Információk, érdekességek
Vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a HPV-vírust
2022. július 19.
Egy új brit kutatás szerint vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust. Az új vizsgálati módszer kiválthatja a sok nő számára kellemetlen, szorongást okozó kenettesztet – számolt be róla a BBC News.
A brit egészségügyi szolgálat (NHS) szerint a méhnyakrákszűrésre járó nők száma nagyon alacsony: a teszten megjelenők aránya 71 százalék, ami azt jelenti, hogy angol nők milliói nem mennek el legalább 3 és félévente a szűrésre.
Pedig a méhnyakból vett kenettel a méhnyakrákos esetek 75 százalékát meg lehetne előzni. Lehet, hogy nem kellemes a vizsgálat, de nagyon fontos. A teszt ugyanis kimutatja a legkorábbi sejtelváltozásokat, még mielőtt a daganat kifejlődne – hangsúlyozzák a szakemberek.
A brit egészségügy 25 és 64 év közötti nőket hív be a szűrővizsgálatokra.
A Manchesteri Egyetem kutatói azonban egy új vizsgálati módszert fejlesztettek ki: eredményeik szerint a vizeletvizsgálat kiválthatja a kenet vizsgálatát.
Az egyetem kutatói 104 kolonoszkópiás klinikán tartózkodó nőt kértek fel arra, hogy vegyenek részt a vizeletvizsgálatban. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizeletből ugyanúgy meg lehetett állapítani a méhnyakrák kockázatát, mint a hagyományos kenetteszttel.
Emma Crosbie, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy különösen azért örülnek a sikernek, mivel úgy vélik, így nagyobb arányban jelennek meg a nők a méhnyakrákszűrésen.
Egyelőre további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megerősíthessék az első eredményeket. Addig azonban továbbra is nagyon fontos, hogy a nők megjelenjenek a szűréseken, mivel ez életmentő lehet számukra.
Örökölt stroke – vajon okozhatja-e családi hajlam a szélütést?
2022. július 17.
Akiknek családjában korábban már előfordult stroke eset, azokban felmerülhet a gondolat, vajon ez automatikusan azt jelenti-e, hogy náluk is nagyobb eséllyel alakulhat ki a betegség. Ugyanígy vannak ezzel azok is, akik saját maguk estek át szélütésen: őket az a kérdés foglalkoztatja, hogy az ő gyerekeik esetleg nagyobb veszélyben vannak-e. A stroke egy összetett betegség, amelynek kockázatát számos tényező fokozhatja, de a jó hír az, hogy megfelelő életmód és kezelés mellett a betegség kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető.
A stroke korunk egyik vezető haláloka, és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség, amely csak hazánkban mintegy 40.000-50.000 beteget érint évente, és több mint harmaduknál válik végzetessé. A stroke hátterében az esetek több mint 85%-ában az agyat vérrel ellátó ér elzáródása áll, 15% pedig agyvérzés következtében alakul ki.
A stroke kockázatát különböző egészégügyi faktorok határozzák meg, melyek között befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt szerepelnek.
Nem befolyásolható tényezők:
- Családi kórtörténet és genetika
A családtagok közös génekkel, viselkedési mintával, életmóddal és környezettel rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják egészségüket és különböző betegségek kialakulásának rizikóját. A stroke kockázata egyes családokban magasabb lehet, mint másokban: akinek valamelyik szülője szélütést kapott mielőtt betöltötte a 65 éves kort, annak az esélye négyszeresére emelkedik, hogy stroke-ot kapjon mielőtt eléri ugyanezt a kort. A szélütés esélye még tovább nőhet, ha az öröklődés olyan egészségtelen életmóddal párosul, mint például a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás.
- Nem, és kor
A stroke gyakrabban alakul ki nőknél és súlyosabb következménnyel jár. A korspecifikus stroke esetek magasabb arányban fordulnak elő a férfiaknál, de a nők hosszabb várható élettartama és az idősebb korban gyakoribb megbetegedés miatt több nő érintett.
Emellett, ahogy öregszünk, artériáink egyre szűkebbé és merevebbé válnak, és nagyobb valószínűséggel záródnak el érelmeszesedésnek köszönhetően, ezáltal tovább növelve egy agyi érkatasztrófa esélyét.
- Korábbi stroke
Azoknak, akik átestek már stroke-on, nagyobb esélyük van egy újabb szélütésre: 4-ből 1 beteg esetében alakul ki második stroke.
Magasvérnyomás: a szemfenék vizsgálata alapvető fontosságú
2022. július 15.
Sokan tapasztalják a látás átmeneti, néhány perces, néhány órás elhomályosodást, ami időnként visszatér, és különösebb kezelés nélkül elmúlik. Ilyen esetben mindig gondolni kell a vérnyomás hirtelen változására, ami lehet mind jelentős emelkedés, mind jelentős csökkenés.
Betegként nem könnyű a romló könnytermelés vagy a szem túlzott igénybevétele miatt jelentkező, egyszerű szemcsepp kezelést igénylő, néhány perces homályos látást elkülöníteni az élettartam és életminőség tekintetében meghatározó jelentőségű vérnyomás problémák okozta homályos látástól. Ezért fontos, hogy tudjuk, mikor célszerű szemészeti kivizsgálást kezdeményeznünk átmeneti homályos látás esetén. A magasvérnyomással összefüggő, az azt jelző szemfenéki elváltozásokról és a szemészeti kivizsgálásról Prof. Dr. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemorvosát, glaukóma specialistáját kérdeztük.
A magasvérnyomás betegség szemfenéki tünetei
A vérnyomás nem állandó értékű, a fizikai és lelki terhelés (pl. orvosi vizsgálat okozta “fehérköpeny hipertónia”) során egészségeseken is jelentősen emelkedhet átmenetileg. A magasvérnyomás betegségben azonban a vérnyomás egyes napszakokban vagy a teljes nap folyamán kórosan megemelkedik, ami néhány év alatt a szervezet ereinek merevvé válását, beszűkülését, elmeszesedését okozza, és emiatt infarktus, agyi keringési zavar és korai elhalálozás lép fel.
Pusztán vérnyomás méréssel a két állapot nem mindig különíthető el, és a már kezelt magasvérnyomás betegség terápiájának sikeressége sem mindig bírálható el- hiszen a magasvérnyomás akkor is tovább károsít, ha csak a nap néhány órájában, pl. kora reggel vagy este áll fenn.
Az erek állapota a szervezetben mindenütt hasonló, ám kizárólag a szemfenéken vizsgálható egyszerűen, nem invazív módon, a szemészeti vizsgálat keretében. A szemfenék vizsgálatával a szemorvos megállapíthatja, hogy a magasvérnyomás betegség jelei fennállnak-e, és ha fennállnak (fixált hipertónia), akkor mennyire súlyos a károsodás. Mivel az eredmény a szervezet egészének állapotát tükrözi, a magasvérnyomás betegség esetleges romlása is kimutatható ilyen módon még akkor is, ha a szokásos rendelési időben mért vérnyomás a kezelés mellett megfelelően alacsony.
Mit lát a szemorvos a szemfenék vizsgálata során?
A legtöbb esetben a szemfenék vizsgálata szemcseppes pupilla tágításban történik. Ha a szemfenéki erek állapota a vizsgált személy életkorának megfelelő, akkor vagy nincsen magasvérnyomás betegsége (tehát csak izgatottság okozta vérnyomás kiugrásról van szó, ami nem kezelendő), vagy korai magasvérnyomás betegség áll fenn, ami még nem okozott érelváltozást, mert nem áll fenn régóta. Ilyenkor optimális a vérnyomáscsökkentő kezelés megkezdése.
A magasvérnyomás okozta eltérések egyik fő csoportját a tartósan, de nem szélsőségesen magas vérnyomás okozza. Ilyen esetben az artériák merevek, a meszesedés miatt beszűkültek, a közelükben futó vénákat merevségük miatt félrenyomják, vagy beszűkítik (fixált hipertónia). Fixált hipertónia esetén mindenképpen kezelni kell a magasvérnyomást, ami a háziorvos vagy a kardiológus feladata. A kezelés sikerességét (egyéb vizsgálatok mellett) az évenkénti szemfenék vizsgálat eredménye alapján lehet elbírálni.
A másik fő csoportban a vérnyomás szélsőségesen magas, ami miatt az erek szélsőségesen beszűkülnek, elzáródnak, a szemfenéken vérzések alakulnak ki, és a látóidegfő és a retina is duzzadttá, ödémássá válik az oxigénhiány miatt. Ezt az állapotot, ami életveszélyes magasvérnyomás során, gyakran fiatalokon alakul ki, hipertóniás retinopátiának nevezzük.
Féloldali orrdugulás – Ezeket a betegségeket jelezheti
2022. július 07.
Gyakori náthás és allergiás tünet az orrdugulás, ám ilyenkor jellemzően mindkét orrnyílás eldugul, vagy felváltva egyik, majd a másik. Ha azonban csak az egyik oldalon jelentkezik orrdugulás, az akár súlyos betegségek tünete is lehet. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa öt lehetséges kiváltó okot sorolt fel a féloldali orrdugulás hátterében.
Orrpolip
Az orrpolip az orrnyálkahártya gyulladásos túlburjánzása az orrüregben vagy az orrmelléküregekben , ami ha elér egy bizonyos nagyságot, attól függően, hogy melyik oldalon helyezkedik el, féloldali tartós orrdugulás is jelentkezhet. Jelenléte orrhangú beszédet, szagláscsökkenést , orrváladékozást , ismételt heveny arcüreggyulladást , felső légúti hurutot és gyakori fejfájást is okozhat.
Orrsövényferdülés
Az orrüreget belül közel két egyenlő részre választó orrsövény rendellenességére utal az egyoldali, orrdugulás, de gyakran csak a szövődmények hívják fel a figyelmet az elváltozásra: gyakori fejfájás, fülészeti- és garatproblémák , idült, vagy visszatérő heveny arcüreggyulladás jelentkezhetnek. Orrsövényferdülés jele lehet az orrhangú beszéd is, az eltérés társulhat a külső orr deformitásaival is. Ilyenkor szabad szemmel is láthatóak az eltérése: lehet az egész orr tengelye ferde, vagy a sövény alsó éle valamelyik orrnyílásban aszimmetrikusan megjelenik.
Daganat
Daganatos elváltozás az orrüregben, orrmelléküregekben is kialakulhat, ennek kockázata magasabb azok körében, akik fa-, festék- és vegyipari anyagokkal dolgoznak, számukra ezért is fontos a megfelelő védőfelszerelés viselése. A féloldali orrdugulás mellett felvetheti a rosszindulatú elváltozás gyanúját az orr, az arc duzzanata, az orr váladékozása, szaglászavarok és a gyakori orrvérzés is.
Orrkagyló megnagyobbodás
Az orrnyálkahártya tartós gyulladása, vagy hosszan tartó orrspray használat következménye is lehet az orrkagylók megnagyobbodása. Az orrüregben elhelyezkedő három – alsó, középső és felső – orrkagylók a levegő szűréséért, felmelegítéséért és párásításáért felelősek. Ha a felsorolt okok miatt az alsó orrkagylók néha féloldali túlsúllyal megnagyobbodnak, akkor akadályozzák a légzést és tartós orrdugulást okoznak. A középső orrkagyló csontos váza veleszületetten megnagyobbodhat, szintén nehezített orrlégzést okozva.
Nem csak a napsütés miatt lehetnek piros erek az orrán
2022. június 30.
Bár fényterhelés hatására is megjelenhetnek az orrot behálózó piros erek, ennek a jelenségnek számos más oka is lehet. Dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza szerint először az okot kell meghatározni, és ennek ismeretében hatékony kezeléssel és életmóddal halványítható, eltüntethető a zavaró látvány.
A rozácea tünete is lehet a kipirosodott orr
A bőrfelszínhez közel elhelyezkedő elpattant vagy kitágult erek, a pókháló erek valójában vékony, elszórtan elhelyezkedő, általában rózsaszín megjelenésű visszerek. Bizonyos esetben megfigyelhetők csoportosan elhelyezkedő, egy pontból kiinduló, kissé vastagabb, lilás színű visszerek is. Leginkább a lábon és arcon helyezkednek el, de bármelyik testrészen kialakulhatnak. Ilyen okai lehetnek a kitágult, piros erek megjelenésének:
– Fényterhelés: az erős, tartós napsugárzás, a fényvédelem hiánya kitágíthatja az ereket.
– Genetikai hajlam: akinek már a családjában is volt ilyen jelenség, annak nagyobb az esélye a kialakulásra.
– Hőmérséklet- és nyomásváltozás: a jelentős hideg-meleg váltakozás okozhat értágulást, ahogyan a megnövekedett nyomás – akár csak a hányás, vagy egy nagyobb tüsszentés – miatt is elpattanhatnak az erek.
– Tartós alkoholfogyasztás: az alkohol kitágítja az ereket, az alkoholbetegség pedig az arc tartós kipirosodásához is vezethet.
– Várandósság: a hormonális változás miatt megjelenhetnek olyan kis erecskék, amelyek a szülés után többnyire el is tűnnek.
– Környezeti irritáció: bizonyos anyagok roncsolhatják a bőr szerkezetét, ami miatt láthatóbbá válnak az erek.
– Rozácea: ez a bőrbetegség – ami nem ugyanaz, mint a pókháló ér – eleve kipirosodással jár az orca, az orr, az áll környékén.
Belsőleges és külsőleges kezelés is segíthet
Ha kiderítettük, pontosan mi okozza a problémát, mindent meg kell tenni a kiváltó ok megszüntetéséért, de a már látható ereket is el lehet tüntetni, halványítani. Sok esetben beválhatnak a retinoid alapú krémek, amelyek csökkentik az erek láthatóságát és javítják a bőr állapotát, bár egyes esetekben éppen fokozzák a pirosságot és viszketést okoznak. Többek közt ezért fontos, hogy szakorvos válassza ki a megfelelő kezelést, ráadásul számos hatékony gyógyszerhez csak recepttel lehet hozzáférni – hangsúlyozza dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza. – Ha a külsőleges kezelés már nem tűnik elégnek, olyan orvosi eljárások is eltüntethetik a zavaró ereket, mint a szkleroterápia és a lézer terápia.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...565758...261