Információk, érdekességek
Számítógéptől ínhüvelygyulladás?
2021. június 17.
Szinte nincs is olyan ember manapság, aki valamilyen formában ne használná a számítógépet: vannak, akik pusztán kikapcsolódásként nyomogatják a billentyűzetet, de a legtöbbeknek fontos munkaeszközük, és egy nap 8 órát a monitor előtt töltenek. Ez persze sok esetben kellemetlen problémákhoz vezethet- ilyen többek között a sok gépelésből adódó ínhüvelygyulladás. Hogy mit lehet ellene tenni, arról dr. Váradi Éva főorvos, az aktív fájdalomcsillapítás specialistája beszélt.
Gyorsírók betegsége
Azok, akik számítógépen dolgoznak biztosan hallottak, vagy találkoztak már az ínhüvelygyulladás problémájával, hiszen a sok gépelésből adódó egyoldalú mozgás igazán megterhelő az ujjaknak és a kéznek. Ilyenkor az adott területen lévő inak begyulladnak, valamint az itt lévő kenőanyag mennyiség csökken, ami nagyfokú fájdalmat okoz. A gond első hallásra banálisnak tűnhet, ám kezeletlen esetben akár a munkavégzést is befolyásolhatja.
Az ínhüvelygyulladás leggyakoribb okai
- számítógép billentyűzenének folyamatos nyomogatása
- mobiltelefon nyomogatása
- kézi munka: pl. varrás, kötés, hímzés
- zongorázás
- kerti/házi munka
„A tendinitisek, vagyis az íngyulladások oka leggyakrabban az ismétlődő jellegű kisebb energiájú terhelés, illetve a nagy erejű mozgás, valamint ritkán lehet mögötte valamilyen fel nem ismert krónikus gyulladás is. Ezenkívül bizonyos betegségekben (pl. diabétesz, reumatoid arthritis, kristály okozta arthritisek) is jellemző elváltozás lehet.”- mondja dr. Váradi Éva, az aktív fájdalomcsillapítás specialistája.
A probléma diagnózisa egyszerű fizikális vizsgálattal és a beteg panaszaiból könnyen felállítható. Ínhüvelygyulladáskor ugyanis az illető nagyfokú fájdalomra, a csukló és az ujjak mozgásának beszűkülésére, illetve „hóropogás-szerű” hangokra panaszkodik, melyek egyek egyértelműen erre az állapotra utalnak.
Tüdőgyulladás vagy tüdőembólia? – gyakran félrenézik
2021. június 07.
A mélyvénás trombózis gyakori szövődménye a tüdőembólia, mely akár azonnali halállal is végződhet, ám az esetek egy részében mégis félrediagnosztizálják a betegséget. Hogy miért alakul ki az embólia, és hogy milyen tünetek hívják fel rá a figyelmet, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.
Elszabadult vérrög a tüdőben
A mélyvénás trombózis legrettegettebb szövődménye a tüdőembólia. Ekkor a vénában keletkezett vérrög egésze, vagy egy-egy részei leszakadnak, majd a tüdő artériájába kerülve elzáródásokat okoznak. Főbb tünetei a légszomj, hidegrázás, mellkasi fájdalom, szédülés, valamint véres köhögés, viszont vannak esetek, amikor a figyelmeztető jelek nem annyira egyértelműek.
Az American Journal of Emergency Medicine közleménye szerint a sürgősségire érkezett tüdőembóliás betegek 1/3-át félrediagnosztizálják, főleg akkor, ha kórtörténetükben krónikus tüdőbetegség, illetve asztma szerepel. Pedig megelőző kezelés nélkül mélyvénás trombózis után 15-18%, ortopédiai műtétek kapcsán akár 70% is lehet az előfordulása, míg kellő terápia mellett ez ma már 1% körül van, így a mielőbbi kezelés kulcsfontosságú.
A hangsúly a megelőzésen van
A tüdőembólia egy életveszélyes állapot, és ha a vérrög a főtörzs artériájába kerül, akkor azonnali halállal végződhet. Éppen ezért fontos mélyvénás trombózis esetén a mihamarabbi orvosi segítség, hiszen véralvadásgátló terápia hiányában a vérrög könnyen a véráramba kerülhet, majd haladhat a tüdő, felé. A kezelés leggyakrabban heparin injekció adásával történik, melyet a trombózis bekövetkezte után is egy darabig alkalmaznia kell a betegnek.
Mindig a legrosszabbkor: ajakherpesz!
2021. június 06.
Az ajakherpesz gyakori, vírus által kiváltott megbetegedés. Leggyakrabban az ajakpíron és az ajakpír-bőr határán keletkezik. Okozója a Herpes simplex vírus 1-es típusa. Cseppfertőzéssel terjed. Legtöbben már gyermekkorban megfertőződnek. A felnőttek 95%-a hordozza a vírust, de nem mindenkinél jelentkeznek tünetek.
A herpeszvírus a bőr felső rétegét támadja meg, a bőrön átjutva az idegpályákba kerül. Az első fertőzés után a vírusok a hám ban és az V. agyideg dúcaiban tünetmentesen vannak jelen. Bizonyos tényezők hatására újra és újra aktiválódnak.
Tehát a vírus sokakban benne van, de a többség egy életen át „megússza a külsérelmi nyomokat”, nem jelenik meg az ajkakon a herpesz. A többiek sajnos nem ilyen szerencsések, mert bizonyos okok kiválthatják az apró hólyagocskákat. Ilyen aktiváló tényező lehet
• a stressz,
• lázas állapot,
• napozás,
• menstruáció,
• terhesség,
• helyi irritáció (fogászati beavatkozás).
A kiindulási helyen viszkető, égő érzés és bőrpír jelentkezik, majd néhány óra múlva 1-3 mm-es, csoportosan elhelyezkedő, átlátszó, világossárga folyadékot tartalmazó hólyagok alakulnak ki. A hólyagok összefolynak, néhány nap múlva felrepednek, fekélyek jönnek létre, melyeken sárgás pörk képződik. A hólyagok megjelenése előtt láz, nyirokcsomó-duzzanat is kialakulhat. A bőrtünetek általában 8-10 nap után heg nélkül gyógyulnak.
Az ajakherpesz az emberek egyharmadánál időről időre kiújul. A kiújulás gyakorisága egyénileg változó, a képződött hólyagok jelentkezhetnek mindig ugyanazon a helyen, de előfordul, hogy minden alkalommal új területen jelennek meg.
Cukorszünet: a prediabétesz tünetei és kezelése
2021. június 03.
A prediabétesz az a 2-es típusú cukorbetegséget megelőző állapot, amikor a vércukorszint már meghaladja a normálisnak tekintett felső határértéket, de még nem éri el a cukorbetegség diagnózisának küszöbértékét. Korai felismeréssel a diabétesz kialakulásának késleltetése, vagy akár megállítása is lehetséges, életmódváltás, valamint szükség esetén gyógyszeres kezelés segítségével.
A prediabétesznek típusai az emelkedett éhomi vércukorszint (IFG) és a csökkent glükóztolerancia (IGT). Egyes felmérések szerint a betegségben a felnőtt lakosság 25-35%-a lehet érintett, de a kor előrehaladtával ez az arány emelkedik, így 65 éves kor felett akár a 45-50%-ot is elérheti.
Tünetek
A megemelkedett vércukorszintnek gyakran egyáltalán nincsenek tünetei, de ha mégis, azok könnyen összetéveszthetők más betegségek okozta panaszokkal, éppen ezért a prediabétesz csak nehezen diagnosztizálható. Érdemes azonban orvoshoz fordulni abban az esetben, ha megnövekedett szomjúságérzetet, szájszárazságot, a fokozott folyadékbevitelből következő gyakoribb vizelési ingert, valamint hasi elhízást, fáradtságérzetet, alvászavarokat, esetleg homályos látást tapasztalunk mindennapjaink során.
Diagnózis
A legtöbb rutin vizsgálat csupán az éhomi cukorértéket monitorozza, azonban ez még sok esetben nem nyújt teljes képet a szénhidrát-anyagcsere állapotáról, ezért érdemes cukorterheléses vizsgálaton (OGTT) is részt venni, amely azt is megmutatja, hogy hogyan reagál a szervezet nagy mennyiségű cukor elfogyasztásakor. A prediabétesz felismerése kiemelten fontos, hiszen a tartósan megemelkedett vércukorszint fokozott kardiovaszkuláris rizikóval jár, tehát megnöveli az olyan szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, mint a koronáriabetegség, a szívelégtelenség, vagy a stroke, továbbá veseproblémákhoz és a látás romlásához vezethet. Becslések szerint hazánkban kb. másfél-kétmillió ember szenved diabéteszben, illetve a kór kialakulását megelőző állapotokban.
Hogyan kerüljük el a diabéteszt és szövődményeit?
Bár egyre több adat igazolja, hogy a prediabétesz életmódbeli- és szükség esetén gyógyszerrel történő kezelése nemcsak a diabétesz, de végső soron a kardiovaszkuláris szövődmények kockázatát is képes csökkenteni, a cukorbetegek száma mégis évről-évre nő. Személyre szabott diétával és rendszeres mozgással a cukorbetegség kialakulásának esélye akár 50-60%-kal mérsékelhető, éppen ezért prediabétesz diagnosztizálása esetén fontos egy dietetikus mihamarabbi felkeresése.
Állandóan álmos napközben? Lehet, hogy magas a vérnyomása
2021. június 01.
Bár az álmosság és a fáradtság nem a magas vérnyomás betegség tipikus tünete, ám a háttérben megbújó alvási apnoe-nak már annál inkább. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistájától megtudhatja, hogy miként függ össze az alvás közbeni légzéskimaradás a hipertóniával, és hogy miként lehet segíteni a problémán.
Alvási apnoe az állandó fáradtság hátterében
Mindenkivel megesik olykor, hogy 7-8 óra alvás után is fáradtan ébred, és ez az egész napját végigkíséri. Ennek hátterében legtöbbször pszichés okok állnak, ám ha tartósan fennmarad ez az állapot, akkor könnyen lehet, hogy problémát az úgynevezett alvási apnoe okozza. Ez egyfajta alvászavar, mely során a betegnél légzéskimaradások lépnek fel, mivel a garatizmok ellazulnak, valamint a nyelv hátracsúszik. Maga az illető sokszor nem is riad fel légzésének akadozottságára, hanem a mellette fekvő lesz figyelmes a probléma következtében fellépő horkolásra, hirtelen horkantásra. Ez az éjszaka folyamán többször is megismétlődhet, így a beteg alvása nem lesz kielégítő, ami nappal jelentkező erős fáradtságot eredményez. – magyarázza dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.
Az alvási apnoe jellemző tünetei
- horkolás
- reggeli száraz száj
- éjszaka jelentkező légszomj
- nappali fáradtság
- koncentrációzavar
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...717273...258