Információk, érdekességek
Mi minden okozhat hasi problémákat?
2020. június 06.
Sokan jelentkeznek a hasi panaszokkal, mely mögött sok olyan dolog is állhat, amire nem gondolunk. A stressz által okozott gyomorfekélytől kezdve a felfázások miatt érzett bizonytalan alhasi panaszokig sok minden előfordulhat.
Gyerekeknél gyakran találhatjuk, hogy nincs szerencsére semmi testi probléma, mégis fáj a hasuk. Előfordul, hogy a családban lévő konfliktusok,vagy az iskolában történtek hatására jelez a test. Ilyenkor az alkalmazott bélflóra javítók , fájdalomcsillapítók, fertőtlenítők hatástalannak bizonyulnak.
A hasi fájdalom sajnos súlyos problémát, daganatos betegséget is jelezhet.
Szerencsére ez ritkán fordul elő,sokkal gyakoribb, hogy a diszkomfort érzés, fájdalom mögött táplálék intolarencia áll. A leggyakoribb a laktóz intolerancia,de napjainkban egyre gyakrabban derül ki, hogy az illetőnek glutén intoleranciája van, ami felszívódási zavarokban, hasi puffadásban, fájdalomban jelentkezhet.
Nem mindenkinél egyforma a glutén intolerancia, ritkán van olyan formája, melynél még az is tüneteket okoz, ha az élelmiszer nyomokban tartalmaz glutént. Ilyenkor még az is problémát okozhat, ha az élelmiszert olyan környezetben állították elő, mely korábban tartalmazott glutént.
A glutén intolarencia gyakran okoz vas hiányt, mert a vas nem tud felszívódni a károsodott bél nyálkahártya miatt. A további glutén bevitele a páciens állapotát tovább ronthatja.
Feledékeny vagy? – Lehet, hogy a vérnyomásoddal van baj
2020. június 05.
A legtöbben úgy gondolják, a magas vérnyomás csakis az idősebbek betegsége, így a következményeivel is csak nekik kell számolni. Kutatások szerint azonban nem csak hogy a fiatalabb korosztály tagjait is érintheti, de kezeletlen esetben náluk is megkezdődhet a hipertónia miatti mentális hanyatlás. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája elárulta, hogy miért érdemes a fiataloknak is nagyobb hangsúlyt fektetni vérnyomásukra, és hogy milyen szerepe van terápiájában a megfelelő életmódnak.
A magas vérnyomás sokak szerint kizárólag az idősebbeket sújtja, ám a mozgáshiány, a túlzott stressz, valamint a nem megfelelő táplálkozás miatt egyre több fiatalt is érint. Éppen ezért nekik is érdemes időközönként megmérniük a vérnyomásukat – főleg, ha olyan tüneteket is tapasztalnak, mint szédülés, fejfájás, szívritmuszavar – hiszen a kezeletlen hipertónia hosszútávon olyan szövődményeket okoz, mint a stroke vagy a szívritmuszavar. Sőt, kutatások szerint a fiatalon megjelenő mentális hanyatlásért is felelőssé tehető.
Figyelemzavar már 18 évesen kezdődik
A szisztolés és a diasztolés vérnyomás ugyanis nagyban befolyásolja a kognitív képességeket. Minél magasabb a vérnyomásérték, annál jobban csökkennek a szellemi funkciók.
Egy tanulmányban 18-46, valamint 47-83 éves embereket vizsgáltak. A kutatásban megállapították, hogy hipertónia esetén a szellemi teljesítmény csökkenése egyaránt érinti a fiatalabbakat és idősebbeket is. Kezdetben a probléma koncentrációzavarban, feledékenységben nyilvánul meg, ám a kor előrehaladtával egyre ijesztőbb tünetek jelentkezhetnek (pl. memória/beszédzavar). A szellemi hanyatlás pedig kihat a munkavégzésre, magánéletre. A romló teljesítmény okozta stressz tovább emelheti a vérnyomást, ezzel hosszú távú, romboló ördögi kört hozva létre.
A komolyabb agyi funkciózavar megakadályozása érdekében fontos, hogy a betegség idejében kezelésre kerüljön. Sajnos azonban a felmérések alapján a magasvérnyomásos fiatalok 76%-ának kezeletlen a hipertóniája – mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.
Endokrinológiai kisokos: mi mit jelent?
2020. június 03.
Az endokrinológiai a belső elválasztású mirigyekkel és azok zavaraival foglalkozó tudományág. Napjainkban egyre több embernél diagnosztizálnak különböző hormonzavarokat, így érdemes tisztában lenni néhány fogalommal, rövidítéssel, melyek a leggyakrabban bukkannak fel a betegek életében. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa ezeket szedte össze.
Belső elválasztású mirigyek
A szervezet hormonjait mirigyek termelik. Ezen mirigyeknek 2 fő csoportját különböztetjük meg: léteznek külső elválasztásúak (exokrin) és belső elválasztású mirigyek (endokrin). A hormonok lényegében a testünk mozgatórugói, így igen változatos tüneteket okozhatnak azok zavarai (ráadásul a generált problémák lehetnek enyhék és igen súlyosak is). A belső elválasztású mirigyeink a következők: Pajzsmirigy, agyalapi mirigy (hypophysis), hypothalamus, mellékvese, hasnyálmirigy szigetsejtjei, petefészek, here, mellékpajzsmirigy.
OGTT
Terheléses vércukorvizsgálatot jelent, mely során megvizsgálják az éhomi, 60 és 120 perces glükóz értékeket. Segítségével diagnosztizálásra kerülhet a diabetes, különböző prediabetes-es állapotok. Ha a vizsgálatok kiegészülnek az inzulin értékekkel is, úgy IR (inzulinrezisztencia) fennállására is fény derülhet, melyet szintén kezelni szükséges.
T3, T4, TSH
Ezek a legfontosabb hormonok, melyek a pajzsmirigy funkcióiról adnak pontosabb képet. A8 T3 és a T4 a pajzsmirigy hormonjai, míg a TSH a pajzsmirigy stimuláló hormon- ez serkenti a T3 és a T4 termelődését. Sok helyen csupán a TSH szintjét mérik, ám pontos diagnózist a T3 és a T4 birtokában lehet mondani. A legjobb, ha mindezt kiegészíti az ATPO szintjének ellenőrzése is, ami esetleges gyulladásra, autoimmun folyamatokra utal.
Visszatartja a térdfájdalom a mozgástól?
2020. május 23.
Ha valaki a térdfájdalom miatt óvakodik a mozgástól, könnyen ördögi körbe kerülhet, hiszen az inaktivitás tovább rontja az ízületek állapotát. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arról beszélt, hogyan maradhat mobil a térdízület.
Mozogni kell – de nem mindegy, hogy mit
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgás – más egészségvédő hatásai mellett – egészségesen és mobilan tartja az ízületeket. Az ajánlások közt szerepel a Centers for Disease Control nevű szervezeté is, amely a heti legalább 2,5 órányi, közepes intenzitású mozgást tartja elégségesnek. Természetesen fájós ízületek mellett nem könnyű megtalálni a legmegfelelőbb mozgásformát. Szakértők szerint azoknak, akik térdfájdalmakkal, csípő- vagy hátfájdalommal küzdenek, a kisebb behatással járó mozgásformák az optimálisak.
A kisebb behatás ugyanis nem jelenti, hogy kisebb lesz egészségnyereség, mindössze arra utal, hogy az egyik láb mindig a földön marad, vagyis kimarad a mozgásból az ugrás és a földet érés. Ezzel kiküszöbölhető az ízületeket érő erős terhelés. Szerencsére sok ilyen alacsony behatással járó sportot lehet találni, mint például a jóga, a gyors gyaloglás, a vízi sportok, az úszás, a kerékpározás vagy a túrázás.
Térdfájdalom esetén is szükséges a mozgás
A térdfájdalommal, ízületi gyulladással küzdőknek különösen fontos, hogy az említett mozgástípusok valamelyikét iktassák be a mindennapjaikba. Ugyancsak ajánlhatóak ezek a sportok a csontritkulással élőknek és az idősebbeknek is, akik különösebb probléma nélkül szeretnék megőrizni ízületeik egészségét.
– Térd- és más ízületi fájdalom esetén is ajánlatos annyira aktívnak maradni, amennyire cs
A túl kevés vagy túl sok alvás súlyosbítja a felnőttkori asztmát
2020. május 19.
Az Allergiás, Asztmás és Immunológiai Megbetegedések Amerikai Kollégiumának (ACAAI) Annals of Allergy, Asthma and Immunology című szaklapjában megjelent tanulmány szerint a túl kevés és esetenként a túl sok alvás is negatív hatással lehet az asztmával élő felnőttekre.
“Korábbi kutatások arra jutottak, hogy a rossz minőségű alvás negatívan befolyásolja az asztma tüneteit a felnőtteknél. Tanulmányunk kimutatta, hogy az asztmás felnőttekre hasonlóan hat a túl kevés (vagy néha a túl sok) alvás is. A normál alvókkal összehasonlítva a keveset vagy sokat alvók esetében nagyobb azok aránya (45 százalékhoz képest 59, valamint 51 százalék), akik az elmúlt évben asztmás rohamot éltek át és tapasztaltak egészségi állapotuk miatt életminőség-romlást. Ezt az életminőség-romlást több napon át tartó gyenge mentális vagy fizikai teljesítmény jellemezte” – mondta el Faith Luyster, a kutatás vezetője.
A kutatás 1389, húsz évnél idősebb, asztmás felnőttet vizsgált. A résztvevők válaszai szerint a csoport 25,9 százaléka naponta legfeljebb öt órát, 65,9 százaléka 6-8 órát, 8,2 százaléka pedig legalább 9 órát aludt – írja az EurekAlert.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
A átlagos időtartamot alvókhoz képest a keveset alvóknak nagyobb eséllyel volt az elmúlt évben asztmás rohamuk, száraz köhögésük vagy volt szükségük kórházi ellátásra. Lényegesen rosszabb volt az egészségi állapotuk, életminőségük is.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...878889...261