Információk, érdekességek
Nem csak mellkasi fájdalom, de hátfájás is lehet koszorúér-betegség tünete
2024. november 01.
A mellkasi fájdalom hátterében sokféle probléma meghúzódhat, így például ez a koszorúér-betegség legjellemzőbb tünete is. Ugyanakkor kevésbé jellegzetes panaszok oka is lehet ez a szív-érrendszeri kór, különösen nőknél jelentkezhetnek olyan atipikus tünetek, mint például a hátfájás, a gyomorégés. A korai felismerés és kezelés jelentőségére dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa hívta fel a figyelmet.
Tipikus tünet a mellkasi fájdalom
Szívkoszorúér- vagy koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Ezek azért alakulhatnak ki, mert nem jut elég vér a szívbe, ami emiatt nem képes megfelelő hatékonysággal ellátni a feladatát. Mindennek közvetlen következménye az oxigén ellátási zavar, ami elsősorban fizikai terhelés kapcsán okoz tünetet. Hiszen, ha a szív nem dolgozik megfelelően, nyilvánvaló, hogy a fizikai munkát sem fogjuk tudni a régi energiával végezni. Ilyen esetekben kimerültség, terhelhetőség-csökkenés jelentkezik, illetve megjelenik a tipikus tünet: a mellkasi fájdalom, szorítás. Ez akár angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom is lehet, ami néhány perc alatt elmúlik.
Súlyosabb esetben azonban jóval komolyabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.
Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen például a nőknél gyakoribb a késői diagnózis, az esetleges atipikus tünetek vagy a tünetek hiánya miatt.
Milyen atipikus tünetek utalhatnak koszorúér-betegségre?
- Bizonyos szempontból szerencsés, ha a koszorúér-betegség feltűnő tünetekkel hívja fel magára a figyelmet, hiszen egy erős mellkasi fájdalom, különösen, ha kisugárzik a karba, a nyakba, a vállba, az állkapocsba, annyira meg tud ijeszteni egy embert, hogy orvoshoz fordul. Így pedig még jó eséllyel korábban felismerhető és kezelhető a probléma – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa.
- – Ugyanakkor vannak olyan kevésbé jellemző tünetek, amelyekre sokan legyintenek, mert nem gondolják, hogy kardiológusra tartozik a kivizsgálásuk. Ilyen például a nyilvánvaló ok nélküli hátfájás, a gyomorégés, a hasi diszkomfort, a hányinger – ezek valamivel nagyobb arányban jelentkeznek nőknél, akik sokszor nem is veszik komolyan a saját egészségüket. Így mire orvoshoz kerülnek, gyakran az első tünetek megjelenéséhez képest jóval később, már komplexebb kezelésre lehet szükség. Vagyis nem lehet eléggé hangsúlyozni a tünetek esetén szükséges kivizsgálás jelentőségét, különösen azoknál, akik valamilyen rizikófaktorral rendelkeznek.
Gégegyulladás – így lehet lerövidíteni a gyógyulási időt
2024. október 28.
A gégegyulladás, illetve az azt kísérő rekedtség, krákogás, köhécselés a gége túlhasználatából, irritációjából vagy fertőzésből eredő elváltozása. A gyulladás lehet akut vagy krónikus. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, milyen módszerekkel támogathatjuk a gyorsabb felépülést.
Ettől függ, hogy meddig tart
Az akut gégegyulladás kiváltó oka a legtöbb esetben vírus-, vagy baktériumfertőzés, esetleg a hang túlerőltetése. A tünetek nem tartanak sokáig, átmeneti jellegűek, a fertőzés kezelésével megszűnnek.
A krónikus gégegyulladás ezzel szemben három hétnél is tovább tart. Kiáltó oka lehet irritáló szerek, gázok belélegzése, reflux betegség, krónikus orrmelléküreggyulladás, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás vagy a hang túlzott igénybevétele (például énekesek, színészek esetében). Ritkább esetben, de bakteriális és gombás fertőzések is okozhatják, daganatos betegség, illetve más egészségügyi állapot – például stroke – következtében is felléphet.
A gégegyulladás tünetei
Attól függetlenül, hogy akut vagy krónikus gégegyulladásról van-e szó, a tünetek megegyeznek. A különbség csak az, hogy mennyi ideig tartanak. Legtöbb esetben néhány hét alatt elmúlnak, a krónikus gégegyulladás tünetei azonban ennél hosszabb ideig is jelentkeznek.
∙ Rekedtség
∙ Gyenge hang vagy hangvesztés
∙ Kaparó érzés a torokban
∙ Torokfájás
∙ Száraz torok
∙ Száraz köhögés
Így lehet lerövidíteni a gyógyulási időt
∙ A gégegyulladás során a gége nyálkahártya és a hangszalagok is gyulladtak, duzzadtak. Annak érdekében, hogy a gyulladást és az ödémásodást csökkentsük, nagyon fontos a bőséges folyadék fogyasztás. Kerüljük az alkoholt és a koffeint tartalmazó italokat, ezek csak vizet vonnak el a szervezettől. Mellőzzük az érzékeny nyálkahártyát irritáló dohányzást és a fűszeres, csípős ételek fogyasztását is. A legjobb, ha a gyulladt gégéhez kíméletes, szénsavmenetes, nem túl hideg és nem túl forró italokat, például langyos mézes teát, vizet, húslevest, nem túl savas gyümölcsöket fogyasztunk a gyógyulás időszakában.
Étvágytalanság, émelygés, hányás? Segítség onkológiai betegeknek
2024. október 26.
A személyre szabott, modern onkológiai terápiák sokkal hatékonyabbak lehetnek a korábbiaknál, de lehetnek olyan mellékhatásaik, amelyek rontják a betegek életminőségét. Az egyik jellemző mellékhatás az étvágytalanság, esetleg az émelygés és a hányás. Ezek ellen azonban sokat lehet tenni, akár magával az étkezéssel is. A témáról dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont belgyógyásza, klinikai onkológus, palliatív orvos beszélt.
Émelygés, hányás – így lehet segíteni
Régebben a kemoterápia egyik legkellemetlenebb mellékhatása volt a hányinger és a hányás, ma már azonban az infúziós kezelés elejétől fogva olyan gyógyszereket adnak a betegeknek, amelyek jó eséllyel kiiktatják ezeket a jelenségeket. Éppen ezért akkor is rendszeresen kell szedni a rendelt gyógyszereket, ha nem jelentkezik az émelygés, hiszen így kerülhető el a kemoterápiát követő napokon a rosszullét. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a hányinger a gyógyszerek ellenére sem szűnik meg, hiszen ez egyéni érzékenység kérdése is. Ilyen esetben a táplálkozásban is érdemes változtatásokat végrehajtani, és enni valamit, amikor éppen nem jelentkezik az émelygés.
– A kezelés alatt álló betegeknek nem kell a megszokásokhoz ragaszkodnia. Ha még reggelire is jól esik a meleg leves, akkor egyen bátran és érdemes otthon tartani olyan nassolnivalót is, amit nagyon szeret – mondja Pádi doktornő.
– Sokaknak ebben az élethelyzetben a kímélő, zsírszegény, húsmentes fogások válnak be, már csak azért is, mert a kemoterápia átmenetileg megváltoztathatja az íz- és szagérzékelést. Emiatt előfordulhat, hogy a hús nem lesz olyan étvágygerjesztő, mint korábban, bár ez más alapanyaggal is megeshet. Ilyenkor érdemes új ízekkel, új fűszerekkel kísérletezni, hogy kiderüljön, mi ízlik a legjobban.
Étvágytalanság – kísérletezzünk étvágygerjesztőkkel
A daganatos betegségek kezelése közben nem cél a fogyás, éppen ezért, ha valaki étvágytalansággal küzd, mindenképpen fontos megtalálni azokat az ételeket, ízeket, állagokat, amelyek étvágygerjesztőek a beteg számára. Sokaknak ilyenek a zöldségek és a gyümölcsök, akár nyersem, akár párolva. Ezért mindig érdemes a fogásokat feldobni valamilyen színes zöldséggel, gyümölccsel, még akkor is, ha a beteg nem tudja megenni a díszítést. Egy csík sárgarépa, uborka- vagy paradicsomszelet, egy kis zöldfűszer, pár szem szőlő vagy bogyós gyümölcs nagyon vonzó lehet. Jó trükk a pürésített ételeket friss salátalevélen tálalni, a tápanyagokban gazdag gabonakását szeletelt sárgabarackkal vagy banánnal dúsítani.
Kevésbé kiadósnak érezhető az étel, ha kissé savas – tehát többet tud belőle enni a beteg. Ehhez elég annyi, ha tejszín helyett tejfölt teszünk a levesekbe, szószokba, ha az édességbe egy kanál joghurtot keverünk, vagy ha a tartalmasabb fogásokhoz pár csepp citromlevet adunk. Aki szájnyálkahártya-gyulladás miatt nem tudja elviselni a savas citromlevet, annak beválhat a reszelt citromhéj. Aki sem savanyút, sem pikánsat nem tud enni, annak érdemes kipróbálni a finomra őrölt zöldfűszereket. Azok ugyanis ingerlik az érzőidegeket, beindítják a nyálelválasztást és a gyomorsavtermelést, vagyis többet tud enni és jobban tud emészteni a beteg. Ezért ajánlott a borsmenta, a kapor, a bazsalikom, a koriander, az oregánó, a kakukkfű, a gyömbér, de kerülendő a bors, az erős paprika és a chili.
Trombózis után – mit szabad tenni és mit nem?
2024. október 25.
Mélyvénás trombózis után sokaknak komoly fejtörést jelentenek bizonyos dolgok és tevékenységek, hogy vajon ártalmasak-e az állapotukra nézve? Összeszedtük ezért a leggyakoribb kérdéseket, melyekre prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolt.
Szabad-e mozogni?
Nem csak szabad, kell is! Viszont nem mindegy, hogy mikor, ezért előtte mindenképp egyeztessen orvosával. Az utóbbi 30 évben jelentős változások történtek a guideline-ban, hiszen régebben a trombózisos betegeket szigorúan hat hétig fektették, aminek igen rossz következményei lettek. Viszont ez a felfogás már megváltozott és most már minél korábban rávesszük a betegeket a rendszeres mozgásra, figyelve arra, hogy olyan mozdulatokat végezzen, amik következtében a thrombus leszakadása nem fordulhat elő. (A fokozatosság a terhelésben nagyon fontos!)
Fontos továbbá, hogy olyan sportokat, melyek esetén nagyobb a sérülésveszély (pl. küzdősportok, beértve a bokszot, birkózást, kickbox-ot, focit, vízilabdát, kézi- és kosárlabdát, röplabdát, tehát minden potenciálisan sérülésveszélyes sportot) a páciens később se végezzen – figyelmeztet a szakember.
Végig injekcióznom kell magam?
Nem, heparint/LMWH-t nem szükséges a betegnek élete végéig szúrnia magának. Leggyakrabban 3-6 napig kapja a beteg terápiás dózisban naponta kétszer, a testsúlyára illesztett dózisban! Amennyiben az orvos jóváhagyja, úgy egy idő után bátran lehet váltani valamilyen kumarin származékra vagy új típusú véralvadásgátlóra (NOAC) így a beteg megkímélheti magát az öninjekciózástól. Természetesen ritka kivételek vannak, amikor hosszabban kell adni, (ilyen pl. a terhesség is) de akkor már profilaktikus dózisban, naponta egyszer.
Lehet-e szaunába, szoláriumba járni?
Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy a jövőben tartózkodnia kell az olyan tevékenységektől, mely a vénák kitágulását eredményezik, ugyanis ekkor megnő a vér pangása az erekben, mely fokozza a vérrögképződés rizikóját. Éppen ezért ekkor ne menjen finn-szaunába, gőzfürdőbe, egyéb 80-90 fokos helyekre (infraszaunába mehet), valamint kerülje a 36 foknál melegebb termálvizeket is. Szoláriumba szabad menni rövid időre, de csak 3 hónappal az „esemény” után.
Idegzsába – így kezelhető a neuropátiás fájdalom
2024. október 24.
Az idegzsábáknak elsősorban az arcidegzsába és az isiász nevű formája ismert, ám dr. Prinz Géza, a FájdalomKözpont neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ennél jóval nagyobb betegségcsoportot ölelnek fel az úgynevezett neuropátiás fájdalmak. A tipikus tünetekről és a kezelési lehetőségekről is érdemes tájékozódni.
Mi jellemző a neuropátiás fájdalomra?
A neuropátiás fájdalom tulajdonképpen a perifériás vagy központi idegrendszer egyes részeinek elsődleges károsodása vagy működészavara által okozott fájdalom. Mint a meghatározásból is kiderül, nagyon sokféle panaszt nevezhetünk neuropátiás fájdalomnak, hiszen azt sok különböző dolog okozhatja, beleértve az idegkárosodást, az idegirritációt, a fertőzést vagy más betegségeket.
Ennek a fájdalomnak a fő típusai a trigeminalis neuralgia (arcidegzsába), a posztherpeszes neuralgia (övsömört követő idegfájdalom), diabetikus neuropátia (cukorbetegek idegfájdalmai, érzéskiesése), posztoperatív idegfájdalom, az isiász (a derékból kiinduló, alsó végtag hátsó oldalába sugárzó idegfájdalma), és az alagút szindrómák.
Melyek az un. „polyneuropátiás” idegfájdalomra jellemző tünetek?
– Égő, viszkető, szúrásszerű, bizsergő érzés.
A fájdalom minden alkalommal az érintett ideg mentén jelentkezik. Előfordul, hogy jön és megy, de állandóan is jelen lehet, mozgásra fokozódhat.
– Érintésre és hidegre jelentkező túlérzékenység.
Még a finom nyomás is zavaró, sőt fájdalmas lehet.
– Gyengeség, érzéskiesés.
Az érintett terület mentén elhelyezkedő izmok akár a mozgásképtelenségig is elgyengülhetnek.
A két leggyakoribb fájdalom: isiász és arcidegzsába
Ülőideg-gyulladásnak, ülőidegzsábának is nevezik az isiászt, ami nevét az emberi szervezet leghosszabb idegéről, a nervus ischiadicus nevű ülőidegről kapta. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amelynek okai szerteágaznak, de az ülő életmód feltétlenül kockázati tényezőnek számít.
A leggyakoribb kiváltó okok közé tartozik ezen felül a porckorongsérv, az ágyéki gerinccsatorna-szűkület, gyulladás vagy keringési rendellenesség. Előfordul, hogy egy rossz mozdulat, helytelenül végzett emelés miatt alakul ki a fájdalom, és igen ritka esetben daganat is okozhat ilyen tünetet. Az isiásznál a vezető tünet az alsó végtagi fájdalom, melyet köhögés, tüsszentés, hasprés jelentősen fokozhat, de jelentkezhet zsibbadás, érzéskiesés, szúró érzés, ügyetlenebb mozgás, esetleg izombénulás, súlyos esetben pedig akár vizelet- vagy széklet-visszatartási képtelenség jelentkezik.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...567...252