sub

Információk, érdekességek

Itt az õsz, itt a torokfájás

2006. december 02.

A torokfájás minden évszakban jelentkezõ gyakori panasz, mellyel sok beteg keresi fel háziorvosát és fordul talán még gyakrabban a gyógyszerészhez. A beköszöntõ õsz, majd tél, a változékony idõjárás, illetve a zárt helyiségben tartózkodás kedvez a torokfájást elõidézõ kórokozók - több mint 85%-ban vírusok - szaporodásának. A hideg levegõ belégzése is rontja a helyzetet. 
 

A fenti tényezõk eredményezik a garat vagy a garat és mandulák gyulladását általános tünetek kíséretében vagy anélkül.


Az orrsövény és betegségei

2006. november 28.

Az orrsövény egy, az orrüreget a középvonalban kettéosztó bõrös, porcos, csontos nyálkahártyával borított lemez. Meglehetõsen komplikált fejlõdése miatt ez az összetett lemez úgyszólván mindenkinél kisebb-nagyobb mértékben görbült. 
Tehát az ún. orrsövényferdeség lényegét tekintve általános jelenség, tulajdonképpen élettani, normális variáció. Mértéke azonban nagyon különbözõ lehet.


Az enyhe ferdeség panaszokat nem okoz, vele nincs teendõ. A nagy fokban, S alakban görbült vagy erõsen kiszélesedett orrsövény azonban több módon is zavart okozhat: az orrüregek beszûkítésével akadályozhatja az orrlégzést, következményes krónikus garathurutot, elhúzódó náthát, orrmelléküreg-gyulladásokat, középfülgyulladást tartva fent. Jellegzetes panasz lehet a gyakori fejfájás is.


Beültethetõ eszköz - jelentõs javulás hipertóniás betegeknél is

2006. november 20.

Amerikai kutatók új, beültethetõ eszköz segítségével jelentõs vérnyomáscsökkenést tudtak elõidézni olyan betegek esetében is, ahol a magas vérnyomás gyógyszeres kezelés és életviteli változtatás ellenére sem csökkent.


A magas vérnyomás egyre inkább hazánkban is népbetegség, a betegséggel foglalkozó orvosok világszerte a 135/90 Hgmm-es vérnyomást tartják jelenleg az ideális vérnyomás felsõ határának. Az e felettiek magasnak számítanak, és ez fokozott rizikót jelent szív- és érrendszeri (cardiovasculáris) megbetegedésekre - minden 20 Hgmm-es emelkedés a systolés értékben és 10 Hgmm-es a diastolés értékben kb. kétszeres kockázatnövekedést jelent -, mely miatt vérnyomáscsökkentõ kezelést alkalmaznak. A Rochester Egyetem Orvosi Központjának kutatói új kezelési módot kerestek azon betegeknek, akik vérnyomása rendszeresen 160 Hgmm feletti, és ez az alkalmazott gyógyszeres kezelés vagy életmódbeli változtatások ellenére sem csökken jelentõsen.


A cukor­betegségrõl általában

2006. november 15.

Jóllehet a cukorbetegség nagyon régóta ismert kórkép, igazi népegészségügyi jelentõségét a modern korban, a XIX. század végétõl számítjuk. Hosszantartó állatkísérletek és klinikai kutatások eredményeképpen kanadai kutatók 1921-ben Toronto-ban állították elõ a hasnyálmirigy speciális sejtjeiben - a beta-sejtekben - termelõdõ hormont, az inzulint. 
 
Sokan úgy vélték, hogy ezzel a felfedezéssel megoldódott a cukorbetegség problematikája. Kétségtelen, hogy a zömmel gyermek, vagy fiatal korban megbetegedett diabéteszesek az inzulin folyamatos adása segítségével életben maradtak, de elõtérbe kerültek a késõbb kialakuló - a szemet, veséket, idegrendszert, érrendszert érintõ - szövõdmények, melyek mind az élettartamot, mind az életminõséget hátrányosan befolyásolták.

Reumás bajok

2006. november 14.

A reuma szó már 2000 éve benne van a köztudatban, így többek közt tudjuk, hogy reumás fájdalmakat különbözõ betegségek okozhatnak.

 

Ezeket négy nagy csoportba oszthatjuk:

  1. Kopás okozta ízületi betegségek (pl. térdízületkopás).
  2. Gyulladások okozta ízületi betegségek (arthritis).
  3. Az úgynevezett lágy részek betegségei (pl. ínhüvelyé, izmoké).
  4. Más betegségek kísérõ tüneteiként jelentkezõ reumás panaszok (pl. köszvény).

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...236237238...251