Információk, érdekességek

Króm, a fontos nyomelem

2023. szeptember 11.

A nassolás megédesíti, a következménye viszont megkeseríti napjainkat. Túlsúlyosak leszünk, felborul a vércukorszintünk.

Ha diabéteszesek vagyunk, a vércukorszint-ingadozásunk szabályos keretek között történhet. Ha nem vagyunk cukorbetegek, akkor sem jó a túl sok édesség fogyasztása. A magnézium, a szelén, a cink és a króm mind-mind fontos szerepet játszik a szénhidrát-anyagcserében. Ennek minél optimálisabb beállítása nemcsak a cukorbetegeknek, hanem az egészséges embereknek is alap szempont.

A vércukorszint szabályozásában számos tényező játszik szerepet, ezek egyike a króm. A króm olyan fontos nyomelem, mely különféle élelmiszerekben fordul elő, s mely az inzulin által elősegíti a cukormolekuláknak a véráramból a sejtekbe való bejuttatását, ahol a cukor aztán energiává alakul át. A szerves króm jótékony hatással bír a zsíranyagcserére és természetes módon csökkentheti a koleszterinszintet is.

A króm általában hasznosnak bizonyul azok számára is, akik szeretnének leadni testsúlyukból. Önmagában ez a nyomelem nem rendelkezik fogyasztó hatással, hanem képes megelőzni a hirtelen „vércukorszint-ingadozásokat”, melyek instabil cukor-anyagcserével rendelkező egyéneknél tapasztalhatók. Amikor valakinek alacsony a vércukra, általában olyan tüneteket észlel, mint fáradékonyság, kimerültség, vagy gyötrő éhség. Azáltal, hogy a króm hozzájárul a helyes vércukorszint megtartásához, gyakorlatilag helyes útra tereli a táplálkozást, csökkenti az édességevés utáni vágyat, redukálja az éhség-rohamokat, alacsonyabb kalóriabevitel esetén is. 

A finomított élelmiszerek (pl. cukor, liszt) kisebb mennyiségben tartalmazzák ezt az alapvető ásványi anyagot. Feldolgozás és melegítés hatására is csökkenhet az élelmiszerek króm-tartalma.

Évekkel fiatalíthatja meg a vérkeringést a maratonfutás

2023. szeptember 04.

A maratoni távra való felkészülés és a táv lefutása javítja az először indulók egészségét, a „vérereik életkorából” nagyjából négy évet farag le egy új tanulmány szerint.

A Barts, a londoni Orvostudományi Egyetem és a University College London kutatói 138 olyan embert követtek, akik a londoni maratonra készültek és korábban nem futottak még a 42,2 kilométeres távon – írta a BBC hírportálja a Journal of the American College of Cardiology szaklap cikke alapján.

Hat hónap edzés után az ereik rugalmasabbá váltak, ami csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát. Az alanyok vérnyomása annyival csökkent, mintha gyógyszert írtak volna fel nekik. Azok profitáltak a legtöbbet a sportolásból, akik a legkevésbé voltak edzettek előtte. A tanulmányt finanszírozó Brit Szív Alapítvány (BHF) szerint ennél kevesebb aerob mozgás valószínűleg hasonló eredménnyel jár. A tanulmányban résztvevők átlagosan 4,5 és 5,5 óra közötti idő alatt teljesítették a távot.

Előfordul, hogy nem diagnosztizált szívbetegség miatt hal meg a versenyen a maraton teljesítésére vállalkozó sportoló, ám ez nagyon ritka. Charlotte Manisty, a kutatás vezetője elmondta, hogy akinek szívbetegsége vagy más egészségi problémája van, annak először az orvosát kell felkeresnie.

„A legtöbb embernél a sportolás lényegesen több előnnyel jár, mint amennyi kockázata van” – tette hozzá.

Könnyed életmódváltás lemondások nélkül

2023. szeptember 02.

Az egészséges életmód kialakítása nem megy egyik napról a másikra, időbe telik, míg megtaláljuk azokat a gyógymódokat, táplálkozási rendszereket és mozgásformákat, amelyek számunkra a legjobban működnek. Hogyan tudunk könnyebben változtatni régi szokásainkon?  

Csak egészség legyen – mondogatjuk még ma is ezt a régi mondást. Miért szükséges az egészség a boldog, megelégedett élethez? Az egészség a teljesség egyik legfontosabb alappillére, testi egész-ség nélkül is lehet ugyan boldogan élni, de az, hogy a testünkben jól érezzük-e magunkat, szó szerint létfontosságú – tulajdonképpen ez jelenti az alapot az életünkben.

Ha megnézzük a halálozási statisztikákat, kiugró arányban szerepelnek a halálokok között az úgynevezett civilizációs betegségek, mint például a rák, a cukorbetegség, az elhízás, az ízületi, keringési, szív-érrendszeri problémák, amelyek nagy arányáért egyértelműen az elharapózó egészségtelen életmód és az egyre szennyezettebbé váló környezetből ránk visszaáramló káros hatások felelősek (úgy mint lég-, víz- és talajszennyezés, a termőföldek kimerülése, szélsőséges időjárás, természeti katasztrófák stb.). Ami azt is jelenti, hogy jelentős lépéseket tehetünk azért, hogy ez ne így legyen, méghozzá a saját életmódunk megreformálásával.

Egészség = megfelelő szemléletmód
Az igazság az, hogy nincs az a tabletta vagy orvosi kezelés, ami többet segítene az egészség hosszú távú megőrzésében, mint az élet- és szemléletmódunk: az, hogy napról napra mennyire egészséges életet tudunk élni, hogy egészséges ételekkel tápláljuk-e a testünket, egészséges gondolatokkal a szellemünket, és kellően gondozzuk-e az érzelmeinket. Ha most nem fordítunk gondot az egészségünkre és a lelkivilágunkra, később nemcsak időt, jóval több pénzt is áldozhatunk majd a testi-lelki betegségeink meggyógyítására.

Egészséges életmóddal a krónikus betegségek ellen

2023. augusztus 30.

A nők akár tíz, a férfiak hét olyan évvel élhetnek tovább, amikor nem szenvednek szívbetegségtől, 2-es típusú cukorbajtól és más krónikus betegségekből egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás szerint.

A British Medical Journal friss számában közölt amerikai vizsgálat több mint 20 éven át tartott, mintegy 110 ezer embert követtek nyomon – számolt be róla a BBC hírportálja.

Az alanyokat ötvenéves korukban arra kérték, hogy öt egészséges szokás közül legalább négyet kövessenek: sose gyújtsanak rá, táplálkozzanak kiegyensúlyozottan, naponta fél órát mozogjanak, testtömegindexük (BMI) legyen 18,5 és 24,9 között, valamint a nők ne igyanak napi egy kis pár bornál, a férfiak egy korsó sörnél több alkoholt.

Azok a nők, akik betartották a szabályokat, átlagosan még 34 évig éltek rák, szív- és érrendszeri betegségek és 2-es típusú diabétesz nélkül, több mint tíz évvel hosszabban, mint akik nem tették magukévá az egészséges szokásokat.

Az alapelveket követő férfiak még 31 évvel éltek tovább krónikus betegségek nélkül, ami több mint hét plusz évet jelent.

A különbség azzal függhet össze, hogy a nők általában tovább élnek, mint a férfiak.

Azok a férfiak számíthattak a legkevesebb, betegségek nélküli évre, akik naponta 15 szál cigarettánál többet szívtak, valamint azok a nők és férfiak, akiknek BMI-je 30 fölött volt, vagyis elhízottnak számítottak.

Az egészséges szokások nemcsak a rák, a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát csökkentették, hanem növelték a túlélés esélyeit, ha valakinél mégis diagnosztizálták valamelyik kórt – állapították meg a bostoni Harvardi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói.

A rák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség, vagyis a leggyakoribb, életkorral járó kórok erősen függnek az életmódtól is.

Az elhízás vagy a túlsúly a rák 13 fajtájának – köztük a mell-, a bél-, a vese-, a máj és a nyelőcsőrák – kockázatát növeli a tudósok szerint.

Óda a semmittevéshez, avagy a passzív pihenés jelentősége

2023. augusztus 25.

Gondolkodjon el azon, hogy ön milyen szinonimákat ismer arra a szóra, hogy „pihenés”! Talán „semmittevés”? Esetleg „lustálkodás”? Pszichológusként gyakran ezeket hallom a kliensektől, amikor arról beszélnének, hogy legszívesebben hogyan töltenék a hétvégéjüket: kanapén bekuckózva, olvasva, filmet nézve. Ezek fontos feltöltő tevékenységek, amiket én inkább szeretek „passzív pihenésnek” nevezni. Ezek azok a tevékenységek, melyek során nem aktívan kapcsolódunk ki, pl. sétálással, sportolással, múzeumlátogatással stb., hanem amikor terv nélkül, „csak úgy” beszélgetünk a párunkkal a fotelben elheverve, vagy csak úgy „nézünk ki a fejünkből”, zenét hallgatva, amikor „elmélázunk” az erkélyen ülve.

Ez sokak számára elképzelhetetlen – hiszen mindig lehetne feladatot találni a ház körül, a gyerekekkel, az unokákkal stb.

Sokak a pihenést elvesztegetett időnek találják, hiszen arra gondolnak, hogy sok hasznosabb dolgot el lehetett volna végezni ez idő alatt.

Valóban: kedvenc szappanoperánk egy epizódja alatt pont el lehetett volna mosogatni, olvasás helyett akár a számlákat is be lehetett volna fizetni, és csevegés helyett akár a vacsorát is meg lehetett volna főzni. Ez a mentalitás megakadályozza a teljes körű feltöltődést, energiánk megfelelő menedzselését.

A társadalom is az utóbbi hozzáállást támogatja. Már maga a tény, hogy a szókincsünkben sincsenek megfelelő kifejezések a passzív pihenésre, árulkodó. Sőt, gyakran a tevékenység hiányával írjuk le a pihenést, hogy olyankor „semmit sem teszünk”. Pedig a pihenésnek a passzív formája (is) egy fontos és hasznos tevékenység az emberek életében, mert ilyenkor hatékonyan teszünk a feltöltődésünkért, lelki egyensúlyunkért.