Információk, érdekességek

Advent...

2016. november 29.

Minden évben eljön az az időszak, amikor a nappalok rövidek lesznek, az éjszakák hosszúak, alig látunk napot és alig lehet világosban programot szervezni a családnak. A gyerekek sötétben indulnak el iskolába, és szinte sötétben is érnek haza, még akkor is, ha nem járnak különórákra.

A tél, bár idén a hideg igencsak kegyes velünk, belopózik nemcsak az időjárásba, a házunkba, a testünkbe hanem a lelkünkbe is. Eljön a befelé fordulás, a lelassulás ideje, amikor a nyári kitárulkozás beburkolózásba, hideg, megfagyott estékbe fordul át.

Nálunk van egy pár Advent körüli szokás, ami olyan mélyen megérint engem évről-évre, hogy nem tudom figyelmen kívül hagyni. És itt nem a vásárról szeretnék mesélni, bár az is nagyon izgalmas a sok-sok kézzel, szívvel készített apróság bőségében, ami felé most fordulnék, az maga az Advent üzenetének fogadása, a felkészülés a Fény befogadására. Van-e még igazi advent? Vagy megengedtük magunknak, hogy a vég nélküli bevásárlásokról és ideges rohangálásokról szóljon a Karácsony előtti pár hét...

Hogyan éljük túl a karácsonyt? Ünnepi energiák sodrában

2016. november 21.

Hamarosan itt a karácsony! Ízlelgetem az energiáit. Aztán hirtelen ötlettől vezérelve, földobom a kérdést egy közösségi portálon. Mi jut eszedbe a karácsonyról? Az alábbi válaszok születnek. Szeretet! Meghittség. Család. Várakozás, varázslat, gyerekek öröme.

Ragyogás. Utazás, hogy együtt legyen a család. Illatok. Fény, melegség, nyugalom, békesség. Ünnepi asztal. Bejgli, kalács. Karácsonyi dalok. Nyüzsgés és jó hangulat a belvárosban. Másoknak magány. Aggódás a pénz miatt. Elmúlt karácsonyok emléke, mindazok, akik már elmentek örökre...

Nem mindegy, hogy mikor kerül szóba a halál

2016. november 03.

Manapság igyekszünk egyre tudatosabban élni, fontos döntéseink előtt több forrásból is tájékozódunk, ismerjük lehetőségeinket. Ezt a tudatosságot az életvégi kérdésekkel kapcsolatban is érdemes követni, hogy megismerhessük az élet utolsó időszakához kapcsolódó jogainkat és kötelezettségeinket. Az Életvégi Tervezés Alapítvány azt javasolja, hogy már akár a negyven év körüliek is kezdjenek tudatosan gondolkodni az időskort, illetve az életvégi időszakot érintő döntéseikről, szándékaikról - az elhunyt családtagokról való Halottak napi megemlékezés talán alkalmat adhat erre is. 

A halál társadalmi tabu

A halál társadalmi tabuja korunkban még mindig nagyon erős, ez egyfelől érthető, hiszen keveset tudunk az élet végéről, félünk találkozni a haldoklás folyamatával vagy akár csak belegondolni ezekbe a kérdésekbe. A haldoklás és a halál, amit korábban az élet természetes részeként kezeltek, mára többnyire átkerült a kórházakba, idősotthonokba, sokkal kevésbé akarunk és lehetünk jelen hozzátartozóink mellett, emiatt egyre ismeretlenebb előttünk az életnek ez az utolsó, fontos eseménye. Azok a halálesetek pedig, amikkel a hírekben naponta találkozunk, általában balesetekhez, erőszakos cselekedetekhez kapcsolódnak, így tovább erősíthetik a félelmet, a témától való elzárkózást.

Halottak napja: ne féljünk gyászolni!

2016. november 02.

Bármely kultúra szokásairól legyen szó, a közös pont a félelem és a tisztelet.

A halottak napja vallástól függetlenül, az emberek életében tagadhatatlanul ott van. Gyakori jelenség, hogy az, aki nem vallásos, ő maga is gyertyát gyújt otthon. A vallás szerepe viszont igen nagy, abban a tekintetben, hogy az ember hogyan fogja fel a halál tényét.

A reinkarnációban hívők azt vallják, hogy az élet része, ennek megfelelően a halálkultuszhoz való viszonyulás sokkal könnyebb, vidámabb. Amikor azt mondom, hogy vidámság, karneváli hangulat, akkor azt is mondom, hogy e mögött a félelemleplezése áll, ahogyan nálunk is, amikor szomorkodunk a halottak napján.

Köszönet!

2016. május 03.

Kinek is, és mit? Köszönet az édesanyáknak és édesanyaként köszönet a gyermekeinknek, hogy egyáltalán vannak nekünk.

Május első vasárnapja az anyák napja, az utolsó vasárnap pedig a gyereknap. Tehát az anya-gyerek közötti kötelék, még az ünnepek kapcsolatában is érezhető.

Feltétel nélküli szeretet, és feltétel nélküli köszönet

Köszöntjük az édesanyákat és megköszönünk nekik „mindent”. Ők pedig könnyes szemmel gondolnak vissza a kilenc hónapra, az átvirrasztott éjszakákra, a napi 24 óra készenlétre, és ők is megköszönik mindezt, mert az a sok öröm és boldogság is ebből fakad, amit egy gyermek okoz a szülőnek.

Feltétel nélküli szeretet, és feltétel nélküli köszönet. Ha ez oda-vissza így működik, ennél több már nem is kell, és már „nincs is miről beszélni”. Az anya-gyermek kapcsolat egy sajátos, helyettesíthetetlen, pótolhatatlan és igazából elmondhatatlan kötelék, mely láthatatlan és eltéphetetlen húron pendül. A szavak nélküli kommunikáció már a 9 hónap alatt elkezdődik, majd a semmivel össze nem hasonlítható, csodálatos érzéssel, a szoptatással folytatódik.