Információk, érdekességek
8 igaz/hamis állítás az immunvédelemről
2023. november 08.
Az ősz visszatérte, amit mindennapi életünkben gyakran fáradtság, stressz, vagy meghűléses betegség kísér, gyengíti immunrendszerünket. Érdemes hát áttekinteni az immunrendszer működésével kapcsolatos ismereteinket, ami segíthet megbirkózni ezzel a problémával.
Baktériumok, vírusok, gombák, paraziták Környezetünk gazdag mindenféle mikrobában, amely megbetegíthet bennünket. Szerencsére, a szemünk számára láthatatlan immunrendszerünk folyamatosan figyel, éjjel-nappal „őrködik” felettünk. Igazi erődöt képez szervezetünk és a külvilág között. Minden olyan betolakodót észrevehet, amely a testünkbe merészkedik, és fellép ellene. E védelmi rendszer nélkül környezetünk ellenséges lenne velünk szemben. Amellett életünk szinte lehetetlenné válna, amint azt pl. a súlyos kombinált immunhiányban (SCID) szenvedő gyermekek bizonyítják, akiket „buborékos gyerekeknek” is neveznek. Hiszen immunvédelmük annyira meggyengült, hogy kívülről, steril „buborékban” kell védeni őket.
Igaz és hamis állítások immunrendszerünkről
Igaz-e, hogy a depresszió csökkenti az immunvédelmet, vagy hogy a terhesség alatt gyengül az immunrendszer? Helyesen gondoljuk-e, hogy miután meggyógyultunk egy fertőzésből, immunissá válunk az adott vírussal vagy baktériummal szemben egy életen át? Immunitásunk legjobb szövetségese a higiénia? Íme, 8 elterjedt vélekedés és egy kísérleti eredmény a szervezet immunrendszerével kapcsolatban – kiderítjük, hogy valósak vagy tévesek-e…
1. Immunrendszerünk teljes mértékben születéskor alakul ki
HAMIS
Érdemes tudnunk, hogy az immunrendszernek két nagy összetevője van: az egyik a veleszületett (nem–specifikus) immunitás, amely a kórokozóval szemben percek alatt reagál, függetlenül a kórokozó fajtájától. A másik a lassúbb, szerzett (specifikus immunitás), amely erőteljesebb és célzottabb „fegyverekkel” rendelkezik a kórokozók elleni harcban, beleértve az antitesteket is. A veleszületett immunitás kialakulása néhány hónapos érést igényel a születés után, ami lehetővé teszi a toleranciát az anyatejet vagy a baba bőrén az ártalmatlan mikroorganizmusokat illetően. A specifikust immunitás az egész életen át kovácsolódik, új kórokozókkal való érintkezés útján (innen a másik elnevezés: szerzett immunitás), szemben az elsőként említett, veleszületett immunitással. Életének első 6 hónapjában az újszülöttet a terhesség és a szoptatás alatt átvitt anyai antitestek védik.
Hogyan tanulunk mozogni? Kúszástól a versenysportig
2023. október 31.
A mozgástanulás egész életünket végigkíséri. Gondoljunk csak bele, mennyi tanulásra, ismétlésre van ahhoz szükség, hogy tudjunk kanállal enni, futni, úszni vagy egy lábon ugrálni, nem beszélve a mozgásformák tökéletesítéséről, finomításáról és megtartásáról. A titok nyitja az ismétlésben rejlik. Mi zajlik ilyenkor a testünkben és melyek a mozgástanulás szakaszai?
Sokan példát vehetnénk a gyermekekről, milyen kitartással gyakorolják az egyes mozdulatokat, hogy ülésből állásba jussanak, vagy, hogy először bizonytalan, majd később stabil járással elinduljanak és felfedezzék a világot. Rengeteget gyakorolnak, lehuppannak, de újra és újra felállnak, amíg tökéletessé nem fejlesztik az egyes mozzanatokat.
A mozgás sokkal összetettebb, bonyolultabb folyamat, mint ahogy azt gondolnánk. A központjában az agy áll, amely meghozza a döntést. Ezt a döntést az idegek viszik tovább a test többi részébe, hogy az izmok segítségével végrehajtsák azt. A mozgásforma azonban nem csupán az izomerőtől lesz magabiztos, szükség van bizonyos mennyiségű ismétlésre is ahhoz, hogy a közvetítő, azaz az idegrendszer begyakorolhassa, megtanulja. Ezért, ha pl. a súlyemelést gyakoroljuk, előbb érdemes kis súllyal kezdeni, hogy elsőként a mozdulatsort elsajátíthassuk. Az ismétlésnek köszönhetően egyre egyszerűbbé és könnyebbé válik majd a mozgás, ezután elkezdhetjük növelni a súlyokat. A fokozatosság tehát nagyon fontos, a gyakorlásnak köszönhetően lesz a mozgásunk egyre tökéletesebb és pontosabb.
Ez történik a testünkben, ha ismert mozgásformát végzünk
Biztosan sokan tapasztaltuk, hogyha pl. futni indulunk, amit egyébként gyakran szoktunk végezni, az agyunk már jó előtte elkezdi felkészíteni a testet a mozgásra. Így pl. megemelkedik a pulzusszám, nő a vérnyomás, feszültebbek lesznek az izmaink. Mivel ez a mozgásforma már ismert számunkra, sokszor gyakoroltuk és ismételtük, induláskor az agyunk felidézi és eljuttatja a már ismert motoros mintát az izmoknak. Futás közben folyamatos az információáramlás, így pl. érzékeljük a kátyút vagy az előttünk futót, a hőmérséklet-változást, és ezekre az agyunk és a testünk folyamatosan reagál.
Járjunk többet mezítláb!
2023. október 30.
Vajon tudjuk-e, milyen előnyökkel jár, ha amikor csak tehetjük, gyakrabban járunk mezítláb? Ha nemleges a válaszunk, érdemes összegyűjtenünk néhány információt ezzel kapcsolatban.
Amikor alkalom adódik rá, hogy cipő nélkül járkáljunk, valójában másképpen, azaz a környezetünkkel harmóniában mozgunk. Ami meglepő módon védelmet nyújt lábunknak és egész testünknek, így pl. sokkal kisebb lesz a sérülések esélye.
A normál emberi láb a lábujjaknál szélesebb, a saroknál keskenyebb formájú, ugyanakkor gyakori, hogy a cipőket ezen jellemzőkkel ellentétes módon tervezik. Ez azt jelenti, hogy a lábunkat sokszor olyan cipőkbe szorítjuk, amelyek megváltoztatják a láb alakját, deformációt okoznak. Amellett a vastag talpú cipő sem előnyös, mert „elzárja” a talpon lévő receptorokat (idegvégződéseket, melyek továbbítják a talp által érzékelt információkat az agynak), ami kevésbé természetes járást eredményezhet. Amikor módunkban áll mezítláb járni, elkerülhetővé válik az ezzel összefüggő, további problémák megjelenése. Ezért törekedjünk rá, hogy minél többet járkálunk mezítláb pl. a kertünkben vagy más, alkalmas helyen (ahol változatos a talaj), hogy megtapasztaljuk a láb földdel való közvetlen érintkezésének előnyeit.
Idegvégződések jelzései az agynak
A lábunk hihetetlenül érzékeny testrészünk, mivel a talp idegvégződései jeleket közvetítenek az agynak, de a cipőben tompítjuk ezeket a visszajelzéseket. Ha viszont többet járunk mezítláb, észre fogjuk venni, hogy javul az egyensúlyérzetünk (ahogy a lábfej izmai megfeszülnek és ellazulnak), valamint a különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése (propriocepció). Ha pl. földúton vagy köves talajon járunk, a proprioceptív reflexeinknek köszönhetően akkor is megtartjuk az egyensúlyunkat, és nem esünk el, amennyiben az előttünk lévő útra figyelünk.
Pszichésen hihetetlen érzés megtapasztalni a földet a lábunk alatt. Amikor módunkban áll pl. homokos talajon járni (tóparton, tengerparton…), valószínűleg alig várjuk, hogy levegyük a cipőnket, és mezítláb érezzük a homokot a lábujjaink között. A különböző szemcséjű, szerkezetű és hőmérsékletű talaj megtapasztalása mezítláb élményszámba megy. Ahogy egy vidéki séta földúton kellemesebb, mint a városi betonon, úgy sokkal többet jelent a természetben pl. iszapot, füvet, kavicsot érezni a lábunk alatt, ha mezítláb vagyunk.
A mezítláb járás segít felszínre hozni a föld jótékony hatásait
Amikor lábunkkal közvetlenül érintjük a talajt (földelés), jótékony hatást gyakorolunk a szervezetünkre, így többek közt a keringésre, az alvásminőségre, az immunrendszerre. Továbbá csökkenthetjük a stresszt vagy a gyulladást, javíthatunk hangulatunkon. A mezítlábas séta egyúttal olyan földelési elem, melynek gyógyító erejét tekintve egyre több kutatás folyik. De a harcművészek és a jógik már évezredek óta felismerték ennek a kapcsolatnak a jelentőségét.
6 tipp a szívbarát mozgáshoz
2023. október 23.
Mielőtt bárki belevágna az edzésbe, érdemes átgondolni, pontosan mit is szeretnénk elérni és milyen út vezethet a leghatékonyabb eredményekhez. Dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a mozgás a szív-érrendszer egészségének is egyik legjelentősebb védőfaktora, azonban e téren is fontos a tudatosság.
Lassan a testtel!
Annak, hogy tartós eredményeket érjünk el a mozgással, és az valóban az életformánkká váljon, az egyik legfontosabb titka a kitartás. Nem várjunk azonnali eredményeket, inkább a „lassú víz partot mos” elvet kövessük. A túl intenzív, nagyon megterhelő edzések csak kifáradást, izomlázat okoznak és elveszik a kedvünket a másnapi folytatástól. Holott a mozgást legalább hetente 5×30 perc erejéig be kellene építenünk a mindennapokba. Azoknak, akik korábban nem mozogtak, optimális a 15-20 perces, alacsony-közepes intenzitású edzés, majd szép lassan érdemes emelni az időtartamot és az intenzitást. A gyaloglás is remek mozgásforma lehet, ha kellő intenzitással és kitartással végezzük.
Tartsuk szem előtt az előnyöket!
A mozgással óriási egészségnyereségre tehetünk szert. Akár fogyás a célunk, akár erősödés, mindkét eredmény elérhető a fizikai aktivitás által – és természetesen megfelelően összeállított étrenddel. Ugyanakkor tisztában kell lennünk a mozgás egészségre gyakorolt hatásaival is. Kutatások bizonyítják, hogy a fizikailag aktív személyeknek fele akkora esélyük van szívbetegségekre, mint a nem sportolóknak.
A mozgás csökkenti a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt – a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások (ún. plakkok) alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez (például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz) vezet.
Ne költsünk feleslegesen!
Az év elején, amikor sokan megpróbálnak „új életet kezdeni”, könnyű beleesni a költekezés csapdájába. Egy drága edzőruha, márkás cipő, a számtalan kütyü, amivel a sportszergyártók csábítanak, nem feltétlenül szükségesek az eredményes edzéshez. A mozgás minősége és a kitartásunk nem ezektől függenek. Ha már rászántuk magunkat az életformaváltásra, keressünk inkább szakembert, szakembereket magunk mellé, akik segítenek megtalálni a járható utat.
– Szív-érrendszeri betegséggel élőknek különösen fontos, hogy legyen mellettük szakértő – legalább a kezdeti időszakban. Ideális esetben a páciensnek érdemes az életmód orvoslás lehetőségeit kihasználni, hiszen ez a szakirány éppen arra szolgál, hogy akár már meglévő betegségek esetén alakítson ki egy gyógyító hatású életmódot – egy gondos, mindenre kiterjedő felmérés után – hangsúlyozza Matusovits doktornő.
Feltöltődés energiával: kávézás helyett természetesen
2023. október 19.
Hogyan csökkentsük a sokszor túlzásba vitt kávéfogyasztásunkat, és javítsunk energiaszintünkön természetes módon, koffein nélkül? Hiszen sokunk számára a koffein-bevitel és az energikusság növelése kéz a kézben jár… Noha bőven vannak természetes módszerek arra, hogy „felpörgessük” magunkat, és jól bírjuk túlzsúfolt napjaink fáradalmait. Nem árt hát megismerni és rendszeresen alkalmazni őket.
Reggelente az első dolgunk a – főzött vagy instant – kávé elfogyasztása ahhoz, hogy valóban „felébredjünk”, és frissebben kezdjük a napot? És napközben ezt a csészényi mennyiséget csak növeljük? Ha így vagyunk vele, ne feledjük, hogy sokunk kedvenc élénkítőszere kétélű kard lehet, mivel hozzájárulhat pl. az álmatlansághoz, vagy a nyugtalanság kialakulásához. Mindazok számára különösképpen, akik érzékenyek a kávé fő hatóanyagára, a koffeinre, vagy kávéból túl sokat fogyasztanak.
A koffein ugyanis lassítja a GABA (gamma-amino-vajsav) nevű ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) felszabadulását az agyban. A GABA felelős azért, hogy nyugodtnak érezzük magunkat, vagy elkerüljük a szorongásos állapotot. Ez az oka annak, hogy egyes emberek idegesnek érzik magukat, amikor koffeint fogyasztanak.
A koffein olyan vegyület, mely rövidtávú lendületet, energiát ad, de gyakran „leverheti” az embert. Blokkolja az adenozin nevű neurotranszmittert, amely egész nap termelődik a szervezetben, és többek közt az álmosságért felelős. Ez azonban nem akadályozza meg a szervezetünket az adenozin termelésében Így, amikor a koffeint felhasználta a szervezet, az adenozin nagyobb mértékben szabadul fel, és még álmosabbak leszünk tőle. Amellett a koffein serkenti a kortizol stresszhormon felszabadulását, amelynek elhasználódása után kimerültnek érezzük magunkat,
Szerencsére a koffein nem az egyetlen módja az energiaszint emelésének. Számos természetes megoldás létezik, amely tartósan ad lendületet, és nem jár az említett hátrányokkal
Igyunk minél több vizet az energikusság fenntartása érdekében
Gyakran bűntudatot érzünk, ha kávét iszunk akkor is – ami valójában dehidratál – , amikor a szervezetnek egyszerűen csak egy pohár vízre lenne szüksége. Pedig már az egy-két százalékos kiszáradás is jelentősen ronthatja a szervezet képességét mindennapi élettani funkciói betöltéséhez. Ekkor fáradtságot, álmosságot és szédülést érezhetünk.
Javaslat: az ajánlott napi 6-8 pohár víz/folyadék fogyasztása mellett – amely magában foglalja a gyógyteákat vagy a cukormentes gyümölcsleveket – együnk vizet tartalmazó táplálékot is. Pl. javasolt a dinnye, uborka, zeller, jégsaláta, paradicsom. vagy levesek, főzelékek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...192021...164