sub

Információk, érdekességek

Az aranyér gyógyításának lépcsői

2019. július 07.

Az aranyér a végbél egyik leggyakoribb betegsége, melyigen sok embert érint. Ez az állapot is tipikus civilizációs betegség. Több terápiás lehetőség is áll az orvosok és a betegek rendelkezésére, melyek lehetnek pusztán életmódbeli változtatások, de akár műtéti beavatkozás is, attól függően, milyen stádiumú aranyérrel állunk szemben. Dr. Baranyai László, a Trombózis és Hematológiai Központ sebésze az aranyér kezelésének lépcsőit mutatja be.

Fotó: pixabay.comÉletmódbeli változtatások

Az aranyér sok esetben a helytelen életmód következménye, így gyakran annak változtatásával, egy kicsit nagyobb odafigyeléssel megszüntethető a probléma. Ez azért is fontos, mivel az aranyeret sokszor a székrekedés, a keményebb széklet, az erőlködés okozza. Így tehát a kezelésében nagy szerepet játszik a széklet lazítása. Ezt diétával és rendszeres mozgással lehet elsősorban elérni.

“A fontos, hogy a beteg figyeljen oda a rostban dús táplálkozásra, a bőséges folyadékfogyasztásra, valamint arra, hogy rendszeresen mozogjon, hiszen az is serkenti a bélműködést. Sokszor már ez is elég a javuláshoz. Esetenként lehet segíteni székletlazítóval is, ám az csak tüneti megoldás lehet, az életmódváltást nem lehet kihagyni” – figyelmeztet a szakember.

Helyileg ható krémek

Több, helyileg ható készítmény is van forgalomban, melyek érösszehúzó, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatással bírnak. Attól függően, hogy külső vagy belső aranyérről van szó, léteznek krémek, kenőcsök és kúpok. Érdemes tudni, hogy magát a problémát nem szüntetik meg, csupán tüneti kezelésre szolgálnak, de ebben az esetben a panaszmentesség hosszú időre biztosíthatja a tünetmentességet is.


Bechterew-kór: nincs a vérében D-vitamin

2019. július 04.

A fotó illusztráció: pixabay.com

D-vitamin nélkül nem lehet élni, D-vitamint kötő fehérje nélkül igen. Kérdéses, hogy a zsíroldékony vitamint kötő fehérje genetikai eredetű hiánya a Bechterew-kórral összefügg-e.

A D-vitamin abszolút hiánya összeegyeztethetetlen az élettel. A zsíroldékony vitamin hiánya gyermekkorban rachitis, felnőttkorban osteomalacia kialakulásához vezet. Ezzel szemben egy 58 éves nőnél már sok éve a kimutathatósági határ alatt van a vérében található D-vitamin-szint, és ezen a D-vitamin-szupplementáció sem változtat(ott). A rejtély megoldásához egy genetikai vizsgálat vezetett.

Bechterew-kór, D-vitamin-szint a kimutathatósági határ alatt

Egy 58 éves kanadai nőbetegnél 33 éves korában Bechterew-kórt diagnosztizáltak. A betegnél a csigolyák összenövése és a gerinc meggörbülése egyre kifejezettebbé vált az évek előrehaladtával, aminek eredményeként a nőbeteg két évtized alatt 20 centimétert veszített a testmagasságából, és 137 centiméteres magasságúra zsugorodott össze.

40 éves korát követően a nő egyre több törést szenvedett el, mind a lábszárában, mind csípőtájon. A vizsgálatok egyre előrehaladottabb mértékű oszteoporózist igazoltak. A beteg kalcium-szintje megfelelő volt, ugyanakkor a szervezetben kalcitriolt nem tudtak kimutatni. Mindezen a vitamin szupplementációja sem változtatott, a vitamin nyomtalanul tűnt el a szervezetben.


Hatból egy agyhártyagyulladás halállal végződik

2019. július 02.

Fotó: 123rf.com

A gennyes agyhártyagyulladást és annak következményeit kevesen ismerik hazánkban, hiszen a meningitisz ritka, de rendkívül veszélyes betegség. A Meningitisz Világnapja alkalmából fontos információkra hívja fel a figyelmet  a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

Idén immár 11. alkalommal, 2019. április 24-én rendezik meg a Meningitisz Világnapját. Világszerte 30 ország, köztük Magyarország is csatlakozik a kezdeményezéshez, mely évről évre felhívja a figyelmet erre a ritka, ám annál veszélyesebb betegségre, amelyet a köznyelvben bakteriális agyhártyagyulladásként ismerünk.

A meningitisz sok esetben maradandó károsodást okozhat, akár végzetes is lehet. Kialakulását egy meningococcus nevű baktérium okozza, amelynek típusait A, B, C, W, Y betűkkel jelölik. Európában, így hazánkban is a leggyakoribb megbetegedéseket a B és a C típus okozzák.

Fontos a gyors reagálás

A betegség rendkívül gyors lefolyású, így akár pár óra is sorsfordító lehet. Mindezt súlyosbítják a kezdetben nehezen felismerhető tünetek, amelyek gyakran keverhetők össze influenzás szimptómákkal. Csecsemőknél leggyakoribb jelei a láz, hátrafeszített fej, étvágytalanság, rémült tekintet, fejhangú sírás, eszméletlenség, nyugtalanság, és bőrvérzések. Nagyobb gyerekeknél és fiatal felnőtteknél a betegég más tünetekben is megmutatkozhat. Ezek lehetnek a hányinger, magas láz, fejfájás, tarkómerevség, fénykerülés, gyengeség, ízületi fájdalom, vagy eszméletvesztés. A tünetek jelentkezése után a gyors reagálás és az antibiotikum adása életmentő lehet.


Mikor végeznek izotóp vizsgálatot?

2019. július 01.

A pajzsmirigy betegségek diagnózisa összetett feladat, így előfordulhat, hogy a pajzsmirigy funkciót vizsgáló vérvételen túl egyéb módszerek is szükségesek. Az izotóp vizsgálat a pajzsmirigy göbök típusának meghatározására szolgál. Dr. Bérczy Juditot, a Budai Endokrinközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: 123rf.comA jód hiányában gyakran alakulnak ki kisebb-nagyobb göbök a pajzsmirigyben, erre nyelési nehézségek, rekedt hang, a torokban lévő gombócérzés utalhat. Nem minden göböt lehet azonban fizikális vizsgálattal kitapintani, ezért más megoldásra is szükség van a pajzsmirigy göbös megbetegedés típusának, méretének, számának meghatározásához.

Az izotóp vizsgálat során leggyakrabban vénásan, esetleg szájon át radioaktív sugárzó anyagokat juttatnak be a szervezetbe, hogy tanulmányozni lehessen a pajzsmirigy szerkezetét. Azt figyelik, hogy milyen intenzitással épül be az alkalmazott anyag (J123, Tc99m) az adott területre.

Erre készüljön izotóp vizsgálatnál!
A vizsgálat fájdalommentes, nem jár veszéllyel.
Az alkalmazott anyagoknál túlérzékenységi reakció nem jellemző.
Az izotóp szervezetből történő kiürülését segíti a fokozott folyadékbevitel, ezért a vizsgálat után érdemes minél többet folyadékot inni.
Terhesség alatt az eljárás nem végezhető el!

Meleg vagy hideg göb?

Egy speciális kamera segítségével látni lehet, hogy a göbökben az izotóp felhalmozódik, ha fokozott, akkor piros színű, míg az inaktív terület nem halmozza fel, világos színű lesz. Az úgynevezett meleg göbök általában jóindulatúak, pajzsmirigy túlműködésére utalhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek veszélyt, egy részük sajnos rosszindulatú. Ezért hideg göb esetében szükséges a citológiai vizsgálat elvégzése – teszi hozzá a belgyógyász, endokrinológus.


MODY diabétesz: főként fiatalkorban jelentkezik!

2019. június 27.

A MODY a monogénes diabétesz egyik formája számos alcsoporttal rendelkezik a genetikai károsodástól függően. Többsége 25 év előtt jelentkezik. Azért fontos, hogy kiderüljön ez a fajta betegség, mert akkor kialakítható az egyénre szabott terápia. Erről beszélgettünk dr. Bibok Györggyel, a Cukorbetegközpont belgyógyász-diabetológusával.

Fotó: 123rf.comMagyarországon 10-15 ezer ember cukorbetegségét monogénes diabétesz okozhatja, amelynek hátterében az örökítőanyag legkisebb egységének, a génnek (ilyen gén lehet: Glucokinase, IPF1, Neuro D1) az eltérései találhatóak.

A monogénes diabétesz leggyakoribb formái a MODY diabétesz, jelenleg egy tucat ilyen cukorbetegséget ismerünk: többsége fiatalkorban jelentkezik, általában már 25 év előtt, gyakori a családi halmozódás, a túlsúly hiánya és az inzulinkezelés hiánya, vagy a jól kimutatható inzulintermelés figyelhető meg a betegnél – avat be a részletekbe dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont belgyógyász-diabetológusa. Van olyan betegség, amelynek nem ismert az okozó génje, ezért MODY X-nek nevezik.

A kezelés speciális, egyénre szabott, a genetika vizsgálatot, vérvételt követően a szakorvos a leghatékonyabb gyógyszeres terápiát javasolja a betegnek. Fontos a családi halmozódás esetén a gyermekek szűrése is!

Kérdések és válaszok a MODY körül

Előfordulhat gyermekeknél is?

A család több generációját érintheti ez a fajta diabétesz, előfordulhat, hogy 2-3 generációban is megfigyelhető. Amennyiben egy bizonyos mutációt tartalmazó gént a szülő továbbítja valamelyik gyermekének, akkor a MODY minden bizonnyal kialakul nála is.

A túlsúly hátterében, mint megannyi betegség, ez is állhat?

Nincs összefüggés az elhízás és a MODY között! Az obesitas nem jellemző a MODY-ra, de persze felnőttkorban az elhízottak körében is előfordulhat, bár ritkán. Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegek körében gyakori. Előfordul olyan eset, amikor 2-es típusúnak vélelmeznek egy beteget, de a hátterében mégis állhat MODY típusú cukorbetegség.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...9899100...261