Információk, érdekességek
Szövődményekkel járhat a krónikus arcüreggyulladás
2023. február 22.
A felső légúti gyulladásokat – nátha, garatgyulladás, torokgyulladás, mandulagyulladás – gyakran kíséri az orrmelléküregek érintettsége is. Előfordulhat, hogy ez az állapot tartóssá válik, ami további betegségek kialakulásához vezethet.
Náthától az orrmelléküreggyulladásig
Az orrmelléküregek az orrüreggel nyílások által összeköttetésben lévő, belülről nyálkahártyával borított, levegővel telt csontüregek az arckoponya csontjaiban. Az orrmelléküregekben egészséges körülmények közt termelődő nyákot a nyálkahártyán jelen lévő mikroszkópikus méretű csillók továbbítják az orrüregbe, majd innen hátra a garat felé.
Ha nátha, vagy felső légúti gyulladás következtében kialakult orrüregi gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, nyálkahártya bélelésük megduzzad, az üreg szellőzése gátolttá válik – fejti ki részletesen a probléma okait dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A váladék ezáltal nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el. A melléküregben fokozatosan gennygyülem keletkezik, majd a feszülés miatt fájdalom mutatkozik. A gyulladás még könnyebben alakul ki, ha a szellőzést akadályozó anatómiai eltérés van az orrban, például orrsövényferdülés.
Jellemző tünetek
Kezdeti állapotban a melléküreg-gyulladások tünetszegények lehetnek. A náthára jellemző tünetek elhúzódnak és feszítő, a fej előrehajtásával fokozódó, esetleg lüktető, a homloktájék, a szemek felé sugárzó arcfájdalom alakul ki sárgás-zöldes, gennyes orrfolyás mellett.
Kivizsgálás és kezelés
A fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett képalkotó eljárások (röntgen, CT,) is segítik a tünetek hátterében álló okok felderítését. A kezelés során a legfontosabb a melléküregek nyílásainak szabaddá tétele, az üregek szellőzésének helyreállítása, a beduzzadt orrnyálkahártya orrcseppel való lohasztása. Kiegészítésként adható fájdalomcsillapító, lázcsillapító, nyákoldó, szükség estén antibiotikum. Fontos a rendszeres sóoldatos orröblítés.
5 dolog, amit sokan nem tudnak a pikkelysömörről
2023. február 19.
A pikkelysömör gyulladásos bőrbetegség, száz emberből körülbelül kettőt érint hazánkban. Első tünetei bármikor kialakulhatnak, leggyakrabban fiatal felnőttkorban vagy a menopauza környékén jelennek meg. A pikkelysömörrel kapcsolatos további fontos tudnivalókat dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, a Dermatica főorvosának segítségével foglaljuk össze.
Nem csak a bőrön okoz tüneteket
Pikkelyesen hámló, száraz, vörös foltok a bőrön bárhol megjelenhetnek, helyenként viszketést is okoznak. A legjellemzőbb a hajas fejbőrön, a térd és a könyök területén megjelenő bőrtünetek. A pikkelysömör nemcsak bőr, hanem köröm elváltozásokat is okozhat.
„Általában minden harmadik betegnél látható elváltozásokat okoz a körmökön a pikkelysömör: apró bemélyedések, olajfolthoz hasonló elszíneződés, sárgás, felmorzsolódott köröm, pikkelyképződés a köröm alatt és a körömágy gyulladása is jelentkezhet. Ezek a tünetek esztétikai panasz mellett, fájdalmasak, akadályozhatja a betegek mindennapi tevékenységét.”
Más betegségekkel is járhat
- A pikkelysömör ízületi elváltozásokat is okozhat, ez a psoriasisos arthritis.
Körömtünetek észlelésekor mindig felmerül az ízületi érintettség lehetősége is.
- A betegség viselése nagy lelki terhet jelenthet az érintetteknek, a pikkelysömör mellett gyakran jelentkezik szorongás és depresszió is.
- A pikkelysömörös betegeknél fokozott a szív- és érrendszeri megbetegedés, a cukorbetegség és az elhízás kockázata is. A kezelés során ilyen irányú szűrő, megelőző vizsgálatokra, életmódtanácsokra is érdemes kitérni.
Fertőző betegség?
A pikkelysömör pontos kiváltó okai nem ismertek, genetikai hajlam, környezeti és életmódbeli hatások is befolyásolják megjelenését. Családi halmozódás megfigyelhető, de klasszikus öröklésmenet nem állapítható meg.
A tünetek megjelenésének oka, hogy a bőr hámsejtjeinek megújulása nem a szokásos 3-4 hét, hanem 3-4 nap alatt megy végbe. A bőr azonban ilyen gyorsan nem képes megszabadulni az elhalt hámsejtektől, így az újonnan képződött hámsejtek egymásra rakódnak, ez okozza a jellegzetes pikkelyes foltok megjelenését. A bőrtünetek megjelenését gyulladásos folyamatok indítják el illetve kísérik.
A pikkelysömör tehát nem fertőz, érintkezés útján nem lehet továbbadni.
Szorító mellkasi fájdalom – szívinfarktus vagy pánikbetegség?
2023. február 15.
Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni? Ezzel kapcsolatban ad tanácsokat, dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológus főorvosa.Nagyon hasonlóak a tünetek
A szívinfarktus és a pánikbetegség tünetei nagyon hasonlítanak, de fontos tudni, hogy mindkét betegség más-más mechanizmussal alakul ki. A pánikbetegség esetében az agy vészjelzéseket küld a szervezetnek egy olyan szituációban, amikor az nem lenne indokolt, adrenalin termelődik, és kialakul egy menekülési reakció. Ezt mellkasi fájdalom, szorongás, heves szívdobogás, légszomj, pánik, félelem kíséri, amikor a páciens úgy érzi, hogy azonnal el kell rohannia a helyszínről. Kiválthatja a zárt tértől való félelem, egy megoldatlan lelki konfliktus, a túl sok stressz, de látszólag minden magyarázat nélkül is megjelenhet.
Mi történik szívinfarktus alkalmával?
Ha valakinek szívinfarktusa van, akkor a szívet tápláló koszorúerek záródnak el, a szívizomzat egy területének vérellátása megszűnik. Az oxigénhiány miatt, a szívizomrész elhal, így romlik a szív pumpafunkciója, a test szövetei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Jellemzően a szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik, mely a bal vállba is sugározhat. Eközben a szívinfarktus elszenvedője gyenge, erőtlen, fullad, verítékezik. A panaszok nem szűnnek meg idővel, és amíg a pánikroham nem veszélyezteti az életet, a szívinfarktusnak halálos kimenetele is lehet. Ilyenkor azonnal hívni kell a mentőt, mert a késlekedés az életet veszélyeztetheti. Fontos megjegyezni, hogy szívinfarktus jelentkezhet fájdalom nélkül is, sőt olyan furcsa tünettel is, mint öklendezés – ezek felismerése még nehezebb.
Az alapos kardiológiai kivizsgálás mindkét esetben fontos
A pánikbetegség gyógyszeresen, illetve pszichoterápiával kezelhető, de feltétlenül szükséges a pánikbeteg kardiológiai kivizsgálása annak érdekében, hogy a szívproblémákat kizárják. Különösen akkor lényeges ez, ha az illető valamilyen rizikófaktorral rendelkezik, tehát magas a vérnyomása, 40 év feletti, túlsúlyos, magas a koleszterinszintje, vagy ha a családjában már előfordult szív-érrendszeri megbetegedés. „Tehát, ha valakinél a fenti panaszok jelentkeznek, mindenféleképpen forduljon kardiológushoz. Fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, illetve EKG-t követően az orvos meg tudja állapítani, hogy van-e szív eredetű oka a panaszoknak” – tanácsolja dr. Vaskó Péter, kardiológus.
Túl sokat ülünk, így az aranyér népbetegséggé vált
2023. február 12.
Becslések szerint minden második embert érinti az aranyér, ami főként a mai modern életmód következménye. Vérzés esetén minden esetben orvoshoz kell fordulni, mert az nem csak aranyeret, de rosszindulatú daganatokat is jelezhet.
Mivel foglalkozik a proktológia?
A proktológia a sebészet azon ága, amely a végbélnyílás és környéke, illetve a végbél betegségeivel foglalkozik. Bár a legtöbben a proktológiáról azonnal az aranyérre asszociálnak, ezen kívül számos más elváltozás és probléma érintheti ezt a területet. Ezzel kapcsolatban dr. Ferreira Gábor, az Affidea Magyarország proktológiával foglalkozó sebészorvosa elmondta: „Valóban az aranyér, a végbélnyílás-repedés és a végbélnyílás sipoly vagy tályog a leggyakoribb probléma a proktológiai szakrendeléseken. Ezeket a betegségeket a tünetek hasonlósága miatt a páciensek, olykor pedig a kollégák is összekeverik. Aranyeresség helyett idült vagy néhány esetben akut sebet, máskor egy rendellenes járatot vagy bőr alatti fertőzött üreget találunk a végbélnyílás területén. A diagnózis késlekedése jelentős fájdalommal és sok szenvedéssel járhat. Jóval ritkábban, de kialakulhatnak különböző daganatok is ezen a területen, amelyek lehetnek jó és rosszindulatúak egyaránt. Ezen kívül érdemes megemlíteni a különböző bőrbetegségeket is, amelyek kínzó viszketéssel, égő érzéssel, akár fájdalommal járhatnak.”
Mi történik a proktológiai vizsgálaton?
Először alapos anamnézist vesz fel az orvos, vagyis pontosan tisztázza a tüneteket és azok hátterét. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, ami általában az érintett terület megtekintéséből, megtapintásából, valamint a végbélnyílás csatorna és a végbél elérhető szakaszának ujjal való vizsgálatából áll. A végbél részletesebb, belső vizsgálatához többféle eszköz is használható. A végbélnyílás tükrözés (anoszkópia) során az orvos egy speciális egyenes, csőszerű eszközzel tekinti át a végbélnyílás csatornát, illetve a végbél legalsó szakaszát. Emellett rectoscopia is alkalmazható, ilyenkor egy hosszabb műanyag csővel vizsgálják át a végbél nyálkahártyáját. Dr. Ferreira Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a vizsgálatok az esetek túlnyomó részében nem fájdalmasak, és nem igényelnek különösebb előkészületet. Amennyiben a páciens úgy érzi, hogy a reggeli székelés elmaradt, akkor egy végbélkúppal segíthető elő a végbél kiürülése.
Nem találják az erős fájdalmai okát?
2023. február 07.
Elkeserítő azzal szembenézni, ha orvostól orvosig járkálunk a fájdalommal, és sem pontos diagnózis nem születik, sem hatékony kezelés nem történik. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint valóban nem könnyű beazonosítani a rejtélyes, erős fájdalom okát, de ha sikerül, komplex kezeléssel jelentős javulás érhető el.
Sérülés és pszichés trauma is okozhat erős fájdalmat
Míg néhány évtizede sokan még az orvosok közül is „hisztiként” kezelték a nyilvánvaló ok nélküli, súlyos, tartós fájdalmat, ma már önálló kórképként létezik a krónikus fájdalom szindróma (KFSZ). A szemléletváltás egyik oka, hogy mára már képalkotó diagnosztikával is láthatóvá vált, hogy a krónikus fájdalom strukturális változásokat hoz létre az agyban, ami szorongást, kognitív romlást is eredményez. Vagyis minél tovább fáj, annál inkább szorongunk, amitől nem tudunk a megszokott színvonalon teljesíteni, ami következményesen fokozza a szorongást, ami pedig felerősíti a fájdalmat. Ördögi kör.
Az esetek többségében a KFSZ forrása egy sérülés vagy betegség. Ritkábban, de az is előfordul, hogy egy pszichés trauma vagy a negatív élmények összessége „feléleszt” egy régi fájdalom-emléket, ami idővel állandósul. Ilyenkor alakulnak ki azok a fej-, váll-, nyak-, hátfájdalmak, vagy akár a több mozgásszervben jelentkező fájdalmak, izom- és idegi fájdalmak, amelyeket nagyon nehéz elviselni és diagnosztizálni is.
A diagnosztizálás is lehet csapatmunka
Tisztán kell látni, hogy a KFSZ páciens nem túloz, hanem valóban szenved, aminek okát azonban nem feltétlenül lehet kimutatni laborvizsgálatokkal, képalkotó módszerekkel. Emiatt nem ritka, hogy a KFSZ páciensek egyik szakorvostól a másikig keverednek, diagnózis és valódi segítség nélkül.
Éppen ezért fontos a rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis, amely szinte fél gyógyulás – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – A feladat összetettsége miatt gyakran nem is egyetlen orvos mondja ki, hogy krónikus fájdalom szindróma okozza a tüneteket, hanem egy team, amelynek a fájdalomspecialistán kívül tagja lehet többek közt az ortopédus, a reumatológus, a neurológus és akár a mentálhigiénés szakember is.
Saját praxisomban, sok komplexen kivizsgált betegem esetében a kullancs terjesztette Lyme borelliosis is több esetben okozott KFSZ-re jellemző tüneteket, mint a vándorló fajdalom, az ízületi fájdalmak, a zsibbadó – szurkáló érzések a végtagokban, a depresszív hangulat, az alvászavar, a teljesítménycsökkenés, a szorongás, az általános rossz közérzet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...464748...262