Információk, érdekességek

Hazudtál ma már? A hazugság pszichológiája

2022. október 13.

Nincs olyan ember a világon, aki ne hazudna egy nap legalább egyszer életének valamelyik szegletében, legyen az akár munkahely vagy éppen az otthona. A kutatások alapján a napi egyszeri füllentéssel még keveset is mondtam. De vajon mikor lépi át valaki azt a bűvös határt, amikor a hazudozás már kórosnak mondható?  

János 35 éves és kóros hazudozó. Elmondása szerint mindenkit elveszített maga körül folyamatos megtévesztései miatt. Először csak a barátokat, majd később a párját, szépen lassan pedig a családja is elfordult mellőle. „Most azon vagyok, hogy újból felépítsem az életem. Mert a bizalmat nagyon könnyű eljátszani, de visszaszerezni, csak kemény munkával lehet. Visszaemlékezve a gyermekkoromra, már akkor is sokszor tetten értek azon, hogy füllentettem. Persze az akkor még nem volt kórósnak mondható. Idősödve viszont ez csak rosszabb lett. Olyan folyékonyan és minden gondolkodás nélkül képes voltam mások megtévesztésére, hogy már magam is kezdtem elhinni mindent, ami elhagyta a számat. Időközben megismerkedtem a volt párommal, akinek szintén nagyon sok fájdalmat okoztam. Először csak kisebb dolgokban füllentettem, aztán később már kezdett eldurvulni a helyzet. Nem voltam őszinte például a pénzügyek kapcsán, hogy hova is tűnt el mindig a fizetésem nagy része. Mindig mindenre volt valamilyen kifogásom. Persze a sok hazugság idővel kiderült és egyből véget vetett a kapcsolatnak, amit így utólag teljes mértékben megértek. Miután már barátaim sem voltak és a családom is elfordult mellőlem, akkor tudatosult bennem, hogy beteg vagyok. Tudtam, hogy hosszú és rögös út áll előttem ahhoz, hogy megváltozzak. Pszichológus segítségét kértem a gyógyulásom reményében. Ma már sokkal jobb a helyzet. Igaz teljes mértékben gyógyult még nem vagyok, de már sokkal ritkábban fordul elő az, hogy megtévesztek másokat.”

Kozák Gyula szociológus szerint, hazudni annyit jelent, mint mással vagy másokkal olyat elhitetni, ami nem igaz. Bizonyára mindannyian éltünk már a hazugság eszközével, mondhatjuk akár napi szinten is. A hazugság ugyanis életünk szerves részét képezi, akármennyire is szeretnénk elkerülni, nem tudjuk. Agykutatások bizonyítják, hogy létezik olyan agyterület, nevezetesen a prefrontális kéreg, amely megnövekedett aktivitást mutat, akkor, ha éppen hazudik valaki, szemben azzal, ha valaki igazat mondana.

„Általában 5-6 éves korban hangzik el egy kisgyermek szájából az első tudatos hazugság - állítja Dr. Veress Dóra pszichiáter, a WEBBeteg szakértője. Ekkor még a hazugság célja csupán annyi, hogy segítsen valamilyen büntetést elkerülni, később viszont, az iskolások már azért is hazudnak, hogy  bizonyos feladatokat (dolgozat, feleltetés)  megússzanak . A serdülők a saját függetlenségüket szeretnék kialakítani a hazugságaik által, illetve  zavarukat próbálják leplezni így. Ezek teljesen normális reakciók, viszont ha a szülő azt veszi észre, hogy a hazugságok mellé iskolakerülés, lopás, verekedés is társul, akkor valamilyen komolyabb probléma, például tanulási zavar, figyelem hiányos állapot lehetősége is felmerülhet.”

De vajon mi a helyzet a nemek között hazugság tekintetében? A sztereotípiákkal ellentétben - mely szerint a férfiak többször hazudnak a nőknél - elmondhatjuk, hogy a két nem esetében a füllentések aránya közel azonos. Különbség inkább abban mutatkozik meg, hogy maga a hazugság milyen céllal történik. Az erősebbik nem képviselőire inkább az önző hazugságok jellemzőek, melyek használatával bizonyos célokat kívánnak elérni. A nők ezzel szemben akkor élnek megtévesztéssel, ha valakit meg szeretnének kímélni a valóságtól.

Milyen elvárásnak akarsz megfelelni?

2022. október 03.

A legtöbben olyan kimondott és/vagy kimondatlan elvárásoknak próbálunk megfelelni a mindennapok során, melyek csupán időt és energiát rabolnak el attól, hogy megtaláljuk önmagunkat. Folyton az jár a fejünkben, mit gondolhatnak rólunk mások, mit tennének a helyünkben, ahelyett, hogy felfedeznénk és felépítenénk az önmagunkkal való harmonikus kapcsolatot.  

MÁR AZ ANYATEJJEL
A közösséghez való alkalmazkodás, és normákhoz való igazodás szükséglete olyasvalami, melyet gyermekkorunktól kezdve folyamatosan tapasztalunk. Ezt látjuk a környezetünkben, ezt az elvárást tapasztaljuk a szüleink, a családunk részéről, illetve azokban az intézményekben, ahová az évek előrehaladtával belépünk.

Ahhoz, hogy képesek legyünk beilleszkedni a mindenkori közösségbe, melynek tagjai vagyunk, szükségünk van arra, hogy felismerjük, megértsük és igazodjunk az adott csoportot irányító szabályokhoz.

Ezeknek a kimondott és kimondatlan elvárásoknak az észlelése tehát hasznos. Nem szabad hagynunk ugyanakkor, hogy szerepük kizárólagossá váljon az életünkben.

AZ ARANY KÖZÉPÚT
Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a környezetünk velünk szemben támasztott követelményrendszere, illetve a saját magunkkal kapcsolatban megfogalmazott elvárások között.

Ideális esetben a gyermekként tapasztalt szabályokat beépítjük, észrevétlenül elsajátítjuk, melyek így az énünk részévé válva automatikusan irányítják a viselkedésünket.
Gond akkor van, ha ezek túl nagy befolyást gyakorolnak az életünkre.

Mitől különleges az arabica kávé?

2022. szeptember 29.

Az arabica kávészemek illata pörkölés után rendkívül intenzív és egyedülállóan aromás. A belőle készített ital gyümölcsös íze sokáig érezhető a szájban, és jól felismerhetőek benne az egyes termőterületek jellegzetességei.  

Az, hogy valaki az arabica vagy a robusta kávét részesíti előnyben, országonként és egyénenként változó, azonban a gourmand-ok egyértelműen az arabica mellé teszik le a voksukat.

Évszázadok óta két fő kávéfajta magjából készítenek kávét, ezek az arabica és a robusta

Érzékenysége miatt az arabica termesztése nagyobb szakértelmet és több türelmet is igényel. Azonban a jól gondozott növény bőségesen meghálálja az odafigyelést: az arabica szemekből készített kávé jellemzője a finom savak és a különleges, harmonikus aroma. Nem véletlen tehát, hogy a világ összes kávétermésének 60 százalékát az arabica kávé teszi ki. 

Kényszeres vagy? 10 jel, amiből megtudhatod!

2022. szeptember 25.

Mindennapi szokásaink hozzátartoznak az életünkhöz, hiszen mindannyian kialakítunk magunknak bizonyos rituálékat, amelyek nélkül nem érezzük magunkat jól. Gyermekkorban a nélkülözhetetlen alvómackó vagy a textil pelenka jelenti azt a biztonságot, amit önmagunknak teremthetünk meg.  

Felnőttként, pedig kényszer érezhetünk például arra, hogy példás rendben tartsuk a háztartásunkat. Ilyenkor a könyvek meghatározott sorrendben állnak a polcokon, az evőeszközök, pedig katonásan sorakoznak a fiókban. A gond akkor van, amikor ezek a szokások annyira uralkodóvá válnak, hogy már zavarják életvitelünket, vagy a kapcsolatainkat. Ilyenkor nem tudunk lemondani az immár kényszerré vált szokásról, például indulás után akkor is háromszor vissza kell mennünk, ellenőrizi, hogy bezártuk-e az ajtót, ha egyébként nagyon sietünk.

A kényszer biztos fogódzót jelent, de ilyenkor már azt mutatja, hogy valami nincs rendben. Felhívja a figyelmet, hogy nem találjuk meg a biztonságot önmagunkban, a kapcsolatainkban és a világban.

A tünetek olyan témák köré csoportosulnak, mint például a halál, vagy a vallás, vagy éppen az étkezés.

• A haláltól való félelem az egyik ősi rettegés, s amikor ez nagyobb jelentőséget kap, mint kellene, akkor gyakran és nagy intenzitással jönnek a negatív gondolatok. Ilyenkor a kényszeres gondolatokkal küzdő ember rettegni kezd, s többször is eszébe jut, hogy mi lenne, ha Ő maga meghalna, vagy valamelyik családtagját veszítené el. A kínzó gondolatok a legváratlanabb pillanatokban bukkannak fel, s tönkreteszik az életminőséget. Nagyon gyakran valamiféle rituálé követi a gondolatokat. Pl. „ha háromszor pislogok, akkor elhárul a veszély”. Ha, pedig nem végzi el a rituálét, akkor a hiedelme szerint óhatatlanul bekövetkezik a rossz.
   
• A vallásos kényszerek mindig a jó és a rossz éles elhatárolásán alapulnak. Isten tökéletesen jó, a Sátán, pedig a megtestesült rossz kifejezője. Akik szót fogadnak Istennek, biztosan a mennyekbe jutnak, míg a gonoszak a pokolba. Ez a hiedelem segít abban, hogy a megingott világképet megtámogassa, bár túlságosan nagy benne a hasítás, a követendő és a megvetendő nagyon élesen elválik egymástól. Ebben az esetben a bűntudat lesz a legkínzóbb, hiszen senki sem tökéletes, s a legjobb igyekezettel sem tudja maradéktalanul betartani a vallási előírásokat. Így a kényszeresen vallásos emberek hajlamosak nagyon keményen büntetni magukat.
   
• Az étkezés körüli kényszeres tünetek igen sokszínűek lehetnek. Alapvetően a megfelelési kényszer generálja a problémát. „Csak akkor vagyok szép, ha vékony vagyok”, „Nem lehetek elég vékony”. Nagyon gyakran kapcsolódik a tisztálkodási kényszerrel, hiszen itt a cél valójában az, hogy minden szennyező anyagtól megszabaduljon a kényszeres, mielőtt asztalhoz ül. Ez később az élet minden területén megjelenhet, ilyenkor, pedig szinte állandósul a kézmosási vágy. Itt az alapfélelem abban rejlik, hogy attól fél, hogy valamilyen ártó, kontrollálhatatlan kártevő, vagy fertőző anyag jut be a szervezetébe, ami aztán eluralja, elpusztítja Őt.

Mi az a 10 dolog, amit másképpen csinálnak a sikeres és boldog emberek?

2022. szeptember 24.

Népszerű "a pohár félig tele van", vagy éppen fordítva nézőpont kérdése. De vajon miért gondolja másképpen ezt egy sikeres és boldog ember, de legfőképpen hogyan képes másképpen gondolni ugyanazt a dolgot? Egy titok lenne ez csupán vagy a világ legegyszerűbb dolga, amit a lehető legbonyolultabban szeretünk látni? Mi a különbség tehát a boldog és a boldogtalan ember között?