Információk, érdekességek
Mellkasi fájdom a reflux vagy a szív miatt
2019. október 09.
A mellkasi fájdalom olyan jelzés, amelynek mindenképpen ki kell deríteni az okát, hiszen gyakran kezelést igényel. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azt ismertette, melyek a szív eredetű és a reflux-ból következő mellkasi fájdalom jellegzetességei.
Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak
Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más olyan tünetek is kísérnek, mint például a hányinger, a légszomj, a gyors, szabálytalan pulzus, akkor mentőt kell hívni!
A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, az asztmától kezdve a bordaporc gyulladáson át a refluxig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás.
Jelek, amelyek refluxra utalnak.
A gasztroenterológusok régi megfigyelése, hogy ősszel és tavasszal többen fordulnak hozzájuk hasfájással, reflux-szal, feltételezett fekélybetegségekkel. Az időzítés oka nem ismert pontosan, de valószínűleg hozzájárul az ilyenkor fokozódó munkahelyi, iskolai nyomás, a nehezebb ételek fogyasztása és a kevesebb mozgás. Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A betegséget a szakirodalom álarcos fojtogatónak is nevezi, ugyanis gyakran bújik más betegségek tünetei mögé.
Új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt
2019. október 08.
Magyarok által kifejlesztett új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt – jelentették be egy budapesti sajtótájékoztatón.
Bózsik Béla Pál, a DualDur nevű új módszert kidolgozó Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója elmondta, eddig az úgynevezett szerológiai vizsgálatokat alkalmazták a fertőzés kimutatására, amikor is a baktériumhoz kötődő, a szervezetben termelődő ellenanyag meglétét vizsgálják, ez azonban nem mindig sikeres, mert a szervezet néha képtelen ellenanyagot termelni.
A jelenleg klinikai vizsgálat alatt álló morfológiai vizsgálat során a vérmintából mikroszkóp alatt mutatják ki közvetlenül a kórokozót, amelynek alakja jellegzetes, így egyértelműen felismerhető – ismertette az igazgató.
A Lyme-fertőzés a csípés után már akár négy órával elindulhat a szervezetben, ezért rendkívül fontos a kullancs mielőbbi eltávolítása, a potrohot azonban nem szabad megérinteni, mert különben mi magunk préseljük be a fertőző anyagot a szervezetbe.
Szintén fontosnak nevezte magának az állatnak a vizsgálatát, amely Magyarországon még csak egy magánintézményben lehetséges.
A Lyme-kór jellegzetes tünete egyébként az ízületi gyulladás és az agyidegek gyulladása – fűzte hozzá az igazgató.
Bózsik András, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a morfológiai módszert már 1986-ban elkezdték fejleszteni, pénzhiány miatt azonban a vizsgálatok lassan haladtak.
Az utóbbi években kapott támogatásoknak és az Európai Uniótól a közelmúltban elnyert 3,5 millió eurós hozzájárulásnak köszönhetően azonban felgyorsultak a kutatások, így akár már egy év múlva is piacra kerülhet az új módszer – közölte az ügyvezető.
Mi az a tetanusz betegség?
2019. szeptember 23.
A tetanusz egy súlyos, életet veszélyeztető megbetegedés, amelyet a Clostridum tetani nevű baktérium okoz, az általa termelt neurotoxin (tetanospasmin) révén, amely az idegrendszerre hat.
A Clostridium tetani egy obligát anaerob spórás baktérium, ami azt jelenti, hogy a kórokozó az oxigénszegény környezetet szereti. Spórás formában megtalálható a talajban, vad – és háziállatok bélrendszerében illetve az ember székletében is és igen ellenálló a környezeti tényezőkkel szemben.
Hogyan kaphatjuk el?
A fertőzés sebzések útján valósul meg, azaz a kórokozóval szennyezett föld útján bekerül a baktérium a szervezetünkbe és a megfelelő, oxigénszegény környezetben el kezdeni termelni a neurotoxint. Akár egy apró sérülés is lehet a behatolási kapu, de különösen veszélyesek a mély, roncsolt sebek (lőtt, szúrt, harapott).
Ezt követően a neurotoxin a gerincvelőbe jut a véráram vagy pedig a környéki idegrendszer által. A gerincvelőbe jutva gátolja az izmok elernyedését, az érintett izmok folyamatos kontrakcióba kerülnek, azaz egy akaratlan, folyamatos, fájdalmas izomgörcs alakul ki. A nemzetközi szervezet (Center for Disease Control and Prevention – CDC) felmérése alapján Amerikában évente 30 eset fordul elő. A legveszélyesebb területek a fejlődős országok, illetve a háború sújtotta területek.
Milyen tüneteket okoz?
A sérülés és a tünetek között eltelt lappangási idő igen változatos lehet (1-60 nap). Azonban az esetek nagy részében 2 héten belül jelentkeznek a tünetek. Korai nem specifikus tünetek lehetnek a hasmenés, a láz és a fejfájás.
Igen fontos hogy amennyiben a sebkörnyékén alakul ki izommerevség, akkor lokális tetanuszról beszélünk, ennek egy speciális formája, amikor a seb a fejen keletkezik, ekkor fej tetanuszról beszélünk.
Ha a neurotoxin a véráramba bekerülve az egész szervezetben elterjed, akkor generalizált tetanusz betegség alakul ki, ez a leggyakoribb és egyben a legveszélyesebb klinikai megjelenési forma.
Speciális formája az újszülöttkori tetanusz, amely a fejlődő országokban a nem megfelelő higiéniás körülmények miatt alakul ki, a köldökcsonkon keresztül születéskor.
Miért nem kapok levegőt?
2019. szeptember 22.
Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.
Akut vagy krónikus légszomj?
Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után is csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb panaszt a hirtelen, látszólag ok nélkül vagy a tartósan fennálló légszomj jelez.
„Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.”
Tünetei lehetnek:
- nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
- szorító érzés a mellkasban,
- fulladás érzés,
- a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.
Rákkockázatot jelent a menopauzális hormonterápia
2019. szeptember 19.
Több mint tíz évvel a kezelés befejezését követően is fokozott a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik a menopauza tüneteinek enyhítésére alkalmazott hormonterápián esnek át – derült ki egy nagyszabású tanulmányból, amely szerint a kockázat mértéke kétszerese az eddig gondoltnak.
Az Oxfordi Egyetem kutatói 58 tanulmány adatait elemezték. A vizsgálatokba bevont több mint 108 ezer nő mindegyikénél kialakult az emlőrák – olvasható a BBC News honlapján.
A tabletta, gél, tapasz és hüvelykrém formájában is elérhető menopauzális hormonterápia (MHT) a hiányzó hormonok pótlásával enyhíti a változókor tüneteit. Különböző hormonokat tartalmazhat: néhányuk csupán ösztrogént, mások progesztint (szintetikus progeszteron) is.
A menopauzális hormonterápia és a mellrák kockázata közötti kapcsolat már régóta ismert. A The Lancet című orvostudományi lapban megjelent mostani tanulmányból azonban az is kiderült, hogy a mellrák fokozott kockázata még több mint egy évtizeddel a kezelés befejezését követően is fennáll.
Az eredmények szerint a terápia bármely életkorban, valamint szinte minden formájában – tabletta, gél és tapasz – alkalmazva növeli az emlődaganat kockázatát. A hüvelyen keresztül alkalmazott ösztrogénterápia ugyanakkor nem növeli a kockázatot, mivel a terápiás hormonok ilyenkor nem érik el a véráramot.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...959697...261