Információk, érdekességek
Könnyű tavaszi hangulatú vacsora Szabó Andrea séftől
2017. szeptember 21.
Szabó Andrea az 5 SÉF - egy hét, egy hűtő műsorában egy tavaszi hangulatú ételt, Részeges pulykakezeket kertek javával készített. Hogy mit is takar ez a hangzatos név? Most megmutatjuk, hogy Te is elkészíthesd vacsorára ezt a remek fogást!
Előkészítés: 10 perc
Elkészítési idő: 45 perc
Mit árusíthatnak az iskolai büfékben?
2017. augusztus 26.
Körlevélben tájékoztatta az iskolaigazgatókat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az iskolai büfékben árusítható, valamint a tiltott termékekről – közölte a tárca parlamenti államtitkára.
Rétvári Bence elmondta: a dokumentum – amelyhez hatósági leírást is mellékeltek – az egyenként felsorolt termékek mellett tartalmazza az egészségtelen termékek árusításának jogkövetkezményeit is.
Egészséges ételeket a büfékbe!
Hangsúlyozta: folyamatosan át kell állniuk az iskolai büféknek arra, hogy egészséges ételeket áruljanak. A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, a túlcukrozott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott, a gyerekek fejlődését, egészséges növekedését hátrányosan befolyásoló termékek nem árusíthatók – emelte ki az államtitkár.
Rétvári Bence úgy fogalmazott: senki nem szeretné sem Magyarországon, sem máshol, ha a gyermeke ahhoz szokna hozzá, hogy a reggelije egy energiaital, a tízóraija pedig chips. Ha nem figyelnek oda, akkor ez könnyen megvalósulhat, ami jelentős kockázatokat hordoz – mondta.
Sok bajt okoz az egészségtelen életmód
Kiemelte: a felnőttek mintegy 30 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Mindez már gyermekkorban jelentkezik, hiszen minden ötödik kisfiú és negyedik kislány már hétévesen túlsúllyal küzd – jegyezte meg Rétvári Bence.
Az államtitkár kitért az egyéb kormányzati intézkedésekre is, így a mindennapos testnevelésre, a dohányzás kitiltására minden zárt helyről, a menzareformra, hogy minél egészségesebbek legyenek az ételek. Emellett volt fontos lépés, hogy azok a termékek, amelyek a chipsadó hatálya alá esnek, nem árusíthatók az iskola büfékben, az iskolai étel- és italautomatákban.
Hozzátette: a jogszabályok betartatása hosszú folyamat, akárcsak a szemlélet megváltoztatása az egészséges étkezéssel összefüggésben. Mint mondta, fontosnak tartották, hogy a fentiek ne csak a jogszabályokban jelenjenek meg, hanem az intézményvezetők egy körlevélben részletes tájékoztatást is kapjanak. A következő hetekben a jegyzők is kapnak tájékoztató levelet, hogy ők is tisztában is legyenek azzal, mi engedhető meg és mi nem.
Ezeket érdemes tudni a befőzésről és a tartósításról – 2. rész
2017. augusztus 25.
A nagyüzemi, élelmiszeripari tartósítások számos módszere ismert, pl. a konzervgyártás, a szárítás, gyorsfagyasztás, pasztőrözés, sugárkezelés, tartósítószerekkel, vákuummal, inert gázokkal történő tartósítás. Így kerül nap mint nap az asztalunkra nyers élelmiszer helyett feldolgozott termék. De mit jelent mindez a gyakorlatban? Ennek jártunk utána.
Élelmiszeripari tartósítások
Szárításkor az iparban szalagszárítókat, forgódobszárítókat (például burgonyapehely készítésekor) vagy fluidizációs szárítókat (például gabonatermékek szárításakor) használnak.
A vákuumos szárítás és porítás is igen elterjedt, ilyenkor a folyékony vagy pépes anyagokat fúvókán átnyomják, majd finom cseppekre oszlatják, amelyekkel szemben meleg levegőt áramoltatnak, aminek a hatására a cseppekben levő víz elpárolog, és por alakú terméket kapunk. Így készülnek különböző gyümölcsből, zöldségből, tejből, kávéból, stb. szárított, instant termékeket pl. fagylaltporok, gyümölcsital-porok.
A fagyasztva szárítás vagy liofilezés során a szárításra kerülő nyersanyag víztartalmát kifagyasztják, majd a jeget még szilárd halmazállapotában, vákuumban vonják el az anyagtól. Innen ered a vákuumfagyasztva szárítás elnevezés. A liofilezés jobb minőségű termékek előállítását teszi lehetővé, mivel az alkalmazott hőmérséklet jóval alacsonyabb, mint hagyományos szárításkor, a bomlási folyamatok nem következnek be, illetve a víz a lehető legkisebb károsodást okozva távozik az anyagból. Az így előállított élelmiszer megőrzi az eredeti formáját, jellegét, ízét és tápanyagtartalmának nagy részét. Térfogata kb. az eredeti egytizede lesz, de folyadék hozzáadása után pár perc alatt visszanyeri eredeti állapotát (pl. szárított gomba).
Fagyasztás
Gyakorlatilag minden élelmiszert le lehet fagyasztani (kivéve az egész tojást, retket, fejes salátát, hagymát), zöldséget, gyümölcsöt, húsokat, készételeket, és ezáltal nemcsak a mikroorganizmusok szaporodását akadályozzák meg, hanem az élelmi anyagok sejtjeiben lévő enzimek bontó munkáját is. 0°C alatt a nyersanyag víztartalma jéggé fagy. A különböző élelmiszerek fagypontját az alábbi táblázat szemlélteti.
Ezeket érdemes tudni a befőzésről és a tartósításról – 1. rész
2017. augusztus 24.
Télen hányszor jut eszünkbe a júniusi vérpiros, ropogós cseresznye vagy a csillogó sötét bíborvörös, édes szamóca, ahogy szétolvad a szánkban? Ha ezeket az élvezeteket a hideg hónapokban is meg szeretnénk tapasztalni, akkor tartósítsunk! Az élelmiszer-palettánk tárháza végtelen, csak egy kis odaadás kell, hogy a nyár, ősz ízeit télire „konzerváljuk”. Nézzük, hogyan!
A szalicilátok gyomorfekélyt okozhatnak, és az erre érzékeny egyéneknél allergiás tüneteket, akár asztmás rohamot válthatnak ki.- Tartósítás céljából a zöldségeket szárítjuk, víztartalmukat 15% alá csökkentjük, a gyümölcsöket aszaljuk, mivel ezek cukortartalma magasabb, ami szintén megakadályozza a romlást, ezért magasabb víztartalom (20-22%) mellett is eltarthatók.
- Főzelékfélékben és gyümölcsökben fagyasztás során 20-30%-os, befőzés alkalmával 35-55%-os, szárítás során 70-90%-os C-vitamin veszteséggel lehet számolni.
- A fagyasztva szárítás vagy liofilezés során a szárításra kerülő nyersanyag víztartalmát kifagyasztják, majd a jeget még szilárd halmazállapotában, vákuumban vonják el az anyagtól. Innen ered a vákuumfagyasztva szárítás elnevezés.
A tartósítás egy módszer, amellyel megőrizzük az élelmiszer lényeges tulajdonságait, vagy megakadályozzuk annak romlását.
Ezt okozhatják
- kémiai (pl. oxidáció),
- fizikai (hőmérséklet, fény)
- vagy biológiai (pl. mikroorganizmusok) tényezők.
Tartósítunk, mert szeretnénk, hogy az élelmiszer a betakarítástól a következő évig rendelkezésünkre álljon, de a fő cél az, hogy késleltessük annak a romlását, vagy megelőzzük az esetleges íz- vagy küllembeli változásokat.
A tartósítási eljárásokhoz tartozik többek között a szárítás, füstölés, fagyasztás, pasztőrözés, sugárkezelés, tartósítószerekkel vagy vákuummal, közömbös (inert) gázokkal történő tartósítás.
A tartósítás tehát nem jelent egyet a tartósítószerek használatával, annál jóval tágabb fogalom.Gyümölcspótló lé
2017. augusztus 22.
Már nem terem minden útszéli fán cseresznye? Nos, nem kell kétségbe esnünk: gyümölcsigényünket a nyár elmúltával is kielégíthetjük. Itt vannak még az őszi/téli illetőségű gyümölcsök: alma, szőlő, körte, banán, narancs, kiwi. De segítséget jelenthet a mindenhol kapható gyümölcslé özön. Valójában mit rejtenek a vitamindúsnak, egészségesnek, tartósítószer nélkülinek hirdetett gyümölcsitalok? Helyettesíthetik-e a friss gyümölcsöket? És melyik termékek a legjobbak?
A gyümölcslevek táplálkozásunk kellemes kiegészítői. A frissen facsart lé a természet ajándéka - nemcsak oltja a szomjat, de táplálja, tisztítja a szervezetet, feltölti energiával. A készen vásárolt gyümölcslevek 80-90%-a, de leggyakrabban 86-89%-a víz, mely életműködésünk nélkülözhetetlen feltétele. Egy felnőttnek naponta minimum 1,5 l vízre van szüksége. Természetesen duplán egészséges, ha ennek egy részét olyan ital formájában fogyasztjuk, amely ásványi anyagokat, vitaminokat is tartalmaz. Összetételüket tekintve a gyümölcslevek zsírmentesek, és fehérjetartalmuk is olyan csekély, hogy gyakorlatilag elhanyagolható. Azonban ne felejtsük el, hogy az egészséges táplálkozáshoz étrendünknek 50-60% szénhidrátot, többségében összetett szénhidrátot kell tartalmaznia, pl. gabonafélékből, müzliből, korpából és egyéb keményítőtartalmú növényekből. Továbbá 10-15 % fehérjét, halból, tojásból, sajt- és tejtermékekbõl és húsból, 30% alatti zsírt (ennek fele állati eredetű zsírokból tevődjön össze másik fele lehetõleg növényi olajokból, vagy tengeri halakból) kell tartalmaznia. Tehát ne lé böjtön éljünk!
Dolce vita: cukortartalom
A természetes cukortartalom a kiindulási nyersanyagok szerint változik. A gyümölcslevekben találhatóak olyan összetett szénhidrátok, melyeket az ember emésztőnedvei nem képesek feldolgozni, más részüket azonban a bélbaktériumok - korlátozott mértékben - lebontják, így mégis hasznosulnak. Ezek az élelmi rostok élettani hatás szempontjából különfélék lehetnek. Így például a cellulóz főként a bélmozgást befolyásolja, míg a pektin segít megelőzni az érelmeszesedést. A gyümölcslevek rosttartalma a gyártástechnológia függvénye - ez határozza meg a forgalomba kerülő készítményekben megmaradó rostok mennyiségét. A rostokat szűréssel vagy biotechnológiai úton távolítják el, egyedül csak a "rostos" levekben hagyják meg.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...148149150...302