcsere állapotáról, ezért érdemes cukorterheléses vizsgálaton (OGTT) is részt venni, amely azt is megmutatja, hogy hogyan reagál a szervezet nagy mennyiségű cukor elfogyasztásakor. A prediabétesz felismerése kiemelten fontos, hiszen a tartósan megemelkedett vércukorszint fokozott kardiovaszkuláris rizikóval jár, tehát megnöveli az olyan szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, mint a koronáriabetegség, a szívelégtelenség, vagy a stroke, továbbá veseproblémákhoz és a látás romlásához vezethet. Becslések szerint hazánkban kb. másfél-kétmillió ember szenved diabéteszben, illetve a kór kialakulását megelőző állapotokban.

Hogyan kerüljük el a diabéteszt és szövődményeit?

Bár egyre több adat igazolja, hogy a prediabétesz életmódbeli- és szükség esetén gyógyszerrel történő kezelése nemcsak a diabétesz, de végső soron a kardiovaszkuláris szövődmények kockázatát is képes csökkenteni, a cukorbetegek száma mégis évről-évre nő. Személyre szabott diétával és rendszeres mozgással a cukorbetegség kialakulásának esélye akár 50-60%-kal mérsékelhető, éppen ezért prediabétesz diagnosztizálása esetén fontos egy dietetikus mihamarabbi felkeresése.

Inkontinencia - betegség, ami a férfiakat és nőként egyformán érinti

2021. április 19.

Az utóbbi másfél esztendőben hajlamosak voltunk csak a covid-19 egészségügyi vonatkozásaira koncentrálni, pedig sajnos a többi, civilizációs betegségnek nevezett probléma sem szorult háttérbe, sőt. A modern kor és a megváltozott életmód az emberi testre komoly fizikai és pszichés stresszt ró, aminek következtében egyre szélesebb körben jelennek meg az alapbetegségek.  

Ezek az ártalmak pedig méginkább elősegítik a vírus szervezetre gyakorolt negatív hatásait, hiszen alapjában gyengítik le az immunrendszert és az ellenállóképességünket. Az ilyen civilizációs betegségek közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy inzulin rezisztencia, a pánikbetegség és egyéb pszichés szorongások, de az szív-érrendszeri panaszok is. A stressz minden szervrendszerünkre hat, így gondot okozhat az endokrin rendszerben és a hormonális szabályozásban éppúgy, mint a kiválasztó rendszerünkben vagy a nemi működésekben.

Az inkontinencia nem válogat

Az inkontinencia vagyis a vizelet visszatartás zavara, képtelensége a férfiakat és nőket egyaránt érintheti, ráadásul manapság már korosztálytól függetlenül. Tehát nem tekinthető egyértelműen időskori betegségnek, bár bizonyos fajtája a szervezet öregedésével áll kapcsolatban. A vizelettartási zavarok mértéke lehet enyhe, középsúlyos és súlyos is, így a kezelési módok és lehetőségek is változóak. Alapvető fontosságú, hogy, akinek van inkontinenciás epizódja, az utánajárjon, milyen ok is húzódhat meg a háttérben. Az inkontinencia ugyanis önmagában nem a betegség, hanem annak tünete vagy okozata.

Ezek állhatnak a probléma hátterében

●        Szervi inkontinenciáról a kiválasztó- és ivarszervek betegsége, elváltozása, gyulladt állapota, diszfunkciója esetén beszélünk, pl.prosztata gyulladás vagy daganat, felfázásos betegségek, bakteriális fertőzöttség, húgyhólyag gyulladás, ciszta.

●        Funkcionális inkontinenciánál valamilyen külső tényező, funkcióbeli gátlás miatt nem jut el az érintett a wc-ig vagy ilyen okból képtelen tartani a vizeletét.

○        Ilyen a mozgáskorlátozottság,

○        az alkohol, drog és gyógyszer befolyásoltság,

○        az idegrendszer problémái, a mentális egészség sérülése,

●        Előfordulhat lelki eredetű inkontinencia, ami egy kicsit nehezebben felderíthető terület. Ha valaki nincs rendben lelkileg, pszichésen, akkor az akár inkontinenciában is testet ölthet. Egy szorongó gyermek például bepisil. Hasonlóan jelentkezhet a tünet felnőttek esetében is.

Felületes trombózis – mi a teendő?

2021. április 15.

Mi az a felületes trombózis?

A felületi vénák gyulladása elsősorban az alsó végtagokon alakul ki, melynek egyik fő rizikófaktora a visszértágulatok megléte. Ekkor a bőr alatt futó vénákban vérrög alakul ki, valamint gyulladásos folyamatok indulnak meg.Tünetei közt a jelentős fájdalom, bőrpír, meleg tapintás fordul elő leggyakrabban. Bár önmagában az állapot veszélytelen, ám esetenként a probléma elhúzódik, ráterjedhet a mélyen fekvő vénákra is, ráadásul kiújulásra hajlamos, így érdemes ekkor szakember segítségét kérni- főleg azért, mert igen könnyű összekeverni a mélyvénás trombózissal!

Mi minden hajlamosít rá?

• visszértágulat
• örökletes tényezők, (főleg anyai ágon)
• korábbi trauma
• daganatos megbetegedések
• túlsúly
• immobilitás
• trombofília, régebben történt trombózis
• néhány bőrbetegség

Mi a teendő, ha felületes trombózisa van?

Az egyik legfontosabb – miután megállapították, hogy nem MVT-vel áll szemben- hogy mozogjon! Bár régebben az volt a nézet, hogy a betegeket a mélyvénás trombózishoz hasonlóan fektetni kell, ám kiderült, ez csak ront az állapoton, ráadásul a mozgáshiány az MVT esélyét is megnöveli. Emellett kompressziós kezelést kell alkalmazni, mely a keringést a felületes vénákból a mély vénák felé tolja el   – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Kiderült! Ez okozza a PCOS-t!

2021. április 14.

A PCOS napjainkban már szinte népbetegségnek számít. Nőgyógyászati, valamint endokrin eltérések és tünetek mellett a nehezített teherbeesés egyik vezető okának is tekinthető, így nem csoda, hogy számos kutatás irányul az okok felderítésére. Egy nemrégiben megjelent közlemény jelentős lépést jelent a folyamatok megértésében.

Ezzel kapcsolatban kérdeztük dr. Lőrincz Ildikót, a Budai Endokrinközpont nőgyógyász-endokrinológusát.

Már magzati korban eldől

Senki számára nem újdonság, miszerint a várandósság alatti 9 hónap mennyire fontos a születendő gyermek egészsége szempontjából. Éppen ezért a kismamának nagy figyelmet kell fordítania életvitelére, táplálkozására és esetleges betegségeire, ugyanis mindez komoly befolyást gyakorol a magzatra is.

Kutatók nemrégiben megállapították, hogy a PCOS kialakulásának oka már az anyaméhben eltöltött időre tehető, mivel az anya PCOS szindrómája nagy mértékben hozzájárul a nőnemű magzat hormonzavarához. Az állapot során ugyanis magas az LH, GnRh, valamint az AMH szintje is, és mindez pedig komoly befolyást gyakorol a magzat méhen belüli egészségére, fejlődésére.

Mindehhez érdemes tudni, hogy az AMH szintje egészséges esetben terhesség során csökken-ezzel szemben PCOS fennállása esetén még ekkor is nagyobb mennyiségben van jelen. Egérkísérletek alapján a kutatók megállapították, hogy magas AMH esetén megnőtt a várandós állatok vérében a tesztoszteron szint, valamint csökkent a placenta tesztoszteronátalakító képessége. Ennek hatására a nőnemű magzatok esetén csökkent az ösztradiol szint, megnőtt a tesztoszteron mennyisége, így később PCOS alakul ki náluk, mivel a zavar fokozott működésre készteti a GnRh -termelő neuronokat. Ez azonban GnRh-antagonista kezeléssel megszüntethető és így a PCOS-szerű tünetek is megszűnnek- így tehát lehetséges, hogy a jövőben GnRh-antagonista kezeléssel kezelhetővé válik a PCOS.

„Felvetődik tehát, hogy GnRh-antagonistáknak nagy szerepe lesz a PCOS kezelésében, a tünetek mérséklésében, bár ezek bevezetése a mindennapokba még időbe telik. Bízzunk benne, hogy a vizsgálatok gyorsan haladnak, hogy mielőbb egy még hatékonyabb és eredményesebb kezeléssel segítsük a pácienseinket”- mondja dr. Lőrincz Ildikó.

Tévhitek a bárányhimlőről

2021. április 13.

A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed; gyermekközösségekben nem ritka a járványok kialakulása sem. A megbetegedettek 75-80 százaléka 15 év alatti gyermek, ám világszerte tapasztalható, hogy a betegség kitolódott a serdülőkor felé, és hogy ezzel párhuzamosan nőtt a súlyosabb esetek száma.

Bár ellene hatásos védőoltással védekezhetünk, a köztudatban a mai napig tévhitek élnek a betegségről, annak lefolyásáról, veszélyességéről, szövődményeiről, és csak kevesen tudják, hogy a patikákban vényre kapható vakcina biztonságos és hosszú távú védettséget biztosít a fertőzéssel szemben.

1. A bárányhimlő enyhe lefolyású, ártalmatlan betegség, és jobb ha a gyermek minél korábban átesik rajta.

A bárányhimlő fertőzés ép immunrendszerrel rendelkezők esetében sem minden esetben veszélytelen betegség. Szinte minden korcsoportban és élethelyzetben okozhat problémát. Kevesen tudják, hogy veszélyezteti a kismamák és magzatuk egészségét, továbbá esetenként súlyos idegrendszeri és légúti tünetekkel, májelégtelenséggel, baktériumok által keltett felülfertőzéssel járhat. Bár a gyermekkorban ritkábban jár komolyabb szövődménnyel, az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnőtteknél a betegség lefolyása súlyosabb, akár halálos kimenetelű is lehet. Tény, hogy a bárányhimlő következtében meghalt gyermekek 90%-a nem a fokozott veszélynek kitett betegek körébe tartozik.

2. A bárányhimlős beteg bőrét víz nem érheti, hólyagos kiütéseit cinkes rázókeverékkel vagy más egyéb krémmel kell bekenni.

A bárányhimlős betegnek nemhogy nem szabad, hanem kell is fürödnie, pontosabban zuhanyoznia és utána törölközővel – dörgölés nélkül – a vizet óvatosan, de alaposan kell felitatni. A hosszas fürdőzéstől a hólyagok, pörkök felázhatnak és ez sem jó, tehát nem szabad, hogy a bőrt sokáig víz érje. A gyermeket ne öltöztessük melegen, mert a verejtékezés jobban fokozza a viszketést. Mentolos hintőporral enyhíthető ez a kínzó állapot, azonban mást a kiütésekre kenni SZIGORÚAN TILOS! A bakteriális felülfertőzés lehetősége miatt ajánlott a naponta többszöri mosakodás, a rövidre vágott körmök és a tiszta, száraz ruházat.

3. A bárányhimlős beteg csakis akkortól fertőz, miután bőrén megjelentek az első kiütések.

A bárányhimlő lappangási ideje 14-21 nap, azonban fontos tudni, hogy a beteg már kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal fertőz. A vírus cseppfertőzés, a beteggel való közvetlen érintkezés, vagy váladékkal frissen szennyezett tárgyak útján terjed.

4. A bárányhimlős hólyagok elvakarását csakis azért kell megakadályozni, nehogy csúnya hegek maradjanak később a bőrön.

A hólyagos kiütések elvakarásából nemcsak hegek alakulhat ki, hanem a bárányhimlő egyik gyakori szövődménye, a hólyagok elgennyesedése és a gennyes gyulladás továbbterjedése származhat. Ezért is nagyon fontos az elkaparás megakadályozása, a körmöket rövidre kell vágni és érdemes reszelővel simává tenni a végüket.

5. A bárányhimlő egy olyan gyermekbetegség, amit felnőtt nem kaphat el.

Leggyakrabban valóban gyermekbetegségként fordul elő, de a bárányhimlő bárkit, bármilyen életkorban elérhet. Olyan létesítményekben, ahol sok ember fordul meg egy helyen, a ragály a fogékonyak között gyorsan terjedhet.

6. A bárányhimlőt mindenki csak egyszer kaphatja el.

A nem ép immunrendszerrel rendelkező vagy kemoterápiában részesülő betegek életük során többször is áteshetnek a bárányhimlőn.

7. A bárányhimlő fertőzés nem jelent veszélyt sem a betegségre fogékony várandós anyára, sem pedig a magzatra.

A magzat számára a terhesség első három hónapja alatt lezajló bárányhimlő kb. 10%-os kockázattal bíró, ún. kongenitális varicella-szindrómát okozhat, mely fejlődési rendellenességgel jár. A méhen belül átvészelt varicella után gyermekkorban még egy bárányhimlő általában már nem alakul ki, ezeknek a gyermekeknek övsömörük lehet, ami ritkán a szemet is érintheti, és ilyen esetben akár a szaruhártya homályának hátrahagyásával gyógyulhat. Ha a kismama a szülés előtti 5 napon belül betegszik meg bárányhimlőben, az anyai kockázat növekedése mellett az újszülöttnél súlyos lefolyású, ún. progresszív varicella fordulhat elő, melynek halálozása kezelés nélkül kb. 20%.