Információk, érdekességek
2021. május 29.
A visszértágulatokkal teli láb nem csupán esztétikailag nyújt zavaró látványt, hanem komoly fájdalmakat és szövődményeket is okozhat. A rendszeres mozgás elengedhetetlen az állapot gyorsabb romlásának megakadályozásában, de akár prevenciós módszernek is megállja a helyét. Dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosától megtudhatja, milyen mozgásformákat érdemes visszerekkel végezni.Ezért fontos a mozgás a visszereseknek
A visszeresség jellemzője, hogy a vénabillentyűk működése sérül, az erek veszítenek rugalmasságukból, illetve az izompumpa nem dolgozik megfelelően. Ezek hatására a vér pangani kezd, így az erek kitágulnak. Bár az állapot sokszor genetikai okokra vezethető vissza, ám gyakran a túlsúly és a mozgásszegény életmód okozza a panaszokat, melyeket az ülő-és az állómunka csak tovább ront.
Az érfal erősítése és a keringés javítása ezért kiemelt jelentőséggel bír a visszérkezelés terén- ezáltal megakadályozható a kitüremkedő, kanyargós erek megjelenése, illetve az állapot gyors romlása.
Nem mindegy, milyen mozgásformát végez
Mivel a visszértágulatokra megnövekedett vénás nyomás jellemző, ezért kerülendőek az olyan sportok, melyek jelentős fizikai terheléssel járnak. Éppen ezért a súlyzós, izomépítős edzésektől tartózkodjon, vagy az edzést feltétlenül kompressziós harisnyában végezze. Kutatások szerint az úszás, a sík terepen való séta/enyhébb kocogás és a kerékpározás a legelőnyösebbek, mivel mindhárom segít a vénás pangás megszűntetésében, az izompumpa fokozásában. Ez utóbbi főleg az úszás előnye, ráadásul ekkor a hideg víz össze is szűkíti az egyébként kitágult ereket, és a vízen való úszás kiiktatja a gravitáció okozta káros hatást, hozzájárulva ezzel a vénás visszaáramláshoz- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.
Tipp: fokozatosan szoktassa hozzá magát a testmozgáshoz, valamint semmiképp se hagyja ki a bemelegítést és a nyújtást! Továbbá érdemes rendszeresen vénatornát is végeznie, a vér pangásának elkerülése érdekében!
2021. május 22.
Évente 250-300 új rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizálnak Magyarországon a gyermekek körében. Az előfordulás gyakorisága az elmúlt húsz évben kis mértékben nőtt, de az egyre hatékonyabb kezeléseknek köszönhetően az ötéves túlélési ráta is megemelkedett. A korai felismerés a gyógyulás egyik legfontosabb alappillére.
A 14 éves kor eléréséig a balesetek után a második leggyakoribb halálok Magyarországon a daganatos megbetegedések, jellemzően a leukémia, amely az esetek 28 százalékát jelenti. A gyermekkori daganatok pontos okai ismeretlenek, vannak azonban olyan tényezők, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát: vélhetően az öröklött hajlam, a környezeti, immunológiai tényezők és egy esetleg vírusfertőzés is provokálhatják a daganatot.
Gyermekkorban a teljes gyógyulás esélye magas, a betegségtípus függvényében 75-95 százalékos, fontos ugyanakkor, hogy a lehető legkorábban diagnosztizálják a tünetek hátterében meghúzódó okokat. A II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán, mint hazánk legmagasabb progresszivitási szintű gyermekhematológiai és onkológiai ellátóhelyén évente nagyjából 200-250 rosszindulatú daganatos beteget (ebből 120-130 új esetet) és legalább 100-150 jóindulatú érdaganattal vagy annak különböző formáival küzdő gyermeket kezelnek. Az itt dolgozó, nagy tapasztalattal és magas tudományos fokozattal rendelkező szakorvosok a márciusi Semmelweis Egészség Napon osztják meg tapasztalataikat a látogatókkal.
2021. május 21.
A hepatitis C egy vér útján terjedő vírusos fertőzés, melyet a hepatitis C -vírus okoz. A fertőzés elsődlegesen a májat támadja meg, de a kórokozó más szerveket is elérhet, illetve a máj sokrétű funkcióinak károsításával súlyos károsító hatása van az egész szervezetre. Érdemes tehát figyelnünk a hepatitis C vírus (HCV) fertőzés megelőzésére, a szűrések fontosságára és a hatékony kezelési lehetőségekre.
A hepatitis C úgynevezett csendes vírus, a fertőzés gyakran évekig, évtizedekig marad diagnosztizálatlan. A betegség tünetmentes jellege miatt a betegek nagy száma már kialakult májbetegséggel jelentkezik először orvosánál. A HCV fertőzés a krónikus májbetegségek, a májrák és a máj transzplantáció vezető oka.
Az egyik leggyakoribb fertőző betegség
A krónikus HCV fertőzés súlyos közegészségügyi problémát jelent és világszerte az egyik leggyakoribb fertőző betegség, amely körülbelül 150 millió embert érint. Évente 3-4 millió új fertőzés alakul ki, és a betegek mindössze 15-25%-a válik vírusmentessé az akut időszakban.
A krónikus HCV fertőzésben szenvedő betegek 20%-ánál alakul ki májcirrózis, és ezen betegek 2-5%-a hal meg évente. A HCV fertőzés miatt kialakuló előrehaladott májbetegség jelenleg a máj transzplantáció legfontosabb okaként szerepel a nyugati országokban. Magyarországon a vírushordozók aránya körülbelül 1,3%, és a hepatitis C vírus okozta fertőzés évente mintegy 2-4 ezer májzsugorért, valamint 600 májrákos esetért felelős.
A hepatitis C egészségügyi szempontból a legnagyobb globális fenyegetés. Jelentős terhet ró a gazdaságra mind egyéni, mind társadalmi szinten, ezért megelőzésére komoly hangsúlyt kell fektetni. Az előrehaladott májbetegségben szenvedő betegek gyógyítása nagy kihívást jelent, valamint ez a legjelentősebb, kielégítetlen kezelési igénnyel rendelkező betegpopuláció, amelynek a jelenleg elérhető standard kezelésnél hatékonyabb és jobban tolerálható kezelési lehetőségekre van sürgősen szüksége.
2021. május 19.
A torokfájás, a viszkető, kaparó, csiklandozó, szúró, égő érzés, vagy gombócérzet a torokban. Nagyon kellemetlen, megnehezíti a nyelést, sokszor a beszédet is, zavarva a mindennapi tevékenységet, de leginkább az éjszakai pihenést. A torokfájáshoz gyakran társul köhögés, s ez így együttesen még inkább igénybe veszi a szervezetet!
A torok (vagy más néven garat) a tápcsatorna legfelső szakasza, a légzőrendszer és az emésztőrendszer közös része. Elölről a szájüreg, felülről az orrüreg, alulról a nyelőcső és a légcső felső része, a gége határolja. Jelentős szervei az orr- és a garatmandulák. Belülről nyálkahártya béleli, és ennek kiszáradása, bármilyen sérülése, gyulladása vagy duzzanata fájdalmat, nyelési és légzési panaszokat okoz.
A torokfájás leggyakoribb oka a vírusos (40-80%) és bakteriális fertőzések okozta gyulladás
Egészséges ember szájüregében és garatnyálkahártyáin állandóan jelen vannak a legkülönbözőbb baktériumok, vírusok és gombák. Ezek nagyobb része ártalmatlan, sőt ún. jó-baktériumok, melyek erős immunrendszer esetében kordában tartják az ártalmasok szaporodását. Ha az immunrendszer gyengül és főleg annak a helyi védekezést biztosító rendszere sérül, vagy masszív fertőzés éri a légzőszerveket, akkor az egyensúly felbomlik és az ártó kórokozók, elszaporodva betegséget okoznak.
És mitől gyengül a helyi védekezés? Az orron át beszívott levegő felmelegszik, átnedvesedik és az orrszőröcskék, által megtisztul. Az eldugult orrú, szájjal lélegzőknek azonban hidegben kihűl a torkuk, melegben pedig (akárcsak az erős dohányosoknak) kiszárad a nyálkahártyájuk, mindkettő gyengítve a helyi védekező tevékenységet. A szájon lélegző emberek szűrés nélkül szippantják be a környezetükben mindenütt jelenlévő ártó kémiai anyagokat (por, füst, ipari szennyek), a beteg emberek kilehelt, kiköhögött fertőző nyákcseppjeit.
2021. május 18.
A legtöbb ember manapság ülőmunkára van ítélve, ami különböző egészségügyi gondokat von maga után. Ilyen többek között a visszértágulat is, ami kezdetben inkább csak esztétikailag zavarja az embert, ám egy idő után fájdalmassá is válik. Dr. Nyiredy Géza, a Trombózisközpont érsebész főorvosa elárulja, mi mindent lehet tenni ilyenkor.
Kezdetben nem okoz panaszt
Sokan, amikor megjelennek a lábaikon a kitüremkedő visszerek, nem tesznek semmit, gondolván, hogy ami nem fáj, azzal nem kell mit kezdeni. Sajnos ez a hozzáállás azonban az idő folyamán megbosszulhatja magát, ugyanis kezeletlen esetben viszonylag rövid időn belül megnehezíti az ember mindennapjait.
Eleinte csupán annyi gondot okoz, hogy a nap végére úgynevezett nehézláb érzés jelentkezik, és jól esik felpolcolni őket. Később ezt felváltja egy erősebb fájdalom, feszülő érzés, ami akár már napközben is felléphet, főleg hosszabb ülés során, így az irodában akár a munkavégzést is megnehezítheti, hiszen a furcsa érzés és a trombózistól való rettegés elterelheti a figyelmet az aznapi dolgokról.
Ez főleg a nyári időszakra igaz, viszont akinek már előrehaladottabb állapotban vannak a visszerei, azok akár még a téli hónapokban is panaszkodhatnak a végtagjaikra. De vajon mit lehet tenni, hogy csökkenjen, vagy végérvényesen megszűnjön a fájdalom?
Kompressziós kezeléstől a műtétig
Bár a patikákban be lehet szerezni hűsítő visszérkrémeket, azonban ezek csak ideig-óráig nyújtanak – ha nyújtanak- némi enyhülést. Éppen ezért már a visszerek megjelenése idején érdemes szakembert felkeresni, aki az erek állapotát pontosan felmérve tanácsot tud adni a lehetséges kezelésekről. „Van, hogy elég a kompressziós kezelés, amit el lehet végezni vagy gyógyharisnyával, vagy rugalmas pólyával, azonban ha ez nem elég, akkor ajánlott a visszérműtétet számításba venni.
Segítségével akár végérvényesen megszabadulhat a kidudorodó erektől és a fájdalomtól egyaránt, ráadásul így megelőzheti az olyan szövődmények kialakulását, mint a lábszárfekély, a tágult visszerek gyulladása, illetve a következményes mélyvénás trombózis ” .- mondja dr. Nyiredy Géza, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...727374...258
